Világgazdaság: emelkedtek a növekedési várakozások

Az enyhülő infláció és a koronavírus-járvány megszüntetését szolgáló kínai előírások enyhítése folytán a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a világgazdaság ez évre vonatkozó növekedési előrejelzését a novemberi 2,2 százalékról március közepén 2,6 százalékra emelte. A 2024-re vonatkozó növekedési előrejelzés 2,9 százalék.

„Az üzleti és fogyasztói hangulat javul, az élelmiszer- és energiaárak csökkennek, és a kínai gazdaság újra kinyílt" – írták az OECD szakértői, akik a G20-országok többségében az infláció „fokozatos enyhülését", számokban kifejezve az idén 5,9, jövőre pedig 4,5 százalékos inflációt prognosztizálnak. 

A gazdasági fellendülés kilátásait számos lefelé mutató kockázat nehezíti. Ezek közé tartozik az ukrajnai háború folytatódása, az energiapiacok bizonytalan helyzete és a kamatlábak további emelkedésének nehezen felmérhető következményei, utóbbiak nyomán mérséklődik az infláció, de a növekedés is fékeződhet. A monetáris politika hatása „további kockázatokat tárhat fel a pénzügyi és bankszektorban" - közölte a testület, utalva az Egyesült Államokban jelenleg tapasztalható problémákra.

Az OECD március közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében Kínának a GDP 5,3, az Egyesült Államoknak 1,5, Németországnak viszont csupán a 0,3 százalékos növekedését jósolja; ez utóbbi fél százalékponttal alacsonyabb az eurózónára prognosztizált 0,8 százaléknál. 

Németország: még a változás előjele is bizonytalan

A kieli IfW és a hallei IWH a múlt év véginél derűlátóbban látja Németország ez évi gazdasági kilátásait és növekedést prognosztizál, míg a müncheni Ifo intézet a GDP csökkenését valószínűsíti. A „két tábor” között helyezkedik el a szövetségi kormány, a kormány mellett működő független szakértői tanács és az Európai Bizottság, amelyek aktuális előrejelzésükben egyaránt 0,2 százalékos növekedés prognosztizáltak, valamint a Nemzetközi Valuta Alap (IMF), amely – igaz, még januárban – a GDP 0,1 százalékos bővülését feltételezte. 

A kieli intézet tavaszi előrejelzése szerint a német GDP az idén fél százalékkal meghaladja a múlt évit, ami 0,2 százalékponttal magasabb a téli előrejelzésben feltételezettnél; míg 2024-re 1,4 százalékos növekedést várnak az IfW kutatói. 

Stefan Kooths, az intézet alelnöke szerint a gázárak közelmúltban végbement jelentős csökkenése ellenére eleinte nem nagyon fog élénkülni a német gazdaság. Ugyanakkor könnyebbséget jelent, ha az állami költségvetésből kevesebb pénzt kell az energia-árfékre költeni, így az ott keletkezett megtakarítások, illetve az importárak korábban feltételezettnél alacsonyabb szintje a gazdasági teljesítmény serkentésére lehet felhasználható. 

A hallei IWH gazdaságkutató intézet ugyancsak felfelé módosította az ez évre szóló növekedési előrejelzését: miután decemberben még stagnálást feltételeztek a hallei kutatók, addig március közepén már 0,4 százalékos növekedést jeleztek. A kilátások azért javultak, mert a gáztárolók jól feltöltöttek, és a német exportra a Távol-Keletről újabb impulzusok várhatók. A világjárvány és a járvány miatt Kínában bevezetett korlátozó intézkedések feloldása különösen az ázsiai régiónak kölcsönöz pótlólagos lendületet.

