Krausz Ferenc tanulmányait felidézve elmondta, hogy először a móri általános iskolában "Kiss tanár úr" érdekfeszítő óráin, majd később a móri Táncsics Mihály Gimnázium tanóráin szerette meg a fizikát. „Ennek már lassan ötven éve, de azóta sem hagyott alább a fizika iránti érdeklődésem" - mondta a Nobel-díjas fizikus köszönetet mondva tanárainak.
Krausz Ferenc, aki később a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki, az ELTE-n pedig elméleti fizikusi diplomát szerzett, egykori tanárait méltatva kiemelte még Simonyi Károlyt és Marx Györgyöt, akik - mint mondta - alapvető befolyással voltak további pályájára. „Ők szilárdították meg bennem az elhatározást, hogy ez az a terület, amelynek a hátralévő életemet szentelni akarom" - fogalmazott a fizikus.
Ezt követően Bécsben, az ottani műszaki egyetemem kezdett el foglalkozni lézerfizikával. „Bécsben óriási támogatást kaptam Arnold Schmidt professzor úrtól, aki sok éven át nemcsak a kollégám és a főnököm, hanem mentorom is volt. Minden lehetséges módon támogatott és óriási játékteret adott arra, hogy az elképzeléseimet megvalósítsam" - mondta Krausz Ferenc, aki szerint az ott elért eredmények alapozták meg a mostani elismerést.
Krausz Ferenc videóportréja:
Ezt követően Münchenben kinevezték a Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává, később pedig a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője lett. „Itt a lehetőségek még nagyobbak, sikerült egy nagy kutatócsoportot létrehozni, amellyel tovább tudtuk járni az utunkat" - idézte fel a fizikus. Elmondta, hogy kutatásai középpontjában a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata állt, amit ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával végeztek. Alapvetően a természetben, az atommagon kívül lejátszódó leggyorsabb folyamatokat tudják azokkal a módszerekkel vizsgálni, amelyeket kutatócsoportjával Bécsben, majd Garchingban kifejlesztettek. „Legfőbb célom az volt, hogy megértsem az elektronok elképzelhetetlenül gyors, attoszekundumos mozgását" - tette hozzá.
A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg 2001-ben. „Hihetetlen pillanat volt, amelyet soha nem fogok elfelejteni" - mondta, hozzátéve, hogy ennek köszönhetően először végezhettek kutatócsoportjával valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy legújabb projektjében egy 60 fős kutatócsoporttal az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja. Rámutatott, hogy sok súlyos betegség is az elektronok bizonyos mozgásával kezdődik. Femtoszekundumos és attoszekundumos technológiájuk szolgáltatja az alapját annak az új eljárásnak, amelynek segítségével megpróbálják a betegségek kialakulását korai stádiumban előrejelezni.
Felidézte, hogy ez a célja annak a három évvel ezelőtt elindított projektnek, amelynek keretében egy egész országra kiterjedő vizsgálat zajlik Magyarországon már több mint 10 ezer fő bevonásával. A programban a hagyományos medicina mellet saját, rendkívül érzékeny lézeres módszereikkel több éven keresztül vizsgálják az egészséges emberek vérmintáit abban a reményben, hogy módszerüknek köszönhetően az egyes betegségek felismerhetőek molekuláris szinten még a tünetek megjelenése előtt. A projekt eredményeiről szólva beszámolt arról, hogy eddig nyolc rákos megbetegedést vizsgáltak, amelyeket mind érzékelni tudtak az új eljárással. A módszer eddig rendkívül szignifikáns jeleket tudott produkálni, amelyeket reményeik szerint fel tudnak majd arra használni, hogy még a kezdeti stádiumban érzékeljék a megbetegedéseket, amikor még a gyógyulás lehetősége és esélye sokkal nagyobb - magyarázta Krausz Ferenc.
Borítókép forrása: ELTE /MTI MTVA
