A közvéleménykutatások előrejelzése szerint a Szabadságpárt (FPÖ) győzelmét ígérő választásokra az ország gazdasági teljesítményét alakulását illetően minden korábbinál kedvezőtlenebb időszakban kerül sor. Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint 1950 óta - a feljegyzések nem nyúlnak vissza ennél korábbi időpontra -, most fordul elő először, hogy két egymást követő évben csökken a GDP. Kétségtelen, a korábbi recessziók néha sokkal drámaibbak voltak, mint a mostani. A világjárvány évében, 2020-ban a gazdasági teljesítmény 6,6 százalékkal csökkent, míg egy évtizeddel korábban, a 2009-es globális gazdasági válság idején a visszaesés elérte a 3,8 százalékot, ráadásul akkoriban a munkanélküliség az egekbe szökött. 2023-ban ennél szerényebb mértékű volt a gazdasági teljesítmény zsugorodása, de az 2024-ben is folytatódott.
Az elmúlt öt évben botrányok, válságok és infláció terhelte az osztrák gazdaságot. Alig telt el néhány hónap a 2019 őszi választások után, röviddel az akkori bécsi szövetségi kormány 2020 január eleji hivatalba lépését követően egy, a társadalomra és a gazdaságra nézve súlyos esemény történt: kitört a koronavírus-járvány, amely a feje tetejére állította az elmúlt évtizedek gazdasági rendszerét: zárlatok, rövidített munkaidő, otthoni munkavégzés, koronavírus-segély jellemezte az európai, s ezen belül az osztrák gazdaságot. Melynek teljesítménye – a 2019. évi 1,5 százalékos növekedést, majd a 2020. évi 6,6 százalékos visszaesést követően – 2021-ben 4,2, majd 2022-ben újabb 4,8 százalékkal bővült. Ezzel a kétéves gazdasági csoda nagyjából véget is ért, mert két év növekedését tavaly 0,8 százalékos visszaesés követte, s az idő előrehaladtával egyre valószínűbb, hogy a gazdasági teljesítmény az idén sem emelkedik, sőt folytatódik annak visszaesése.
Egy, a szeptember 29-i szövetségi választások közeledtével az osztrák gazdaság elmúlt fél évtizedes fejlődéséről a Wiener Zeitungban megjelent visszatekintés felsorolást tartalmaz néhány olyan, a gazdasági kriminalitás kategóriájába tartozó esetről, melyek érintettjei „jó kapcsolatokkal rendelkeztek a politikában”. 2020 júniusában kiderült egy súlyos csalás a német Wirecard cégnél, melynek osztrák menedzser a fő gyanúsítottja. Rene Benko, a Signa alapítója is jó kapcsolatokkal rendelkezett a politikai elithez, neki tavaly omlott össze az ingatlanbirodalma, s ez volt az osztrák gazdaságtörténet legnagyobb, 5 milliárd eurós cégcsődje. Egy, a Commerzialbank Mattersburg körüli botrány során a pénzintézet korábbi igazgatósági tagja „állítólag 70 millió eurós kárt okozott csalárd tranzakciókkal”.
Elisabeth Oberndorfer, a Wiener Zeitung gazdasági szakírója szerint az említett esetek mindegyike politikailag azért releváns, mert az érintettek jó kapcsolatokkal rendelkeztek a politikában. Így azután aligha meglepő, hogy Ausztria a Transparency International korrupciós listáján a 2021. évi 13. helyről 2022-ben a 22. helyre zuhant vissza, majd tavaly a 20. helyre került. „Ezek a gazdasági bűnügyi történetek hozzájárulnak a polgárok frusztrációjához és elégedetlenségéhez. Ezért a szeptember 29-i választások után hivatalba lépő új kormánynak a nagyobb átláthatóságra és a gazdasági bűnözés csökkentésére kell összpontosítania”, írja a Wiener Zeitung cikkírója.
Gyöngébb a gazdasági teljesítmény a korábban feltételezettnél
Emlékezetes, hogy legutóbbi, június végén nyilvánosságra hozott előrejelzésében a Wifo és az IHS gazdaságkutató intézetek 2024-re a gazdasági teljesítmény stagnálását, a jövő évre pedig minimális, 0,3 százalékos növekedését jelezték. Júliusban a Wifo még azzal számolt, hogy a második negyedévben stagnált a gazdaság teljesítménye. Azaz nem emelkedik, de nem is csökken.