Míg az IfW és az IWH előrejelzését a visszafogott derűlátás jellemzi, a müncheni Ifo intézet – megerősítve a decemberi előrejelzését – növekedés helyett a GDP 0,1 százalékos csökkenését valószínűsíti. Az év folyamán azonban fordulat várható: „Az első negyedévi újabb 0,2 százalékos GDP-csökkenés után a gazdaság a folytatásban elindul a fellendülés útján”, mondta Timo Wollmershäuser, az Ifo kutatásvezetője. „Legkésőbb az év közepétől a reálbérek emelkedése támogatni fogja a hazai gazdaságot". Ehhez a kollektív bérek érezhető emelkedése mellett a fokozatosan csökkenő inflációs rátának is hozzá kell járulnia. „Az infláció elérte a csúcspontját" – fogalmazott a kutatásvezető. 

A szövetségi kormány az évkezdet pozitív adatai ellenére, a gazdasági teljesítmény múlt év negyedik negyedév 0,4 százalékos csökkenésére, továbbá a vásárlóerő, s ebből adódóan a magánfogyasztás első negyedévi csökkenésére hivatkozva „nem tartja kizártnak” egy „téli recesszió” lehetőségét.   

A Nemzetközi Valuta Alap, valamint a vezető kutatóintézetek 2024-re vonatkozó növekedési várakozásai az ideihez hasonlóan „tarka képet” mutatnak: az IMF a már hivatkozott év eleji előrejelzésében a jövő évre 1,3, a kieli IfW 1,4, a müncheni Ifo 1,7, a szövetségi kormány 1,8, míg a hallei IWF 1,9 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. 

A tőzsdei szakértők is a borúlátóbbak  

Az újabb pénzügyi válságtól való félelem miatt a tőzsdei szakemberek a korábbinál pesszimistábban tekintenek a német gazdasági kilátásokra. „A nemzetközi pénzpiacok erős nyomás alatt vannak" - kommentálta a március 21-én nyilvánosságra hozott előrejelzést Achim Wambach, a mannheimi székhelyű Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) elnöke. „Ez a jelenlegi nagyfokú bizonytalanság a gazdasági várakozásokban is visszatükröződik". A Silicon Valley Bank csődje és a Credit Suisse-szel törtétnek a pénzügyi válság 2.0-tól való félelmet táplálták a piacokon.

„A bankszektorban tapasztalható turbulencia a gazdaságot is terheli" – idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza véleményét, aki szerint „az aggodalmak nem alaptalanok". Kevésbé a további bankcsődöktől való félelem áll a középpontban, mint inkább az a kérdés, hogy vajon az Atlanti-óceán két oldalán a bankok most még szigorúbbak lesznek-e. „Terjed a hitelválságtól való félelem" - mondta Gitzel egy esetleges hitelválsággal - azaz a reálgazdaságnak történő elégtelen hitelezéssel - kapcsolatban. Christoph Swonke, a DZ Bank gazdasági elemzője szerint „a jelenlegi vegyes helyzet azt mutatja, hogy a továbbra is magas infláció és a magasabb kamatlábak mellett a bankszektorban fennálló tartós bizonytalanság homok lehet a gazdasági fogaskerekekben".  

A szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács, (népszerű nevén „az öt bölcs”) március harmadik hetében nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a német gazdaság teljesítménye – szemben a múlt év novemberében jelzett 0,2 százalékos csökkenéssel - az idén 0,2 százalékkal meghaladja múlt évit. 

A neves közgazdász professzorokból álló testület ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az előrejelzés jelentős bizonytalanságokkal terhelt. A Szilícium-völgyi Bank összeomlása és a Credit Suisse-nél felmerült problémák a szakértői testület szerint fokozták a bizonytalanságot a pénzügyi piacokon, de a bankközi piac és a reálgazdaság hitelellátása nem szenvedett fennakadást. „A független szakértői tanács értékelése szerint ezért a pénzügyi piacok stabilitása jelenleg nem kerülhet veszélybe" – olvasható a testület közleményében.

