Milyen a női vezetők helyzete ma Magyarországon, milyen a megbecsültségük, mennyi extra feladat hárul rájuk a koronavírus-járvány kitörése óta? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének (MVÜK) Női Vezetői Klubja Dintsér Andrea vezetésével, Steigervald Krisztián generációkutató és cége, a SteiGen csapatának részvételével, valamint dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatójának támogatásával elindított kutatásban. Az eredmények azt bizonyítják, hogy még bőven van tennivaló több téren is.
A nem reprezentatív kutatás kitöltőinek 90 százaléka szenior vezető volt, akiknek túlnyomó része már több mint 10 év szakmai-vezetői tapasztalattal rendelkezik. Átlagéletkoruk 45 év. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy a női vezetők még manapság is sokszor háttérbe szorulnak. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a válaszadó cégek 13 százalékánál nincs egyetlen női vezető sem.
A kutatás több téma köré rendezve vizsgálta a helyzetet: kitért a társadalmi szerepek megítélésére, a munkahelyi elismerésekre, az önbecsülés kérdésére, valamint a női példaképekre is.
– A kutatásban mi is rákérdeztünk arra, hogyan látják a női és férfi vezetői fizetések közötti megoszlást. Vajon azonos pozícióban tényleg kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak? A kitöltők közül az utóbbiak 41, míg a nők 70 százaléka gondolta úgy, hogy igen.
A válaszok elemzése után nyilvánvalóvá vált, hogy a hölgyeknek minden téren többet kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy észrevegyék, méltassák, netán kimondottan el is ismerjék az eredményeiket.
Ezt a nők kétharmada, viszont a férfiak csupán 38 százaléka gondolja így – mondja a kutatás egyik szakmai vezetője, Steigervald Krisztián generációkutató.
– A női vezetők egyszerre feladat- és humánfókuszúak, tehát az emberi tényezőt ugyanolyan fontosnak tartják egy adott szituációban, mint a feladat elvégzését. Részben emiatt fogadhatják el nehezebben a női vezetőket, mert ma is él az a tudattalan előítélet, amely szerint aki empatikus, az nem lehet eredmény- és célorientált, hiszen számára mindig az emberek érzései lesznek fontosabbak. Az sem segít a helyzeten, hogy a társadalomban továbbra is él az a téves, vagylagos megítélés, hogy ha a nő karrierre vágyik, akkor számára nem fontos a család.
A Női Vezetői Klubban ezért azt is célként határoztuk meg, hogy leromboljuk az ilyen sztereotípiákat, szemléletet formáljunk, és megmutassuk, hogy lehet egyszerre családunk és sikeres karrierünk is.” – összegezte a kutatás kapcsán Dintsér Andrea, az MVÜK Női Vezetői Klubjának vezetője.
A kutatásban kapott válaszok alapján az előítéletek miatt a női vezetőknek többet kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy legalább annyira elismerjék őket, mint férfi kollégáikat. Emellett a női vezetők sokan kevesebb önbizalommal kezdték vezetői pályájukat, úgy érezték, még többet kell bizonyítaniuk, hogy elfogadják őket – fogalmazták meg a kérdőív válaszadói.
– A családi hagyományok, a kulturális tradíciók és talán a poroszos iskolarendszer is azt hozta, hogy fiatalon, női vezetőként kevesebb önbizalommal, önmagamba vetett hittel és önbecsüléssel indultam a pályámon. Sokat kellett magamon dolgoznom azért, hogy ez változzon.
A piaci környezet sem mindig támogatta ezt a folyamatot. Ez mindenkinek idő- és energiaveszteség, hiszen a fókuszom osztódott, mind a szakmai, mind a magánéletemben – írta egy multinacionális cég kommunikációs vezetője.
A nők megkérdőjelezik saját sikereiket
A nők karrierjük elején, de egy-egy jelentős fejlődési ugrás előtt is gyakran megkérdőjelezik saját sikereiket: miért pont engem választottak, vajon elég a tudásom, a tapasztalatom ehhez a feladatkörhöz, meg fogok-e felelni az elvárásoknak?
A válaszadó hölgyek 43 százaléka érzi úgy, hogy kevesebb az önbizalma, az önbecsülése, mint férfi társaiknak, ugyanerre a kérdésre a férfiak 17 százaléka válaszolt csak igennel. Adódik tehát a kérdés, hogy vajon a nők mást mutatnak-e kifelé, mint amit valójában éreznek, esetleg „csak” arról van szó, hogy a férfi társak nem érzékelik a fel-felbukkanó bizonytalanságot? A Női Vezetői Klub ezért is tartja fontosnak az önbecsülés erősítését, ennek kapcsán pedig az imposztorszindróma kezelésének támogatását.
A kutatásból az is egyértelműen kiderült, hogy a háztartás vezetésével és a gyermekneveléssel kapcsolatos teendőket is sokan kizárólagosan női feladatnak tekintik, habár a nők ugyanúgy 8 (sőt gyakran 10-12) órában dolgoznak, mint a férfiak. Ezt a válaszadó nők 83 százaléka, a férfiak 67 százaléka látja így. Jó hír azonban, hogy a koronavírus-járvány hatására javuló tendencia látszik; a férfiak jobban bevonódtak a családi életbe.
– Amikor az egész család otthonról, home officeból kapcsolódik a világhoz, nagyobb a sértődés egy fürdőből lebonyolított fél órás Zoom után, mint amikor 4 napig üzleti úton voltam. A covid azt is hozta nekem, hogy tudatosodott bennem, mennyire nem vonódik be a család a teendőkbe, pedig ők is otthon vannak. Messze nem volt meg az egyensúly, mert az összes szerep néha akár egyidőben is rám hárult – írta egy multinacionális cég technológiai vezetője.
A Női Vezetői Klub missziójának tekinti, hogy felmérve a női vezetők magyarországi helyzetét, illetve annak változását a koronavírus-járvány hatására – a válaszok tükrében – erősítse a női vezetők pozícióját és elismertségét és szorgalmazza számuk növelését is.
(Forrás: Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK)
