A felmérésben részt vevő vállalatok 79 százaléka 0-249, 8 százaléka 250 és 499, 5 százaléka 500 és 999, 8 százaléka pedig több mint ezer főt foglalkoztat. Tevékenységük jellege szerint az iparvállalatok részaránya 55, az építőipariaké 3, a kereskedelmi tevékenységet folytatóké 16, a szolgáltatóké 14, az egyéb tevékenységet folytatók részaránya pedig 12 százalék. A felmérés február első felében készült, így az orosz-ukrán háború kitörése, Ukrajna Oroszország által történő megtámadása még nem befolyásolhatta annak (az általános képet vélhetően nagyban besötétítő) eredményeit.
A felmérés eredményeit annak készítői négy fő pontban foglalták össze. Ezek az alábbiak:
A nemzetközileg aktív német vállalatok globális üzleti kilátásai összességében negatívak. 2022-re 21 százalékuk a külföldi üzletmenet romlására számít, s csak 18 százalékuk számít javulásra.
Az európai és észak-amerikai nemzetközi üzleti tevékenységgel kapcsolatos várakozások túlnyomórészt pozitívak, Kínában viszont rosszak az üzleti kilátások.
Két évvel a koronavírus-járvány kezdete után még mindig sok negatív hatás éri a vállalatokat: különösen az ellátási lánc és a logisztika területén jelentkező problémák, az áruk és szolgáltatások hiánya, valamint az utazási korlátozások érintik hátrányosan a globális üzleteket.
A koronavírus-járványtól függetlenül a maga külpiaci tevékenységében a cégek 54 százaléka adott jelezte a kereskedelem-politikai feltételek romlását, újabb kereskedelmi akadályok megjelenését, már pedig ez az arány magasabb, mint az elmúlt évtized hasonló felmérései során bármikor.
„Ez még annál is magasabb érték, mint amilyet 2020-ban, a koronavírus-járvány megjelenése miatti lezárások idején mértek”, mondta Volker Treier, a kamarai szövetség külgazdasági kapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese. Összehasonlításul megjegyzi, hogy 2017-ben a fel-mérésben részt vevő cégek kevesebb, mint egyharmada jelezte a kereskedelmi akadályok súlyosbodását. „Pedig a maga idején már az is sok volt”, mondta Treier, megjegyezve: „aligha számíthattunk arra, hogy ez az érték öt éven belül folyamatosan emelkedni fog.
A 2012 és 2018 közötti felmérések során a külföldi üzleti perspektívákat a „javuló” jelzővel jellemző cégek voltak (az évtized első felében, 2014-ig bezárólag túlnyomó) többségben. 2019-ben az üzleti perspektívákat javulónak és romlónak megítélő vállalatok aránya kiegyenlítődött, majd a koronavírus-járvány kitörése után a mínusz tartományba került. 2020-ben az üzleti perspektívákat romlónak tartó vállalatok aránya 6, a múlt évben 10, az idei felmérés során pedig 3 százalékponttal meghaladta az üzleti perspektívákat javulónak tartó vállalatok arányát; (mint a bevezetőben említettük, az arány a javulást járók szempontjából 18:21 volt).
Jelentős regionális eltérések: Európa egyes térségei és Észak-Amerika kedvező helyzetben
A felmérésben részt vevő vállalatok Európa egyes térségeiben és Észak-Amerikában ebben az évben kimondottan jó üzletre számítanak, mivel mind a jelenlegi üzleti helyzet megítélése, mind a következő hónapok kilátásai tekintetében túlnyomórészt pozitív véleményt jeleztek.
Az euró-övezetben cégek 53 százaléka jónak, 9 százaléka rossznak értékeli jelenlegi üzletét, az így számított különbség 12 százalékpontról 44 százalékpontra javult. A többi EU-tagország, valamint Svájc és Norvégia esetében is túlnyomórészt jó üzleti helyzetet és kedvező kilátásokat jeleznek a cégek: jelenleg 44 százalékuk jó, 11 százalékuk rossz, a kétféle fejlődési várakozás százalékban kifejezett egyenlege az előző évi 6-ról 33 százalékpontra emelkedett.
