Nyugati országokban – például Ausztriában, Nagy-Britanniában vagy Németországban – jelentős hagyományai vannak a busz-, metró- és vasútállomást a kiterjedt vásárlási és szórakozási lehetőségekkel összekapcsoló építkezési módnak. Az utazók és a vásárlók részéről októbertől birtokba vehető Köki Terminál kialakításánál szem előtt tartott gyakorlat azonban Magyarországon egyelőre egyedülálló. Az új épület Budapest egyik intermodális közlekedési csomópontjában található, így a terület egyszerre válhat közlekedési, kereskedelmi és szabadidőközponttá.
Az urbánus funkciók összekapcsolása nemcsak a beruházás pénzügyi fedezetének az előteremtésében jelenthet fontos alapot, hanem a későbbi üzemeltetés sikerének is a kulcsa lehet. A hétéves projekt négy – két magyar és két német – beruházó keze munkáját dicséri. Az új fővárosi bevásárló- és közlekedési központ kivitelezése nem volt zökkenőmentes, ami jelentős mértékben hozzájárult az eredetileg augusztus végére tervezett átadás csúszásához. „Nem ritka, hogy a beruházó többet álmodik bele egy épületkomplexumba, mint amennyit a műszaki, vagy a pénzügyi háttér lehetővé tesz. Mindez esetenként a beruházó, a kivitelező és a tervező közti konfliktusok forrása lehet.
Egyszerű példának tűnhet, éppen ezért könnyedén átérezhető, hogy egy szombati szórakozással egybekötött bevásárlásnál mindenki számára fontos, hogy a célba vett bevásárlóközpontban könnyedén kiismerje magát. Az épületkomplexum megvalósítása során azonban ez több száz – a laikus szemlélő számára lényegtelennek tűnő –, aprólékosan kidolgozott lépést, esetenként pedig az eredeti elképzelésekhez viszonyítva számtalan módosítást jelenthet” – magyarázza a Gyártástrendnek Zepkó Ferenc építész, statikus, vezető tervező, a MÜEP Építőmérnöki Kft. ügyvezető igazgatója. Nem szólva arról, hogy mennyire le tudja lassítani a munkát egy-egy előre nem látható baleset: a Köki Terminál építkezését ellátó előregyártó üzemet például tavaly nyáron elöntötte az árvíz, ami önmagában is jelentős késést eredményezett.
Innováció a technológiában
A vadonatúj Köki Terminál alsó szintjei tradicionális öntött beton szerkezetből épületek, míg a felső szinteken – a gyors építhetőség érdekében – előtérbe került az előre gyártott szerkezetek alkalmazása. Ez a megoldás egy olyan speciális tartószerkezeti rendszert eredményezett, amelynek a teherbírása a szokásos érték másfél-kétszerese. A létesítménybe nagyméretű, nagy fesztávolságú gerendákat építettek, amelyek a szokványos 8-szor 8 méteres mérettel szemben 10-szer 16 méteresek. A födémet az épület több részén is négyzetméterenként 2-3,5 tonna teherbírásúra tervezték.
Az újjáépített városrészt szigorú tűzvédelmi előírásoknak kellett megfeleltetni, amit részben a metróállomás rekonstrukciójával sikerült megoldani. Minderre azért volt szükség, mert már a kezdeti fázisban igényként fogalmazódott meg, hogy bármelyik felületnek tetszőleges funkciókat lehessen adni. A többi, úgynevezett zöldmezős beruházástól eltérően a Köki Terminál esetében nem lehetett belülről kifelé haladva kialakítani az épületegyüttest. A komplikáltabb épületkontúr miatt a szerkezetépítés hozzávetőleg egy évig tartott.
Mivel jelentősen megváltozott a létesítmény eredeti funkciója is, gyakran egyszerre 5-6 ezer tervlapon mintegy 100 tervező dolgozott a projekten. A vezető tervező szerint egy hasonlóan szerteágazó és bonyolult feladat esetében érdemes arra törekedni, hogy a megvalósításhoz felhasznált technológia minél iparosítottabb legyen, így ugyanis jelentősen csökken a hibázás lehetősége, és könnyebb garantálni a kívánatos minőséget.
Jó helyen – nemcsak jó időben
„Tervezői szempontból a Köki bevásárlóközpont helyszíne meglehetősen sok kihívást teremtett, ugyanis miközben három oldalról is igen nehéz megközelíteni, naponta körülbelül 200 ezer ember fordul meg a forgalmas csomópontban. Északról a Ferihegyi út, keletről a Sibrik Miklós híd, délről pedig a Vak Bottyán utca határolja, mindezek egyúttal nagy kiterjedésű lakóterületet is körülölelnek. A tervezés során szem előtt kellett tartani, hogy a szóban forgó területen élők ne érzékeljék a hatalmas forgalmi csomópont okozta megterhelést. Erre egyedül a nyugati oldalon, a Lehel utca felől nyílt lehetőség.
A területen élők nyugalma érdekében a buszpályaudvar a metró végállomásával párhuzamosan, a terminál alsó szintjén kapott helyet, majd a két – Ferihegyi út által határolt – közlekedési csomópontot két gyalogos felüljáróval zárták össze. A Köki épületének a lelke, vagyis a létesítmény kereskedelmi funkciója az emeletre került, mindent innen lehet megközelíteni” – taglalja a már idézett Zepkó Ferenc. A szóban forgó megoldás kidolgozása nemcsak financiálisan jelentett komoly megterhelést, hanem technikailag is kihívás volt.
A teherautóknak be kellett jutniuk és akadálymentesen kellett közlekedniük az épületen belül. Emiatt nemcsak egy külső felálló szervizutat alakítottak ki mintegy 300 méter hosszan, a torlódások elkerülése végett legnagyobbrészt az épületen belül, hanem a teherszállítási útvonalat is elkülönítették a gyalogos és személygépjármű-forgalomtól. Az efféle központok esetében időről időre változhatnak az épület által kielégítendő igények, ezért úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy bármikor újabb funkcióknak tudjon megfelelni. Noha a bevásárlóközpontban egyelőre nincs például mozi, szálloda, vagy irodahelyiségek, az épület alkalmas arra, hogy a későbbiekben ezekkel könnyedén bővíteni lehessen.
Zöld foltokkal tarkítva
A Köki Terminál által elfoglalt területen már több ízben próbálták növelni a zöld felületeket – mindeddig meglehetősen szerény sikerrel. Ezúttal az épület homlokzatát több helyen hátrébb helyezték, hogy a terminál előtt így kialakult területeken zöld sávokat képezhessenek. A meglehetősen nagy átmenő gépjárműforgalom miatt azonban a zöld területek legnagyobb részét a bevásárló- és szórakoztatóközpont tetejére álmodták meg.
A parkosított „óriásterasz” alkalmas rendezvények szervezésére, ráadásul nemcsak egy szabványméretű futópályát, hanem egy egész kertmozit is kialakítottak a tetőn. A későbbiekben a parkolóház homlokzatát is növényzettel tervezik befuttatni, tovább növelve ezzel a zöld felületek arányát.
