Egy, a német gazdasági közéletben nagy tekintéllyel bíró Családi Vállalkozások Alapítvány megbízásából a mannheimi székhelyű Leibniz Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) által készített és január közepén nyilvánosságra hozott tanulmány szerzői 21 ország telephelyi adottságait vették górcső alá.
(Megjegyzés: a St. Galleni Egyetem és az Ernst & Young által az idén ötödik alkalommal közzé tett Globális Családi Vállalkozási Index szerint a világ 500 legnagyobb családi vállalkozásából 118 székhelye az Egyesült Államokban, 78-é pedig az országsorrendben 2. helyezett Németországban van. A világ tíz legnagyobb családi vállalkozásából kettő németországi vállalat: a Lidlt is magában foglaló Schwarz csoport a 4., a BMW autógyártó pedig a 6. helyet foglalja el. A Robert Bosch autóipari beszállítóval együtt ezek alkotják a három legnagyobb forgalmú családi vállalkozást Európában.)
A ZEW tanulmánya szerint ez idő szerint a legerősebb, legjobb üzleti telephely az Egyesült Államok, melyet Kanada és Svédország követ. A tanulmány készítői ugyanakkor sötét képet festenek a németországi gazdasági keretfeltételekről és az ország nemzetközi versenyképességéről. A ZEW kutatói által végzett vizsgálódás alapján a szövetségi köztársaság a 2020. évi 14. helyről a 18. helyre csúszott le, s csak Magyarországot, Spanyolországot és Olaszországot tudta megelőzni.
Ráadásul többéves visszatekintésben elmondható, hogy Európa vezető gazdasági hatalma az elmúlt 13 évben a vizsgált országok sorrendjében hat helyet csúszott vissza; ami felfogható úgy, hogy egyetlen más vizsgált helyszín sem teljesített rosszabbul a Családi Vállalkozások Alapítványa megrendelésére elvégzett vizsgálatok történetében. Rainer Kirchdörfer, az alapítvány elnöke szerint „Németország drámai módon veszített ipari telephelyi minőségéből. Nemzetközi összehasonlításban a leghátul lévők közé tartozunk.”
Országsorrend a ZEW gazdaságkutató központ által a Családi Vállalatok Alapítványa megrendelésére készített 2022. évi felmérés alapján

A ZEW kutatói hat szakpolitikai terület - adók, munkaerő, szabályozás, finanszírozás, infrastruktúra és beruházások, valamint energia - elemzése alapján állítják össze az összesített telephelyi rangsort.
A tanulmány szerint Németország az „energetika” területén a magas villamosenergia-árak miatt csak a 18., a „foglalkoztatás költségei, termelékenység, humántőke” és a „szabályozás” tekintetében a 19., míg az „adópolitika” tekintetében az utolsó előtti helyen, azaz a 20. helyen áll. Ez utóbbi oka Friedrich Heinemann, a vizsgálat eredményeit összefoglaló kötet szerzője szerint elsősorban a német adópolitika tétlenségében keresendő. Míg számos más ország, például az Egyesült Államok vagy Franciaország az elmúlt évek során csökkentette az adókat, Németországban azok a 2008-as reform előtti szinten maradtak, melynek következtében a vállalatok adóterhei az OECD-országok között a legmagasabbak.
A „finanszírozás” területén Németország minden más országot megelőzve vezető pozícióra tett szert. Mind a német állam, mind a magánháztartások viszonylag alacsony mértékben eladósodottak, ezért Németország megengedheti magának, hogy a nagyobb válságokra nagy állami kiadási programokkal reagáljon a válságok enyhítése céljából. Az „infrastruktúra és intézményrendszer” tekintetében Németország a vizsgált országok versenyében az első harmadban van, a 6. helyet foglalja el.
„A politikai döntéshozóknak ezért a jelenlegi válságot lehetőségnek kellene tekinteniük a dolgok megváltoztatására, különösen a bénító szabályozási terhek csökkentésére” - írják a tanulmány szerzői. „Az adózási feltételeknek például sürgősen javulniuk kell. Tekintettel a szakképzett munkaerő hiányára, fordulatra van szükség az oktatáspolitikában. Az állami beruházási projektek jóváhagyását és végrehajtását mindenütt fel kell gyorsítani.” Németország egyébként nem túl nagy erőfeszítéssel feljebb léphetne a vizsgált országok sorrendjében, a 14-19. helyen álló országok, azaz Portugália, Szlovákia, Japán és Franciaország, továbbá a Németországot követő Magyarország pontszámban ugyanis nagyon közel vannak egymáshoz.
