GyártásTrend: Ki honnan indult közületek, milyen háttérrel, s milyen szerepköre van a csapatban jelenleg?
Sikora Dávid Ádám: Bár gyerekkorom óta szeretem a Forma–1-et, mindig is az informatika volt a szenvedélyem. A Formula Student csapatára egy hallgatói hírlevélben bukkantam rá, és mivel kevés informatikus volt a csapatban, hamar szerephez jutottam. Később egy uniós projekt keretében víz alatti robotok fejlesztésében vettem részt, ami jelentősen bővítette a szakmai tudásomat. Miután a korábbi csapatvezető megszerezte a diplomáját, engem kértek fel a vezetői szerepre, így már több mint egy éve irányítom a csapatot és az informatikai fejlesztéseket.
Jacsó Barnabás: Egészen korán felismertem, hogy az autóversenyzés iránti szenvedélyem a mérnöki pálya felé vezet. Az egri, gimnáziumi éveim alatt is a matematika volt az erősségem, és mérnök édesapám szintén inspirált. Amikor az egyetemre kerültem, már tudtam, hogy van itt egy Formula Student-csapat, és azt is, hogy csatlakozni szeretnék. Hamar rájöttem, mennyire komplex a versenyautók tervezése, és milyen jelentős mérnöki tudást kell még szereznem. Önállóan is elkezdtem kutatni, tanulni az autóépítés folyamatait, és a csapat tapasztalt tagjainak segítségével folyamatosan fejlődtem. Körülbelül egy éve lettem a csapat főmérnöke, és azóta nap mint nap ezzel foglalkozom.
Ládi Dóra:Nekem nincs műszaki vagy motorsporthátterem, mint a legtöbb csapattagnak, ezért sosem gondoltam volna, hogy itt kötök ki. Az egyetemi tanulmányaim mellett kerestem valamit, ami plusz motivációt adhat nekem, és egy ismerősöm ajánlására kerültem be a teambe tavaly augusztusban. Október óta vagyok a marketingrészleg vezetője.

A Formula Student konstruktőri mérnökverseny célja egy olyan formulaautó tervezése, kivitelezése és képzeletbeli piacra bocsátása, amelyet hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok valósítanak meg és versenyeztetnek nemzetközi színtéren. A mozgalom célja a gyakorlatorientált munkatapasztalat megszerzése mellett egy olyan csatorna kiépítése, amely gördülékeny kommunikációt biztosít a Formula Studentben részt vevő hallgatók és a törekvést támogató cégek között. A versenyeket számos európai országban megrendezik.
GyT.: Hányan vagytok összesen a csapatban?
S. D. Á.: A csapatban jelenleg ötvenen dolgozunk, hatfős vezetőséggel. Szeptemberi tagfelvételünkkor 30 elsőéves került be a csapatba, akik kezdőként még csak érdeklődnek, tanulnak. Folyamatosan képezzük őket, segítjük a beilleszkedésüket, hogy a következő szezonra már teljes értékű résztvevői legyenek a munkának, aminek döntő részét most egy 10-15 fős „kemény mag” végzi; ők a projekt kulcsfigurái.
GyT.: Mi a csapat megalakulásának története?
S. D. Á.: Az indulásunk valójában a régi Formula Racing Miskolc megszűnésével kezdődött. Néhányan a korábbi csapatból szerettük volna folytatni a munkát, és ezért segítséget kértünk a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánjától, prof. dr. Siménfalvi Zoltántól, aki azóta is segít nekünk, és mentorál minket. Az egyetem kérése és az ipari trendek alapján döntöttünk az elektromos autó fejlesztése mellett, figyelembe véve, hogy a versenyekből lassan kivonják a belső égésű motorokat, és a hibrid, valamint az elektromos hajtásokra fókuszálnak. Így mi lettünk Magyarország második elektromos autót építő Formula Student-csapata.
GyT.: Mi biztosítja a hátteret, ki finanszírozza, milyen büdzséből működik ez a csapat?
J. B.: Jelentős támogatást kapunk a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványtól, a Gépészmérnöki és Informatikai Kartól, továbbá számos vállalati támogatónktól, például a Robert Bosch Hungary Miskolctól és a Moltól.

