A logisztika minden olyan tevékenységet magában foglal, amely a tervezéstől és irányítástól az információáramlás és az áruk áramlásának irányításáig terjed a vállalaton belül, a vállalatok, illetve a beszállítók, a feldolgozó vállalatok és a végfelhasználók között. 

Ha valakinek kételyei lettek volna a logisztikának egy korszerű gazdaságon belül betöltött kivételes szerepét illetően, a szállítási láncokban az elmúlt években bekövetkezett zavarok és a gazdaság szereplői e zavarokból fakadó, egy adott ország bruttó nemzeti terméke alakulását is befolyásoló nehézségei ráébreszthették, hogy a logisztika egy adott gazdaság szíveként, hajtóerejeként funkcionál. A logisztika – már csak az ország gazdasági ereje, az európai és tágabb értelemben a világgazdaságban betöltött kiemelkedő szerepe alapján – meghatározó szerepet játszik a német gazdaságban. 

A Fraunhofer Ellátási Lánc Munkacsoport adatai szerint a logisztika az autóipar és a kereskedelem után, az elektronikai ipart és a gép- és berendezésgyártást megelőzve a német gazdaság harmadik legnagyobb ágazata. 

A Szövetségi Szállítmányozási és Logisztikai Szövetség (DSLV) adatai szerint a logisztikai tevékenység során realizált forgalom 2016-ban 258 milliárd euró volt, ami 2019-re 285 milliárd euróra emelkedett, 2020-ban 279 milliárd euróra mérséklődött, a 2021-ben elért 293 milliárd euró már meghaladta az előző évi válság előtti szintet, 2022-ben pedig a 300 milliárd eurót. A foglalkoztatottak száma a lebonyolított forgalommal párhuzamosan emelkedett, illetve 2020-ban csökkent; a válság elmúltával pedig 2021 őszére megközelítette a 3,2 millió főt.   

Ugyanezen forrás szerint az európai logisztikai piac becsült értéke 2020-ban 1115 milliárd euró volt, ami mintegy 3,5 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Hosszabb időszak távlatában a szövetségi köztársaságnak az európai logisztikai forgalmon belüli részesedése elérte a 23-25 százalékot; ami nemcsak az ország Európa szívében való földrajzi elhelyezkedésének köszönhető, hanem annak is, hogy Németország nemzetközi szinten vezető szerepet tölt be az infrastruktúra minősége és a logisztikai technológia terén.

A Fraunhofer adatai szerint a Németországban teljesített logisztikai szolgáltatásoknak csak mintegy fele tartozik az általánosan látható árumozgatáshoz, a másik fele a vállalatokon belüli tervezés, ellenőrzés és végrehajtás során realizálódik. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint Németországban több mint 70 ezer vállalat működik a logisztikai szolgáltatások területén, s ezek túlnyomó többsége a közép- és kisvállalatok közé tartozik. A DSLV, illetve annak 16 tartományi szervezete által összefogott szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók a 2021-ben elért 135 milliárd eurós forgalommal és 600 ezer alkalmazottal a teljes piac jelentős részét reprezentálják. 

Az intralogisztika szerepe a termelékenység növelésében

Az intralogisztika a termelésellátás központi csomópontja, és fontos kapcsolódási pont a vállalat más részlegeihez. Ezért a vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy folyamatosan elemezzék saját folyamataikat, és a megfelelő területeken fejlesszék azokat. Az ipar 4.0 korában egyre több ilyen munkafolyamatot hálózatba kapcsolnak és automatizálnak. A logisztikai láncok általában ma már nem lineáris folyamatok, hanem többpólusú kapcsolatok. A hatékony termelés csak akkor lehetséges, ha az intralogisztika bármikor gyorsan és rugalmasan tud reagálni a változó követelményekre. A digitalizáció, az intelligens gépek, a robotika és a mesterséges intelligencia nélkül ezek a komplexitások aligha kezelhetők.

Az automatizálási trend az elkövetkező években tovább fog erősödni. A logisztikában egyre gyakrabban alkalmaznak olyan új technológiákat, mint a tárgyak internetje (IoT), a gépek közötti kommunikáció (M2M) vagy a blokklánc. 
Szintén fontos a leanelv alkalmazása, vagyis a termelési tényezők gazdaságos és hatékony felhasználása, amelyekkel racionalizálható a saját értéklánc. Az intralogisztika esetében ez a pazarlás, azaz a kerülőutak, a felesleges készletek, a felesleges várakozási idők és a felesleges munkafolyamatok elkerülését, de legalábbis minimalizálását jelentik. A hatékony és karcsú intralogisztika nemcsak a költséggazdálkodás szempontjából lényeges, hanem végső soron a termelékenységet is növeli. Az automatizálást és a leanelveket azonban nem lehet egyszerűen ráerőltetni egy vállalatra. Az intralogisztikai folyamatok hosszú távú optimalizálásához gondos tervezésre van szükség, és ennek megvalósításához a megfelelő tesztek elvégzésével és a fejlesztési lehetőségek feltárásával erre specializált logisztikai tanácsadó cégek állnak a gazdaság szereplői rendelkezésére. 