A statisztikai hivatal azóta korrigált számításai azonban azt mutatják, hogy a második negyedévben a gazdasági teljesítmény 0,4 százalékkal csökkent az előző negyedévhez, 0,6 százalékkal pedig a múlt év azonos időszakához képest. Az euró-övezet országai közül az első negyedévhez képest ennél gyöngébb teljesítményt, 1,0 százalékos visszaesést csak Írország, 0,9 százalékos visszaesést pedig Lettország gazdasága szenvedett el, (megjegyezve, hogy Németország, az Európai Unió vezető gazdasági hatalma esetében 0,1 százalékos csökkenést regisztráltak).
A nyugati szomszédunk gazdasági teljesítménye idei alakulására vonatkozó prognózisok a koraősz beköszöntével előjelet váltottak:
- az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) szeptember első hetében nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a GDP mennyisége – a múlt évi csökkenés után - a korábban jelzett 0,3 százalékos növekedéssel szemben 0,7 százalékkal tovább zsugorodik; míg
- a Raiffeisen Research szeptember második hetében a GDP idei változására vonatkozó előrejelzését 0,2 százalékról -0,5, 2025. évi előrejelzését pedig 1,4-ről 0,9 százalékra mérsékelte. Két „elvesztegetett év” után a 2022 közepén elért GDP-szint - a korábbi csúcs - várhatóan csak 2026-ban lesz újra elérhető, írta Gunter Deuber és Matthias Reith, a Raiffeisen Research két szakértője.
A gazdasági visszaesés okai sokfélék, de alapvetően a beruházások alacsony szintjében és – minden várakozással ellentétben - a háztartások fokozott takarékosságában keresendők. S bár az előző év magas béremelései pozitív hatással vannak a lakosság bevételeire és az év eleje óta az infláció is jelentősen csökkent, a magánháztartások nagyon ódzkodnak a pénzköltéstől; ami viszont aligha a töretlen gazdasági fejlődés iránti lakossági bizalom jele. Az osztrák statisztikai hivatal szerint a nominális kiskereskedelmi forgalom (a gépjármű-értékesítés nélkül) 2024 második negyedévében az előző év második negyedévéhez képest 0,4 százalékkal emelkedett, de ez reálértéken számítva ez 1,6 százalékos csökkenést jelent. Az infláció a júliusi 2,9 százalékról augusztusban 2,4 százalékra csökkent, melyben nagy szerepet játszott az ásványolajtermékek árának visszaesése.
2024 második negyedévében Ausztriában az építőiparban és az iparban folytatódott a recesszió. Április és június között az ipari termelés csaknem 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Emellett a kereskedelem is gyöngébben teljesített a vártnál. Ráadásul az elmúlt évi erőteljes emelkedés után 2024 január és május között az export 5,2, míg az import 12,6 százalékkal elmaradt az előző év első öt havitól.
A vállalatok körében végzett felmérések és az ipar rendelésállománya alapján nyilvánvaló, hogy a harmadik negyedévben sincs pozitív irányú fordulat. A fellendülés várhatóan a jövőbe halasztódik.
A válság elhúzódásához nagyban hozzájárul az olyan javak iránt, mint a gépek, irodaberendezések és számítástechnikai eszközök, gyönge nemzetközi kereslet, ami az ezen áruk osztrák gyártói alacsony rendelésállományában ölt testet. Ami tágabb kitekintésben abból is adódik, hogy a viszonylag magas infláció nyomán a kamatlábak magas szintre emelkedtek és a hitelből finanszírozott beruházások megdrágultak.
A magas kamatok és a gyenge rendelésállomány miatt az osztrák vállalatok keveset beruháznak. S azt, hogy az építőiparban is rosszul mennek a dolgok, az ahhoz kapcsolódó iparágak, például az acél- és cementgyártók is megszenvedik, idézi a Der Standard Stefan Bruckbauert, a Bank Austria vezető közgazdászát; megerősítve, hogy ráadásul a háztartások is óvatosak többek között az új autók és a tartós fogyasztási cikkek vásárlásában.