Veronika Grimm, a szakértői grémium tagja rámutatott arra, hogy az energiaellátási helyzet újbóli szigorodása valószínűleg negatívan hatna a növekedésre, a Kínával kapcsolatos geopolitikai feszültség szintén problémákat okozhat, s mindemellett az infláció is tovább nyomasztja majd a gazdaságot. „Az infláció miatti vásárlóerő-veszteség, a romló finanszírozási feltételek és a külföldi kereslet lassú élénkülése megakadályozza az idei és a jövő évi erőteljesebb fellendülést" – fogalmazott Monika Schnitzer, a szakértői tanács elnöke.

A független szakértői tanács a jövő évre 1,3 százalékra gyorsuló növekedést vár, annak ellenére, hogy az emelkedő kamatok várhatóan megterhelik mind a háztartásokat, mind pedig a vállalkozásokat, s azok beruházásait is. 

A kamarai szövetség a gazdasági teljesítmény stagnálását valószínűsíti

Miközben a független szakértői tanács a német gazdaság lassú élénkülését prognosztizálja, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) szerint a gazdasági növekedést főként strukturális kockázati tényezők és bizonytalanságok lassítják.

„Való igaz, hogy a vállalatok jobban átvészelték a téli hónapokat, mint ahogy arra ősszel számítani lehetett" – mondta Martin Wansleben, a DIHK főtitkára, aki szerint a múlt év novemberében vártnál kedvezőbb fejlődés ellenére a német gazdaságot a technikai recesszióba csúszás veszélye fenyegeti. 

Wansleben szerint az állam átfogó támogatási intézkedései, a klímareleváns infrastruktúrába történő beruházások fokozása, valamint a Covid utáni felzárkózás hatásai a gazdasági helyzet javulása mellett szólnak. Ugyanakkor ezeket a mozgatórugókat jelenleg olyan strukturális kockázati tényezők és bizonytalanságok érintik, mint a magas energiaárak, a túlzott infláció miatt emelkedő kamatlábak, a globális kereslet gyengülése, a szakképzett munkaerő hiánya, a túlságosan elhúzódó tervezési eljárások és a pénzpiacok stabilitásával kapcsolatos további aggodalmak.

„A beruházások amúgy sürgető fellendülése egyelőre nemigen fog bekövetkezni" - mutatott rá a DIHK főtitkára, aki fenti tényezők alapján erre az évre a gazdasági teljesítmény nulla növekedésével számol. 

Az inflációs nyomás továbbra is magas maradt

„Az infláció valószínűleg még egy ideig makacsul magas marad", írják a kieli IfW szakértői, akik szerint a fogyasztói árak az idén átlagosan 5,4 százalékkal, majd 2024-ben 2,1 százalékkal emelkednek. (Mint emlékezetes, tavaly az inflációs ráta 6,9 százalék volt.) A küszöbön álló, az idén jó 5, jövőre pedig közel 6 százalékos béremelések viszont nem valószínű, hogy ún. második körös hatásokat gyakorolnának az inflációra, s hajtanák azt.

„A magas infláció nyomán csökken a magánháztartások rendelkezésre álló jövedelmem, ami a magánfogyasztásra fordított kiadások csökkenéséhez vezet az idei évben" - közölte az IfW.  Az „érezhető vásárlóerő-veszteség" 1,8 százalékos.

„A magas infláció, a megemelkedett reálkamatok és a csökkenő reáljövedelmek miatt azonban a gazdaság valószínűleg gyenge marad" – írják az IWH szakértői. Az inflációs ráta szerintük az idén várhatóan kivételesen magas, 5,8 százalékos marad, majd 2024-ben 3,5 százalékra csökken.

Az Ifo Intézet szerint az infláció „elérte a csúcspontját”, azaz 2023-ban évi átlagban alacsonyabbnak kell lennie a tavalyi 6,9 százaléknál, 2024-re pedig már csak 2,2 százalékos inflációval számolnak a müncheni kutatók, ami az energiaárak csökkenésének és az ipar nyers- és alapanyagellátási problémái fokozatos megoldásának lesz köszönhető.