Mint látható, a ZEW-nek a Családi Vállalatok Alapítványa megrendelésére készített tanulmánya szerint Németország lemaradásban van az egyes telephelyek versenyében és a sok tekintetben kritikus minősítést más vizsgálatok is alátámasztják. Azaz: Európa vezető hatalma egyre kevésbé vonzó célország a külföldi befektetők számára.
A kölni IW gazdaságkutató intézet 2021. évi telephelyi rangsorában Németország a negyedik helyet foglalta el. „Az összességében pozitív helyezés azonban nem fedheti el azt a tényt, hogy Németország mint üzleti telephely korábbi gyöngeségei 2013 óta még hangsúlyosabbá váltak" - állapította meg akkor a tanulmány.
A Lausanne-ben működő IMD magán üzleti iskola több mint három évtizede évi rendszerességgel készített összehasonlításában 2022-ben Dániát első ízben nyilvánították a világ legjobb üzleti telephelyi feltételekkel rendelkező országának. „Dánia a világ digitálisan legfejlettebb országa, és most az első helyen áll, köszönhetően a jó politikáknak, az európai ország előnyeinek, a fenntarthatóságra való egyértelmű összpontosításnak és az agilis üzleti szektorának" – idézte a Handelsblatt Arturo Bris, a projekt vezetője érvelését.
2021-ben Dánia még csak a 3. helyen állt, az akkori listavezető Svájc a 2. helyre csúszott, míg a 3. helyet Szingapur foglalja el. Az Egyesült Államok, amely 2018-ban még a rangsor állt, négy évvel később már csak a 10. helyen volt található, Németország telephelyi adottságai legutóbb is csak a 15. helyezéshez voltak elegendők. A felmérés készítői a gazdasági erő tekintetében a szövetségi köztársaságot a 3. helyre sorolta, miközben más területeken, mint például a kormányzati szabályozási tevékenység, Németország sokkal rosszabbul teljesít, s csak a 21. helyen áll.
A 63 országot tartalmazó rangsor 333 mutató alapján készült. Ezek közé tartoznak olyan tényezők, mint a foglalkoztatás és munkanélküliség, az egyes kormányzatok egészségügyi és oktatási kiadásai, valamint a bruttó hazai termék (GDP) alakulása. Ezen kívül egy, a vezetők körében végzett felmérés eredményei is szerepelnek olyan témákban, mint a társadalmi kohézió, a globalizáció és a korrupció.
Az amerikai érdekeltségű vállalatok szerint sem kedvezők a németországi telephelyi feltételek
A szövetségi köztársaságban működő 50 legnagyobb, összesen 275 ezer főt foglalkoztató és évi 218 milliárd euró forgalmat lebonyolító amerikai tulajdonú vállalat az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Germany) által 2022 őszén végzett felmérés során összességében csak 2,7-es osztályzatot adott a fogadó ország üzleti telephelyi feltételeire, ami – figyelembe véve, hogy az 1-es a legjobb az osztályzat -, csaknem egy teljes ponttal rosszabb a két évvel korábbi 1,9-nél.
Az elsőszámú taszító tényező az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán az energiapiacon kialakult helyzetre gyakorolt torzító hatása. A magas energiaárak és a gázszállítások elmaradásától való félelem veszélyeztet egyes németországi beruházásokat. „Aggódunk az esetleges ellátási hiányosságok miatt" – idézi a felmérés eredményeit ismertetve a Handelsblatt egy magát megnevezni nem kívánó amerikai vállalat vezető tisztségviselőjét.
A befektetők emellett a szakképzett munkaerő hiánya és az infrastruktúra hiányosságai miatt is aggódnak. „Ez egyértelmű üzenet a politikusoknak. Németország mint üzleti helyszín megítélése évről évre romlik”, idézi a Handelsblatt Simone Menne, az AmCham Germany elnöke, számos németországi nagyvállalat felügyelőbizottsági tagja figyelmeztetését.
A kamarai felmérés során az aktuális problémákra vonatkozó kérdésre az "energiaárak" szerepelnek a lista élén, amit a válaszadók 74 százaléka nevezett meg ezt problémaként; megelőzve a szállítási láncok problémáit (58 százalék) és a szakképzett munkaerő hiányát (42 százalék). Arra a kérdésre, hogy az elkövetkező három évben melyek lesznek a Németországban működő amerikai érdekeltségű vállalatok legfőbb problémái, a szakemberhiány (79 százalék) került az első, az energia- és nyersanyagárak emelkedése (53 százalék) a második helyre, míg a szállítási láncok problémái (32 százalék) a harmadik legsúlyosabb kihívás.