A másik hipotézis szerint olyan strukturális problémák sújtják az osztrák gazdaságot, amelyek akkor sem fognak megszűnni, ha a kamatlábak csökkennek.
Az osztrák ipar már a harmadik éve csökkenő termelési számokat produkál. Tavasszal egy rövid ideig még úgy tűnt, hogy megindult a fellendülés. A vállalatok optimistábbak voltak. Ezek a remények azonban közben elszálltak. A nyár folyamán a hangulat ismét romlott: a júniusi és júliusi felmérések ismét gyenge rendelésállományra és a termelési tevékenység visszaesésére utalnak.
Tény, hogy az ipari tevékenység keretfelételei nem lettek könnyebbek az elmúlt években. Először is ott volt a masszív energiaár-emelkedés, s bár az igazán magas árkiugrások lezárultak, az utóhatások még mindig megmaradtak. A földgáz jelenleg átlagosan körülbelül négyszer drágább Európában, mint az Egyesült Államokban (még ha a különbség a múltban nagyobb is volt). A villamosenergia-árak is emelkedtek, alig van az Európai Uniónak olyan tagországa, ahol az ipari vállalatoknak többet kellene fizetniük az áramért, mint Ausztriában.
Vannak, akik jelenleg nem látnak tartós problémát. Ezen narratíva szerint mivel a központi bankok világszerte erőteljesen megemelték a kamatlábakat az infláció leküzdése érdekében, a gazdaság szereplői kevesebbet építenek és kevesebbet fektetnek be. Ebből adódik, hogy az osztrák vállalatok két éve csökkennek, a gép- és berendezés-szerzések csökkenése mellett negatívan érintve az építőipart, továbbá az ahhoz kapcsolódó olyan ágazatokat, mint az acél- és fémgyártásra, valamint a vegyipar.
Problémás területnek számít olyan beruházási javak előállítása, mint a gépek és berendezések, az iroda- és a számítógépek gyártása, valamint az üveg- és kerámiaipar. Jobb a helyzet az autóipari beszállítók esetében, míg egyes, a fogyasztáshoz kapcsolódó ágazatok, mint az élelmiszeripar, összességében elég jól állnak.
Christian Helmenstein, az Osztrák Ipari Egyesülés (IV) vezető közgazdásza számára a magas béremelések, a magas energiaárak és a bürokratikus előírások sokasága végzetes hatást gyakorolnak a vállalatokra. Már pedig ha nem felel meg a telephelyi kihívásoknak, „az osztrák ipar nem fog helytállni a bővülő világpiacon”. Ennek ellensúlyozására Helmenstein a béren kívüli munkaerő-költségek csökkentését és a bürokrácia-csökkentési offenzívát szorgalmaz.
A most záruló kormányzati időszak első két évében a munkanélküliségi ráta meghaladta a 6 százalékot. A 2023-as évben a foglalkoztatottak 5,1 százaléka keresett munkát, de a helyzet továbbra sem javult. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2024 augusztusában közel tíz százalékkal több embert tartottak nyilván munkanélküliként, mint az előző hónapban. Különösen az iparban és az építőiparban dolgozók érintettek.
Az ipart sújtó válság rátelepedett a foglalkoztatásra. A Der Standard értesülése szerint a felső-ausztriai B&R gépgyártó nemrég arról tájékoztatta dolgozóit, hogy 240 munkahelyet szüntetnek meg a cégnél. Nem sokkal korábban pedig a német Infineon félvezetőgyártó hozott nyilvánosságra egy olyan, az osztrák munkaerőpiacot érintő programot, melynek keretében az elkövetkező két évben 6 ezer munkahelyből 380-at fognak megszüntetni. Július végén a Steyr Automotive mintegy 200 fős leépítést jelentett be, s így ott a dolgozók száma 1 ezer fő alá fog csökkenni.
A bejelentett létszámleépítések példáinak listáját még hosszan lehetne folytatni. Egy, a Bank Austria által az IHS Markit piackutató intézettel közösen végzett felmérés szerint a vállalatvezetők a világjárvány kezdete óta a legnagyobb mértékű munkahelyvesztésről számolnak be. A bécsi IHS gazdaságkutató intézet 2024-re 6,7 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizál, s a következő években sem valószínű, hogy az 6 százalék alá csökken.