A független szakértői tanács arra számít, hogy Németországban az idén 6,6 százalékra csökken az infláció. Az árnövekedés érzékelhető visszaesésére azonban csak jövőre számítanak a kutatók, előrejelzésük szerint 3 százalékra. 

„Az infláció még mindig messze van az Európai Központi Bank 2 százalékos céljától, így az idén valószínűleg további kamatemelésekre lesz szükség" - mondta Ulrike Malmendier, a testület tagja. „A pénzügyi piacokon az elmúlt hetekben tapasztalható nagyfokú bizonytalanság azonban megnehezíti a központi bankok számára az infláció elleni küzdelmet."

Stagnál a munkaerőpiac

„A munkaerőpiac a gazdaság gyöngélkedése ellenére robusztus marad" - írja előrejelzésében az IfW. A munkanélküliségi ráta várhatóan jó 5 százalékon marad, és a foglalkoztatottak száma az idén közel 300 ezer fővel, több mint 45,7 millió főre emelkedik. A demográfiai változások következményei azonban valószínűleg egyre nyilvánvalóbbá válnak. „Az elkövetkező években a foglalkoztatás átlépi a zenitjét" - figyelmeztetett az IfW, hozzátéve, hogy „a szakképzett munkaerő tömeges hiánya a magas inflációra való tekintettel erőteljes béremelkedéshez fog vezetni".

Az Ifo Intézet szerint a gazdaság gyöngélkedése az idén némileg lassítja a munkaerőpiaci fellendülést. A munkanélküliek számának közel 50 ezer fővel való növekedése elsősorban az ukrán állampolgárok beáramlásának következménye, akiket a következő időszakban fokozatosan integrálnak a munkaerőpiacra. Mindent egybe vetve a munkanélküliségi ráta jövőre ismét 5,1 százalékra csökken, a múlt évi 5,3 és az idei 5,4 százalék után.

A független szakértői tanács szerint a németországi munkaerőpiac várhatóan stabilan fog alakulni. A foglalkoztatás 2024 végére enyhén növekedni fog. 2023 ugyanakkor már a negyedik olyan év egymást követő év lehet, melyben a reálbérek csökkenése fenyeget. „Legalábbis 2023-ban a béremelkedések alacsonyabbak lesznek, mint a várt infláció" - mondta Achim Truger, a testület tagja. „A reálbérek várhatóan csak 2024-ben emelkednek", s így annak a magánfogyasztást ösztönző hatása is csak jövőre érvényesül. 

Csökkenő adósságszint

A kieli kutatók a költségvetési helyzet lassú enyhülésére számítanak: a pezsgő bevételek és a válsággal kapcsolatos kiadások csökkenése nyomán az államháztartás hiánya várhatóan mérséklődik: az IfW jövőre a bruttó hazai termék 1,4 százalékának megfelelő új hitelfelvételt feltételez a 2022-es 2,6 százalék után. Az adósságszint így 66,4 százalékról várhatóan 63,5 százalékra csökken.

Az Ifo közgazdászai szintén azt jósolják, hogy az államháztartás idén és jövőre is mínusz előjellel, azaz kiadási többlettel zár, melynek mértéke a GDP 1,5, illetve 0,3 százalékának fog megfelelni. Az államháztartás pozícióit nagyban elősegíti, hogy az állami energiaár-fékekre becsült kiadásokat mintegy 35 milliárd euróval mérsékelték, mert az áram és a gáz beszerzési árai a korábban feltételezettnél alacsonyabb szinten alakulnak. 

A független szakértői tanács az idei évre a GDP-hez viszonyítva 1,6 százalékos államháztartási hiánnyal számol, amely 2024-re 0,4 százalékra zsugorodik. Az adósságszint a bruttó hazai termék tavalyi 67,4 százalékáról jövőre várhatóan 63,5 százalékra mérséklődik. 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock