Kivételes eseményre invitálta a napokban az újságírókat a DHL Express Magyarország Kft.: nyílt nap – pontosabban nyílt este – keretében a média munkatársai élőben követhették nyomon a gyorspostai szolgáltatóra bízott légi csomagküldemények sorsát a budapesti szortírozó-feldolgozó központba való beérkeztüktől az őket az európai logisztikai bázisra szállító Airbus berakodásáig, indulásáig.

A Deutsche Post vállalataként működő és a háztól házig történő csomagküldés egyik vezető szereplőjeként ismert DHL Express kontinentális elosztóközpontja Lipcsében működik. Innen minden nap korán reggel érkezik Budapestre – többnyire maximális kihasználtsággal, azaz 28 megtöltött légikonténerrel – a kargójárat, hogy késő esti időpontban induljon vissza a ferencvárosi központban megrakodott egységszállítmányokkal.

Lipcsében több mint ötven járat fordul meg egy nap, amelyek a magyarországihoz hasonló tranzit elosztóállomásokkal teremtenek kapcsolatot az egész földgolyót behálózva. A budapesti központ a gyűjtőhelyet jelenti a kelet-közép-európai térség számos pontjának, amelyekkel részben közúti forgalom alakítja ki az expressz szállítmányozási kapcsolatot, másrészt Szerbiával, Romániával és Szlovákiával légi gyűjtőjáratok is összekötik.

Feldolgozóközpontból a repülő rakterébe

A nyílt nap programjának első része valamivel este hét óra után a DHL Express budapesti IX. kerületi központjába vezetett. Itt a csomagszortírózó és -feldolgozó részleg görgős szállítósorán ebben a napszakban kizárólag a légi szállításra szánt és a futárautók által az ország, illetve a régió számos városából ideszállított küldeményeken folyik a végső beavatkozás: címkézés, biztonsági ellenőrzés, légi konténerbe való rakodás, igény szerint akár különleges csomagolás, vámkezelés, vagyis az összes olyan művelet, amelyekkel alkalmassá teszik a csomagokat a repülőgépes fuvarozásra.

A Fehérakác utcai telephelyről a sajtókülönítményünket szállító kisbusz az első megrakott kamionokkal egy időben indul Ferihegy felé. Alapos – az utasoknál alkalmazottnál is szigorúbb – biztonsági ellenőrzést követően jutunk be a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területére, ahol felvezetéssel hosszan autózunk a betonon a nemrég bezárt 1-es terminál előtt parkoló DHL-es Airbushoz. Ekkorra már folyik az első légikonténerek berakodása az alsó szállítószintre. Nem csoda, hogy a kamionok leelőztek minket: közel sem kell olyan szigorú beléptetésen keresztülesniük, hiszen a rakományról bizonyított, hogy abban semmi kivetni valót nem találtak a feldolgozóközpontban történt biztonsági átvizsgálásuk során, illetve hogy azóta a lezárt konténerekhez senki sem férhetett hozzá.

Még a betonon – ahol a rendkívüli lehetőséget kihasználva sűrűn kattogtatjuk a fényképezőgépünket, miközben próbálunk az orkán erejű szél ellen fedezéket találni – hívja fel a figyelmet a vendégek egyik kísérője, Bándli Zoltán kereskedelmi igazgató a DLH több versenytársának szintén a közelben rakodó gépére. – Az egyik nagy előnyünk, amivel még több ügyfelet tudunk magunk mellé állítani, hogy a mi gépünk korábban érkezik Budapestre és később indul az európai központ felé, így reggel és este egyaránt jó egy órányi plusz időt tudunk kínálni a megbízóinknak – magyarázza a vezetőnk.

Rendkívüli helyzetek – azonnali megoldás

A kíváncsiság – és a rendkívüli időjárás – hamar az utasszállítóból kargógéppé alakított Airbus belseje felé tereli a csapatot. Amikor a lépcsőfeljárón keresztül belépünk a gépbe, még üresen tátong az akár 28 konténer elhelyezésére átalakított, egykor az üléssorokat befogadó felső raktér. Bejárhatjuk a rakteret, megnézhetjük – sőt, megtapogathatjuk – a pilótafülke berendezéseit, beülhetünk a pilótaülésekbe, vagy akár a kis előtérben lévő három utasülésbe (emlékezzünk csak, ahol Tom Hanks is utazott a Számkivetett című filmben, de persze az egy másik gyorsposta volt…).

Eközben némi izgalomra okot adó telefonhívás érkezik a kísérőinkhez: az aradi gyűjtőjárat műszaki okok miatt nem tudott időben felszállni, közel háromnegyed órát késni fog, vagyis a mi Airbusunk pontos startja esetén már nem éri el a Budapest-Lipcse járatot. Ez esetben a Románia felől érkező rakomány egy időre itt ragad, és egy része esetleg nem jut el időre a címzetthez. Tóth Ádám operációs ügyekért felelős igazgató Lipcsébe telefonál, majd megkönnyebbülten osztja meg velünk az eredményt: a központ adott egy kis plusz időrést, 40 perccel később szállhat fel a budapesti kargó, így rendben felveheti az erdélyi csomagokat.

– Ilyen azonnali beavatkozást igénylő gondok bizony előfordulnak, de a legnagyobb részüket csapatmunkával szerencsére el tudjuk hárítani. A lényeg, hogy a küldemények időre eljutnak a címzetthez, az ügyfelek a nehézségekből szinte semmit sem vesznek észre – mondja Tóth Ádám. Közben megérkeznek a további kamionok, felnyílik a felső raktér megtöltését lehetővé tevő ajtó, és megkezdődik a konténerek beemelése és görgős helyremozgatása ezen a szinten is.

Összességében fél óra elegendő ahhoz, hogy a korszerű technikának és a személyzet összeszokott mozdulatainak köszönhetően több tíz tonnányi rakományt biztonságosan elhelyezzenek a fedélzeten. A felszállásra ugyan némi késéssel kerülhet sor, de ezen a napon is maradéktalanul teljesítette a DHL Express megbízói felé a szerződésben vállalat kötelezettségeit.

Energiatakarékosság, környezetvédelem

Az expressz szállítmányozási szolgáltatók versenyképessége – számos más ágazat szereplőivel megegyezően – nagyban függ attól, mennyire energiatakarékosan, és ezzel összefüggésben mennyire környezetkímélően tudja a vállalat a feladatait ellátni. A DHL Expressnél igen nagy súlyt fektetnek mindkettőre. A cég önként vállalta, hogy szén-dioxid-kibocsátását 2020-ig 30 százalékkal csökkenti, ami a hátra lévő nem túl hosszú időt tekintve komoly célkitűzés.

Valóra váltásához több út vezet. Egyrészt igyekeznek a gépparkjukat korszerűsíteni, például új, az eddigieknél sokkal üzemanyag-takarékosabb repülőgépeket szereznek be. Optimalizálják a rakodást, amelynek során elvégzik a rakomány számítógépes kiegyensúlyozását az energiakímélőbb repülés érdekében. Az is cél, hogy a gépek lehetőleg mindig teljes feltöltéssel emelkedjenek a magasba, azaz egy repülésnyi energiafelhasználással a lehető legtöbb csomagot eljuttassák.

Ezért ha a DHL saját expresszcsomagjaival nem telne meg a raktér, akkor más szállítmányozóknak kiadják az üres konténerhelyeket. A felsoroltakon kívül még számos más módon (például erdőtelepítéssel, szén-dioxid-kvóta nem kereskedelmi célú felvásárlásával stb.) járul hozzá a DHL Express környezetünk megóvásához.

A háztól házig csomagtovábbítás szakértője

A DHL-t 1969-ben San Franciscóban alapították az USA-ban, Magyarországon első expressz futárszolgálatként már 1984-ben megjelent. A DHL Magyarország Kft. 1988-ban alakult, és ekkortól kezdték meg a hazai országos depóhálózat kiépítését. A Deutsche Post 1998-ban vásárolt először részvényeket a DHL-ben, rá négy évre a vállalat 100 százalékban a tulajdonába került. 2008-ban a legmodernebb technológiával felszerelt légi elosztóközpontot nyitottak Lipcsében.    A DHL Express fő tevékenysége mára a légi és a közúti háztól házig való szállítás borítéktól a raklapig a világ bármely pontjára, gyorsan, és akár speciális igényeknek is eleget téve. A tavalyi árbevételt kétszámjegyű növekedés jellemezte, amelyhez hasonló eredményt mondhat el a cég az idei év első négy hónapjáról is. A DHL Express Magyorország Kft.-nél több mint 240-en dolgoznak, naponta 8000 küldeményt kezelnek, és 150 járművel (köztük egy repülőgéppel) kínálják több mint 10 ezer partnerük számára a szolgáltatásaikat.