A robotikai kutatások jobbára az eszközök intelligenciájának folyamatos növelése mellett a méreteik minimalizálására fókuszálnak. A mesterséges intelligencia és gépi tanulás területein tapasztalható rohamos fejlődés egyre kifinomultabb autonóm robotok létrehozását teszi lehetővé. A mikroszkopikus szintű gyártás korlátai lehetetlenítik el a legapróbb gépezetek rendületlen méretcsökkentését.
Egy újonnan összeállított technológiacsokorral talán most sikerülni fog elhárítani az akadályt. Tehát nem egyetlen vadonatúj módszerről, hanem több eljárásmód remélhetőleg úttörő kombinációjáról beszélünk. Ez tehát nem teljesen új találmány, hanem olyan módszerek gyűjteménye, amelyek kombinációja valami újat hozott létre.
A Harvard és a Bostoni Egyetem együttműködésének gyümölcse a fejlesztés.
A MORPH (Microfluidic Origami for Reconfigurable Pneumatic / Hydrolic devices) nevű koncepció lágykőnyomást, lézeres mikromegmunkálást és mikrofluidikus aktuációt használ a lágy robotok létesítéséhez.
A MORPH szemléltetéséhez a tudósok egy, az ausztrál pávapókokról mintázott mesterséges teremtményt használtak fel. A kreatúra a szilikonnak köszönheti a rugalmasságát. Kilenc ízületét (lábak, törzs és állkapocs) a testébe vájt mikrocsatornákba fecskendezett folyadék tartja működésben. A folyadéknyomás enyhüléséig az ízületek merevek maradnak.
A bemutatott példányt csak a koncepció igazolásához mutatták be a mérnökök, de a hasonló elven kialakított miniatűr lények a későbbiekben akár létfontosságú szerephez is juthatnak az operációk folyamán.