GyT.: Milyen összeget jelent ez, mennyibe kerül egy Formula Student-versenyautó fejlesztése?
L. D.: Az autó megépítése és a műhely felszerelése nagyjából 70-80, sőt akár 100 millió forintos keretet is igényelhet az első szezonban. A későbbiekben, amikor már csak a fejlesztésekre kell összpontosítanunk, ez az összeg jóval alacsonyabb lesz.
GyT.: A gyakorlatban miként fest egy ilyen verseny?
J. B.: A verseny alapvetően az egyetemisták Forma–1-e, de a szabályzat szigorúan előírja, hogy csak hallgatók tervezhetik, építhetik, menedzselhetik és vezethetik az autót. A feladatok két részre oszlanak. Az első rész azokat a versenyszámokat jelenti, amelyek közé az Engineering Design Event tartozik, amikor tapasztaltabb mérnökök előtt kell bemutatnunk az autó tervezését. Ezután jön a Cost Report, amikor pénzügyi elemzést adunk az autóról, és a Business Plan Presentation, amelyen egy üzleti tervet kell prezentálnunk a bíráknak. Ha ezek sikeresek, és az autó átmegy a gépátvételen, jönnek a dinamikus versenyszámok, mint a 75 méteres gyorsulás, a „Skid Pad”-pálya, amely egy 8-ast szimbolizáló pálya az autó kanyardinamikájának tesztelésére, az „Autocross”, amely egy adott pályaszakaszon mért időket foglalja magában, végül az „Endurance”, ahol az autó idejét és fogyasztását mérik egy 22 kilométeres körpályán. Ezek a versenyek rendszerint híres versenypályákon zajlanak, például az ausztriai Red Bull Ringen, az angliai Silverstone-ban vagy a magyarországi Hungaroringen. Mi azonban először idén két másik, kisebb versenyre készülünk. Az egyiket Horvátországban rendezik, ez a Formula Student Alpe Adria, amelyet a RIMAC tesztpályáján tartanak. A másik verseny Csehországban lesz, a Formula Student Czech Republic, amely a mosti versenypályán zajlik majd.

GyT.: Milyen esélyeitek vannak, hogy látjátok?
S. D. Á.: Elsőéves csapatként nem várjuk, hogy minden téren fel tudjuk venni a versenyt a tapasztaltabb, idősebb csapatokkal, de úgy érezzük, hogy jó irányba haladunk. A tervezési és az építési fázis alatt fontos számunkra, hogy minden szabálynak megfeleljünk, és a biztonság legyen a fő szempont. Alapvetően elégedettek vagyunk a gyártási folyamat állásával.
GyT.: Mik a csapat erősségei?
L. D.: A csapat fő ereje az elkötelezettségben és az összetartásban rejlik. Mindenki nagyon lelkes és elszánt a munkában, komolyan veszik a feladatot, sokszor éjszakába nyúlóan dolgoznak. A sokszínűség szintén nagy előnyünk. Egészen változatos szakterületekről érkeznek a hallgatók, többek között közgazdászok, és egy jogászhallgató is segíti a munkát. Ennek köszönhetően sokféle szemszögből közelítünk a feladathoz, így mindenki mást tud hozzáadni a közös munkához.
GyT.: Mi a tervetek szakmailag? Milyen vonalon tervezitek a továbbiakat?
L. D.: A csapatban való részvétel hatalmas fejlődési lehetőséget jelent számomra. Amióta csatlakoztam, sokkal magabiztosabbnak érzem magam, és olyan készségeket is megtanultam, amelyek korábban nem voltak az erősségeim között. Felismertem, hogy a marketing vezetése egy olyan terület számomra, amelyben sikeres lehetnék.
J. B.:Nekem egyértelműen a motorsport a célom. Amint végeztem az alapképzéssel, irány a mesterképzés. Rengeteget tanultam itt, ami egészen biztosan kifizetődik a jövőben. Vágyam és tervem a Forma–1-ben elhelyezkedni.
S. D. Á.: Az a fajta informatikus vagyok, aki nemcsak programot szeretne írni, hanem szeretné látni is, hogy valami megmozdul a programja által. A robotika és a motorsport világa az, ahol el tudom képzelni magam. Ez a projekt azért fantasztikus, mert az itt szerzett tapasztalatok felgyorsítják a hallgatók szakmai fejlődését, és segítenek elhelyezkedni az iparban. A versenyeken szerzett tudás és kapcsolatok elősegítik a munkavállalást, a résztvevők lényegesen könnyebben találnak munkát autóipari cégeknél vagy versenycsapatoknál.
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin április - májusi lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.

