A nagy cégeknél alkalmazott karbantartási rendszerek, így például a TPM (total productive maintenance) vagy az RCM (reliability centered maintenance) megfelelő megoldást jelentenek a mai termelőrendszerek biztonságos működtetésére, a TQM (total quality management) által támasztott követelmények teljesítésére. Az RCM alkalmazásának kezdetei az 1960-as évekre nyúlnak vissza. Először az amerikai repülőipar alkalmazta, mint a megbízhatóság, a kapcsolhatóság és a kockázat hármas szempontjára épülő új karbantartási stratégiát.
Az RCM analízis a gyenge pontok kimutatásával elkerülhetővé teszi a váratlan leállásokat. A TPM is folyamatosan fejlődik a változó termelési körülményeknek megfelelően. Ugyanakkor a kis- és közepes vállalkozások is egyre inkább fontosnak tartják a korszerű karbantartást, de többnyire külső szolgáltatócégeket bíznak meg a fenntartási tevékenységekkel (diagnosztika, javítás, karbantartás).
Milyen irányba fejlődik a szakma?
A jelenlegi gazdálkodószervezetekben a fenntartási tevékenységeket átszövi a minőségbiztosítási követelményrendszer. Az ISO 9000:2000 külön fejezetet szán a szolgáltatások minőségbiztosításának, amelyben a szerviztevékenységek minősítése és a vevői elvárások különös hangsúlyt kapnak. A cégek a szabványoknak megfelelő folyamatos fejlesztéssel alkalmazkodnak a megnőtt követelményekhez. A jelenlegi helyzetet hitelesen tükrözi az évente ősszel megrendezésre kerülő Maintain szakkiállítás, amelynek München ad otthont.
A kiállítók száma a válságos időktől függetlenül is évről évre gyarapodik. A szakmai fórumok és a kiállítás összképe alapján az utóbbi években a felügyelet alkalmazásának kiterjesztése (a távfelügyeletéé is), a diagnosztika új megoldásai és az informatika nyújtotta szoftverfejlesztések jelentik az újdonságok körét. A felügyelet kiterjeszthető többek között újabb szerelőműveletekre, egyedi gépekre, továbbá teljes rendszerekre (asset managment).
Például egyes esetekben különösen károsak a csapágyaknál az áthaladó áram által okozott kráteres beégések, amelyek megfelelő felügyeleti rendszerrel megelőzhetők, és a ráfordítás aránytalanul kisebb a gépleállásból származó kárnál. Új fejlődő terület az off-shore üzemeltetés vagy karbantartás, amely a terjedő szélerőművekkel kapcsolatban merült fel.
A tengerben telepített berendezések üzemeltetése számos problémát vet fel: így az év egyes hónapjaiban nem lehet megközelíteni a berendezéseket javítás céljából, hiába építettek ki távfelügyeletet. Egy másik probléma, hogy a megközelítés hajóval körülményes. A szakemberek ezért számos új lehetőséget vizsgálnak a leállások csökkentésére.
Új fogalmak is megjelennek
Az utóbbi időben szakfolyóiratokban gyakran lehet olvasni az asset managment angol kifejezést, amely a könyvelőktől ered, és az értelmét a gyár- vagy géprendszer-gazdálkodás (-irányítás) fogalommal tudjuk legjobban magyarul megközelíteni. A nemzetközi szakirodalom az angol kifejezést használja. A fiskális nyelvezettől eltérve a műszaki szakemberek szerint célszerű a kifejezés egyértelművé tétele: fizikai, műszaki vagy vállalkozási asset managment. Az említett asset lehet épület és más infrastruktúra is, amelyre az irányítás (üzemeltetés) vonatkozik.
A karbantartás fogalmát a DIN 13306 szabvány egyértelműen tartalmazza, és egyben az összehasonlítást is segíti. A gyári asset managment alapinformációit a VDI/VDE 2651 irányelv foglalja magába. Az előbbiekben röviden illusztrált terminológiai kérdések jelentősége az IT alkalmazásoknál és a korszerű üzemfenntartási rendszerekben közreműködő személyzet munkakörének meghatározásánál döntő fontosságú. Az üzemfenntartással kapcsolatos IT megoldások piaca évről évre dinamikusan fejlődik.
Németországban az aacheni Észak-rajna-vesztfáliai Műszaki Főiskola (RWTH) és néhány cég vizsgálata 150 megoldásra terjedt ki és számos értékes tapasztalattal szolgált. A rendszerek harmada volt az üzemfenntartás tervezése és irányítása szempontjából érdekes, mert ezeket az üzemfenntartás és karbantartás céljából fejlesztették ki, mint például az IBM Maximót.
A vizsgált rendszerek 50 százaléka forrástervező és szervizirányító rendszer volt. Ezek a rendszerek a külső vevőkkel kötött szerződések bonyolítását szolgálják. Az IT megoldások az irodaépület üzemeltetését és nagyobb üzemek karbantartási rendszerének működését könnyítik.
Külföldi jó példák
Mivel az üzemeltetéssel és karbantartással foglalkozó menedzserek feladata egyre összetettebb, ezért a felsőoktatásban különös hangsúlyt kapnak ezek a szakképzések. Németországban számos szakfőiskola képez felsőfokú végzettségű menedzsereket. Három példa ezek közül: szervizmérnökök képzése, amely az átfogó üzemgazdasági ismereteken túl környezetvédelmi és energiahatékonysági képzést is kínál. Ezen kívül vezetési ismeretek, konfliktuskezelés és kommunikáció is részét képezi az oktatásnak.
A másik képzési formánál az erős átfogó üzemgazdasági képzésre élettartam-menedzsment, karbantartás-értékelés, karbantartás-szervezés, üzemfenntartással kapcsolatos programrendszerek ismerete és stratégiák oktatása épül. A harmadik példa az ipari szervizirányító mérnökök képzése, amely nyolcszemeszteres rendszerben folyik, és BSc végzettséget ad.
A németországi tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzemfenntartás számos szakterületén dolgozó szakemberek szakmai szervezetekbe tömörülve rendszeres tapasztalatcserékkel fejlesztik ismereteiket. Ilyen példa a karbantartási szövetség mellett a diagnosztikai szövetség is. A hazai vállalkozások is megfogalmazták ilyen igényeiket, és meg is alakult a magyar karbantartók szövetsége.
Évek óta az üzemfenntartás területén tevékenykedő Stádium Kft. komoly erőfeszítéseket tesz konferenciák szervezésével, hírlevelek internetes terjesztésével és könyvek írásával az új ismeretek magyar nyelvű közreadására a hazai üzemfenntartási kultúra színvonalának emelése céljából. Nagy szükség lenne a felsőoktatásban is nagyobb hangsúlyt adni az üzemfenntartásnak és részterületeinek, de a szakképzésnek is fel kellene karolnia egyes szakmák oktatását.