Az Egyesült Államokban tevékenykedő cégek 45 százaléka minősíti jónak, 17 százalék pedig rossznak a maga helyzetét, a két érték közötti különbség az egy évvel korábbi mínusz 3 pontról 28 pontra változott, azaz figyelemre méltó mértékben javult. A következő hónapokban Németország legfontosabb exportpiacán a felmérésben részt vevő vállalatok 31 százaléka javuló, 10 százaléka viszont rosszabb várakozásokat táplál, az ebből adódó 21 százalékpontos különbség (a múlt évi 11 százalékkal szemben) azt jelenti, hogy az Egyesült Államok összességében kedvező pozíciókkal rendelkezik a német vállalatok üzleti várakozásait illetően.
Az ázsiai-csendes-óceáni térségben (Kína nélkül) mind a német cégek jelenlegi üzletmenete, mind a következő hónapok kilátásai tekintetében javult a helyzet, a javuló és a romló üzleti helyzetet jelző vállalatok különbsége mínusz 4-ről plusz 4 százalékpontra változott. A következő hónapokban minden ötödik vállalat vár javulást, 14 százalék pedig romlást (az egyenleg az egy évvel korábbi egyről 6 százalékpontra emelkedett.
Kínában ezzel szemben a jelenlegi rossz üzleti helyzet alapján, (amikor a válaszadók között a negatív választ adók vannak többségben), a cégek nagyrészt abból indulnak ki, hogy a közeljövőben tovább romlik az üzletmenet, ezért lényegesen pesszimistábbak, mint az előző évben. A Kínával üzletelő cégek 28 százaléka a jelenlegi helyzetét jónak, 31 százalék viszont rossznak minősíti, a mínusz 3 százalékpontos különbség 16 százalékponttal kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál. A cégek ötöde üzletmenete javulását, minden negyedik cég viszont romlását várja, ami mínusz 4 százalékot és 19 százalékpontos romlást jelent a múlt évi 15 százalékkal szemben.
Az Egyesült Királysággal lebonyolított üzleti tevékenységben a vállalatok mind az aktuális helyzet, mind a kilátások tekintetében általában elégedetlenek és borúlátóak, aminek az oka egyértelműen az Európai Unióból való távozás után felmerülő kihívásokban keresendő.
A világ más térségeiben – Közép- és Dél-Amerika, Afrika, Közép- és Kelet – az előző évinél valamivel kedvezőbb kép ellenére a negatív vélemények, illetve várakozások vannak túlsúlyban mind az aktuális helyzet, mind a közeljövő kilátásainak megítélése tekintetében.
Kereskedelmi korlátok – a koronavírus által súlyosbítva
Mint a bevezetőben említettük, a felmérésben részt vevő vállalatok 54 százaléka vélekedik úgy, hogy súlyosbodnak a nemzetközi üzleti kapcsolatokat megnehezítő kereskedelmi korlátozások száma és aránya. (Megjegyzés: ez az arány a 2017. évi 32 százalékról folyamatosan, 2020-ra 50 százalékra emelkedett, 2021-ben 47 százalékra visszaesett, majd az idén a piacra jutási feltételek minden korábbinál súlyosabb voltát jelzik.)
A legsúlyosabb kereskedelmi korlátok a német vállalatok megítélése szerint a helyi tanúsítványi elvárások és a biztonsági követelmények megerősítése, (egyaránt 49 százalék), az átláthatatlan jogszabályalkotás (33 százalék), a magas vámok (32 százalék), valamint a különféle szankciók (24 százalék).
A főbb exportpiacok közül a legtöbben – a válaszadók 49 százaléka – az Egyesült Királyságban, továbbá Kínában (35 százalék), az euró-övezet országaiban (33 százalék) és - a történetesen az Ukrajna elleni katonai támadásra készülő - Oroszországban (29 százalék) tapasztalták a kereskedelmi korlátok súlyosbodását.
A felmérés készítői külön rákérdeztek a koronavírus-járványnak az adott vállalatok külpiaci tevékenységére gyakorolt hatásaira. A válaszok alapján megállapítható, hogy két évvel a járvány kezdete után az egyes, a járvány elleni védekezést szolgáló intézkedések továbbra is negatív hatással vannak a német vállalatok külföldi üzleteire.
A vállalatok csaknem négyötöde a szállítási láncokban és a logisztikában felmerülő problémákat, mintegy két harmada az áru- és szolgáltatáshiányt, 58 százalék az utazási korlátozásokat, 56 százaléka a vásárok és egyéb rendezvények lemondását, s szintén több mint fele, 51 százaléka a személyek mozgásának korlátozását, (pl. a karantén bevezetését) nevezte meg a tevékenységét korlátozó, a koronavírus-járványra visszavezethető akadályként.
