A kutatók közönséges szöveteket alakítottak át érintést, nyomást és mozgást érzékelő intelligens szenzorokká egy olyan újszerű módszerrel, amely üvegszálakon keresztül továbbított akusztikus hullámokat használ az intelligens textíliák létrehozásához.
A kutatók szabályos időközönként üvegszálakat építettek be a szövetbe. A szálak egyik végén egy kis adó van, amely hanghullámokat bocsát ki, míg a másik vége egy vevőhöz csatlakozik, amely érzékeli e hullámok változásait. Mivel minden egyes adó egyedi frekvencián működik, annak azonosítása, hogy melyik szál hanghullámai változtak meg, minimális számítási teljesítményt igényel. Ez a megközelítés megoldja a korábbi intelligens textíliák fő problémáját, az adattúlterhelést és a bonyolult jelfeldolgozást.

Amikor egy üvegszál meghajlik vagy mozog, a rajta áthaladó akusztikus hullámok hossza megváltozik, ami a hullámok energiaveszteségét okozza. Egy pólóban ezt a hatást a testmozgások vagy akár a légzés is kiválthatja. Ezzel többek között figyelemmel kísérhetnék az asztmás betegek légzését, vagy a sportolók valós idejű visszajelzést kaphatnának a mozgásukról, hogy optimalizálják a teljesítményüket és csökkentsék a sérülésveszélyt. A technológia a jelnyelvi tolmácsolás számára is ígéretes, mivel az „üvegszálazott” kesztyű lehetővé teszi, hogy a kézmozdulatokat azonnal szöveggé vagy beszéddé alakítsa.
A kutatók most szeretnék a rendszert robusztusabbá tenni, és megvizsgálni, hogyan lehetne az elektronikát jobban integrálni a textíliába. Ez az áttörés nagyobb pontosságot, nagyobb kényelmet és jobb moshatóságot ígér, mindezt úgy, hogy közben a költségek és az energiafogyasztás alacsony marad.
Forrás: Interesting Engineering
Borítókép: ETH Zurich