Nyílt forráskódú megoldások a logisztika digitalizációjáért

A digitalizáció a logisztikai ágazatban működő közép- és kisvállalkozások versenyképességének és jövőbeli biztonságának alapvető tényezője. Ez a felismerés jutott kifejezésre akkor, amikor a DSLV támogatta a 2021-ben létrehozott Open Logistics Foundationt. 

A nyílt forráskódú projektként létrehozott alapítvány a logisztikai ágazatban működő vállalatoknak nyújt támogatást a digitális technológiákhoz, szabványokhoz és folyamatkapcsolatokhoz való akadálymentes hozzáférés révén, többek között az elektronikus dokumentumok bevezetéséhez, valamint a logisztikai szolgáltatások tervezéséhez és ellenőrzéséhez. A szállítmányozó cégek és külső informatikai szolgáltatóik ingyenesen letölthetik a szabad szoftverként letétbe helyezett alkalmazáskódokat, integrálhatják azokat a meglévő vállalati megoldásokba, és tovább is fejleszthetik azokat.

„Az ügyfelekkel, partnerekkel és szolgáltatókkal való nagyfokú kapcsolatépítés miatt a logisztikai ágazat a digitalizálás terén az általánosan kötelező és ugyanakkor semleges iparági szabványoktól függ. A nyílt forráskód a több vállalat által közösen és ingyenesen használható szoftverkomponensek és alkalmazások terjesztésének aranyszabálya. A nyílt forráskódot használó vállalatok produktívak, csökkentik a költségeket, és nem kötődnek a szabadalmaztatott szoftverekhez. Különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) bővíthetik informatikai kompetenciáikat nyílt forráskódú megoldásokkal, részt vehetnek az aktuális fejlesztésekben, és így lépést tarthatnak a piacon történtekkel” – mondta Frank Huster, a DSLV főtitkára a szövetség digitalizációs folyamatok és szabványok bizottsága múlt év októberi, az Open Logistics Foundation felvételéről is döntő ülésén. 

Andreas Nettsträter, az alapítvány ügyvezető igazgatója szerint „a nyílt forráskódú közösség lényege az összes eszközhöz való szabad hozzáférés. Ami önzetlenségnek tűnik, valójában növeli a digitalizáció mértékét, és ezáltal az egész ágazat termelékenységét. Egyúttal a digitális ellátási láncok egységes szabványainak előmozdítása, amelyből minden vállalat minden méretben profitálhat”.

Az alapítvány minden logisztikával foglalkozó vállalathoz szól, és új tagok számára is nyitott. Tevékenysége középpontjában egy olyan technikai platform (Open Logistics Repository) működtetése áll, amelyben a szoftver és a hardver, az interface-ek, a referenciaimplementációk és a komponensek szabad licenc alapján nyílt forráskóddal állnak rendelkezésre. A logisztikai ágazatban való elfogadás elősegítése érdekében minden eszköz és alkatrész ingyenes, és korlátozás nélkül használható kereskedelmi alkalmazásokhoz. A nyílt forráskódú megközelítés hozzájárul a logisztikai folyamatok digitalizálásához, ugyanakkor rugalmasságot biztosít az egyéni adaptációkhoz. 

Nemzetközi logisztikai szakvásár Münchenben

Idén május 9. és 12. között rendezik meg Münchenben a kétévente esedékes (2021-ben a koronavírus-járvány miatt elmaradt) Transport Logisticot, a logisztika, a telematika és a szállítás vezető nemzetközi szakkiállítását. A kiállítás a világ minden tájáról egy helyen hozza össze a szakértőket és a befektetési döntéshozókat, átfogó platformot kínálva a tevékenységüket érintő legfontosabb témák és kihívások megvitatására és az innovációs lehetőségek megismerésére. A legutóbbi, 2019. évi Transport Logistic kiállításon 10 pavilonban, 125 ezer négyzetméter területen 63 ország 2374 kiállítója mutatta be termékeit és szolgáltatásait, a rendezvényt 125 országból 64 ezer szakember kereste fel. 

A május első felében megrendezésre kerülő kiállításon a müncheni vásártársaság előzetes tájékoztatása szerint „az IT, telematika, e-business és távközlés kiállítási terület a logisztikában alkalmazható legújabb fejlesztéseket mutatja a kommunikációs rendszerek, IT-rendszerek, e-kereskedelem és e-business-rendszerek, közlekedésirányítási és informatikai rendszerek, integrált forgalomirányítási rendszerek, kutatás és fejlesztés, valamint a kommunikációs rendszerek területén”. A kiállítást számos, több mint 250 szakértő részvételével megrendezésre kerülő előadás és pódiumbeszélgetés teszi teljessé, kellő ismeretanyagot kínálva a logisztikai ágazatot érintő aktuális témákról, innovációkról és trendekről.