Nagyobb figyelmet a versenyképességnek!
Az osztrák közszolgálati tévé híradójában Gabriel Felbermayr, a Wifo gazdaságkutató intézet elnöke a „súlyos ipari recesszió” miatt ellenintézkedések és reformok mellett érvelt. „Vissza kell helyeznünk a hangsúlyt a költségek alakulására. Újra növelni kell a versenyképességet” - mondta Felbermayr, aki szerint a szeptember 29-i választások után hivatalba lépő új kormánynak prioritásként kell majd kezelnie a munkaerőpiac helyzetét és az államháztartás reformját.
Tavasszal Christoph Badeltet, a Költségvetési Tanács elnöke a költségvetési egyensúly hiányára való figyelmeztetését még ímmel-ámmal vették komolyan. Ez azóta megváltozott. A költségvetésnek a GDP-hez viszonyított hiánya mind az idén, mind pedig jövőre valószínűleg meg fogja haladni a 3 százalékot, melynek következtében tovább emelkedik az állam eladósodottsága; ami ellentétes az EU Bizottságának követelményeivel. Nyilvánvaló, hogy a költségvetés átalakítása szintén kiemelt témaként kell, hogy szerepeljen Ausztria leendő kormányának programjában.
A munkaerőpiaccal kapcsolatos kihívások sorában kiemelésre kívánkozik a bevándorlók gyors kiképzése és foglalkoztatottként történő megjelenése. Ez időigényes és sok pénzbe kerül, de elkerülhetetlen. Az idősebbeket hosszabb ideig kell a munkaerőpiacon tartani, s ehhez ösztönző intézkedésekre van szükség, mint ahogy kihívásként merül fel a részmunkaidőben foglalkoztatottak több munkaóra teljesítésére történő ösztönzése. A munkaerőpiac a válság ellenére jelenleg viszonylag stabil, de nincs felkészülve a jövőre, írja a Der Standard elemzője.
Mint már utaltunk rá, az irányadó kamatlábak magas szintje fékezte az osztrák vállalatok beruházási aktivitását. A hitelek drágulása, a finanszírozás megnehezülése visszafogja a magánkiadásokat, mert sokaknak a változó kamatozású hitelek miatt többletköltségeket kell viselniük. Másrészt a hatályban lévő szabályozás egyébként is megnehezítette a magánszemélyek számára a hitelfelvételt, ami teljes mértékben kihatott az ingatlanszektorra és a lakásépítésre. Ráadásul a magas kamatokat az állam is megérzi - mert az adósságszolgálat egyre drágább.
Bár a jelenlegi problémák közül sok nem lesz tartós - a kamatlábak csökkenni fognak -, az iparban tapasztalt strukturális problémák miatt vannak aggályok. Ez különösen olyan energiaigényes ágazatokat érint, mint a vegyipar, az acélipar és a papíripar, amelyek költségei tartósan emelkedtek. S noha a gáz ára ismét csökkent, még mindig magasabb, mint az ukrajnai háború kitörése előtt. Emellett nehézségek vannak az autóiparban is: a németországi kereslet gyengülése Ausztriában is érezhető, hogy a szomszédos Németországban lelassult az elektromobilitás térnyerése. Mindazonáltal az autóipari beszállítók még jobban állnak, mint az építőiparhoz kapcsolódó iparágak, amelyek különösen megszenvedik a magas kamatlábak mellékhatásait.
Nehezíti az osztrák gazdaság pozícióit a környező országok, különösen Németország gyöngélkedése, ahol a legfrissebb előrejelzések alapján az idén már a gazdasági teljesítmény stagnálása is eredménynek számít. Már pedig javulás egyelőre nemigen látszik: a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint augusztusban érezhetően romlott az ipari üzleti légkör. „A vállalatok ismét csökkenő rendelésállományra panaszkodtak” - mondta Clemens Fuest, az Ifo elnöke. „Különösen a beruházási javak gyártói vannak nehéz helyzetben”. A folyamatos visszaesés miatt annak veszélye fenyeget, hogy a német gazdaság ismét recesszióba kerül.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
