A rendkívüli hőség és a Duna extrém alacsony vízállása súlyosan érinti a Duna hűtésére támaszkodó atomerőműveket, aminek jele, hogy vasárnap hajnalban már csak egy működött a paksi atomerőmű nyolc turbinájából.

Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős korábbi kormánybiztos a portfolio.hu-n megjelent írásában jelezte: a probléma hátterében nem elsősorban a Duna vízhozama, hanem a rendkívül alacsony vízszint áll. Figyelmeztetett, hogy az atomerőművek a termodinamika törvényei miatt hatalmas mennyiségű hűtővizet igényelnek. Pakson a négy blokk körülbelül 6000 MW hőenergiát termel, amelyből csak 2000 MW lesz villamos energia, a fennmaradó 4000 MW hőt el kell vezetni. Mindehhez a kondenzátorok másodpercenként mintegy 100 köbméter dunai vizet használnak.

A szakember hozzátette: a jelenlegi, körülbelül 740 m³/s-os dunai vízhozam még elegendő lenne, de a vízszint annyira alacsony, hogy veszélybe került a kondenzátorokat ellátó hűtővízszivattyúk működése. Aszódi Attila szerint a paksi vízkivételi műnél a vízszint már a szivattyúk biztonságos üzeméhez szükséges minimum közelében van, ráadásul a szivattyúk előtti szűrőrendszer további vízszintcsökkenést okoz. Ez az oka, hogy az erőműben fokozatosan leállították a turbinákat: kevesebb működő szivattyú mellett kisebb a leszívó hatás, így a megmaradó egységek még üzemképesek.

A Duna alacsony vízszintje miatt a Paksi Atomerőmű utolsó turbinájának leállása is szükségessé válhat, de ez nem jelent közvetlen nukleáris kockázatot, mivel a reaktorok hűtése független, háromszoros biztonsági rendszerekkel megoldott. A biztonsági rendszer kritikus szintre csökkenése esetén úszó szivattyúk alkalmazásával biztosítják a hűtést, a helyzet elsősorban áramellátási kihívást jelent, nem nukleáris balesetveszélyt. Aszódi Attilla megjegyezte: az alacsony vízállás kezelése komoly szakmai összehangolást igényel.

Forrás: Portfolio

A borítóképen: a Paksi Atomerőmű 2026. július 31-én. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert