Krisztián Róbert, a Magyar Gépjárműipari Egyesület elnöke az autopro.hu-nak adott interjúban az európai és hazai járműipar előtt álló stratégiai kihívásokról, valamint az egyesület 2026-os céljairól beszélt.

A MAGE elnöke a legfontosabb iparági fejleménynek az Európai Unió jelentősen módosított, 2035 utáni kibocsátási szabályozását említette. Mint ismert, a korábbi 100 százalékos zéróemissziós előírást 90 százalékos szén-dioxid-csökkentési cél váltotta fel, ami lehetővé teszi a belső égésű motorok további alkalmazását, amennyiben azok klímasemleges e-üzemanyaggal működnek. 

“A MAGE – az ACEA Liaison Committee tagjaként – üdvözli a technológiai semlegességet erősítő döntést, amely különösen fontos a belső égésű motorokhoz kötődő magyar beszállítói kör számára” - mondta a szakember. Ugyanakkor hangsúlyozta: a 90 százalékos cél továbbra is rendkívül szigorú, ezért szükséges a töltő infrastruktúra fejlesztése és a versenyképes zöldenergia-árak biztosítása. Amennyiben az elektromos átállás a kereslet miatt lassabb marad, az EU részéről további rugalmasságra lehet szükség.

Krisztán Róbert szerint az elektromos autók térnyerése fokozatos: 2025-ben az EU-ban 17,4 százalékos, Magyarországon 8,5 százalékos részesedést értek el az új eladásokban, itthon pedig már több mint 100 ezer zöld rendszámos jármű közlekedik. A növekedést a bővülő – különösen a 25 ezer euró alatti – modellkínálat és a vállalati flották zöldítése hajthatja, de a támogatások és a töltőhálózat kulcsszerepűek maradnak.

Komoly kihívást jelent a kínai gyártók előretörése: 2026 januárjára 7,4 százalékos európai piaci részesedést értek el. A MAGE szerint a válasz nem protekcionizmus, hanem versenyképesség-növelés. Ebben Magyarország fontos szereplő: a BYD szegedi gyára 2026-ban indul, miközben a BMW debreceni üzeme már 2025 őszén megkezdte a termelést, és a Mercedes-Benz is bővít Kecskeméten. Az Audi és a Suzuki szintén folyamatos fejlesztéseket hajt végre.

A munkaerőpiac feszes, de az automatizáció és a digitalizáció új kompetenciákat igényel: az alapvető szerelési tudás mellett szoftveres és adatelemzési készségek is szükségesek. A duális képzés, az átképzés és az ipar–felsőoktatás együttműködése kulcsfontosságú. A robotizáció részben létszám-megtakarítást eredményezhet, de a magasabb hozzáadott értékű munkakörök iránt nő az igény.

A járműipari kitettséggel kapcsolatos kritikákra reagálva a MAGE stratégiai előnyként tekint az ágazatra, amely jelentős exportbevételt, technológiai transzfert és K+F beruházásokat hoz az országba. 2025 rekordév volt K+F-ben, új akkumulátor-tesztlaborok és szoftverfejlesztési központok jöttek létre. A termelési volumen három éven belül elérheti a 800 ezer, az évtized végére akár az egymillió darabot is.

Az egyesület 2026-ban a versenyképesség erősítésére, a beszállítók integrációjára, a nemzetközi kapcsolatok – különösen az ACEA és a közép-kelet-európai régió – bővítésére, valamint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kkv-szektorbeli alkalmazásának támogatására fókuszál. A 82 tagot számláló szervezet célja, hogy hatékony lobbi- és szakmai munkával segítse a magyar autóipar fenntartható növekedését.

Az interjú teljes szövegét itt tudja elolvasni.

Borítóképünk forrása: autopro