Az elmúlt hónap egyik legjelentősebb politikai fejleménye volt, hogy az európai uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését 2013. január 1-től, de egyben úgy határoztak, hogy amennyiben hazánk megteszi a szükséges kiigazításokat, az intézkedést már ez év júniusában hatályon kívül helyezik. A Századvég április elején készült közvélemény-kutatása ennek megítélését, továbbá a jövővel kapcsolatos várakozásokat vizsgálta a felnőtt lakosság körében.

A magyar lakosság közel négyötöde (79%) hallott a döntésről, elmondható tehát, hogy a hír átütő erejű volt. A határozatot a véleménnyel rendelkező választópolgárok abszolút többsége, 65 százaléka nem tartja jogosnak, mert megítélésük szerint Magyarország a jelen gazdasági körülmények között mindent megtett, hogy csökkentse az államadósságot és a költségvetési hiányt. Mindössze a megkérdezettek 35 százaléka véli igazságosnak az Európai Unió lépését, szerintük ugyanis az ország nem tette meg a megfelelő intézkedéseket az adósság és a hiány megfékezésére.

A kérdést politikai önbesorolás és pártpreferencia dimenzióiban vizsgálva megfigyelhető, hogy a magukat jobboldalinak vallók (83%) és középen állók (65%) többsége nem tartja jogosnak, míg a politikai baloldalon helyet foglalók többsége (60%) inkább jogosnak tartja a kohéziós források megvonását. Pártpreferencia bontásban hasonló tendencia látható. Legmagasabb arányban a kormánypártok szavazói tartják jogtalannak (Fidesz 90%, KDNP 84%) az unió döntését. Érdekes megfigyelni, hogy nemcsak a Jobbik (52%), de az LMP szimpatizánsainak többsége (53%) is a források felfüggesztésének jogtalansága mellett teszi le a voksát. Az MSZP (63%) és legmagasabb arányban a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (64%) szavazói vélik inkább jogosnak a határozatot.

Az elmúlt hónapok eseményei után jelentősen romlott az Európai Unió megítélése a magyar lakosság körében - több mint nyolcszor annyi választópolgárnak romlott a véleménye (42%), mint amennyinek javult (5%). Jelentős különbségeket tapasztalhatunk e téren a politikai önbesorolás dimenziójában, viszont minden oldalon sokkal magasabb a negatív megítélés aránya. A jobboldaliak 59 százalékának romlott és csupán 3 százalékának javult a véleménye az EU-ról. A középen állóknál ez az aránypár 40% - 4%, a baloldali szavazók esetében 23% - 9%.

A jövővel kapcsolatos általános várakozásokat tekintve a véleménnyel rendelkező válaszadók többsége (54%) hisz abban, hogy Magyarország képes lesz kilábalni a jelenlegi, nehéz gazdasági helyzetből. Mind a jobboldaliaknak (75%), mind a középen állóknak (51%) inkább pozitívak a jövővel kapcsolatos várakozásai, míg a magukat baloldalinak vallók jellemzően (67%) amellett teszik le voksukat, hogy az ország nem lesz képes a fejlődés útjára lépni.