Jamrik Levente
Becsült olvasási idő: 2 perc
Hat óra alatt a Föld körül

Elon Musk amerikai milliárdos és feltaláló, akinek vagyona az elektromos autókat gyártó Tesla gyár forgalmából, illetve az SpaceX nevű űrkutatási cég nyereségéből adódik, most 42 éves fejjel egy újabb, a tömegközlekedés jövőjét jelentősen befolyásoló közlekedési eszköz látványképét vázolta fel.

A tervek szerint San Franciscót Los Angelesszel, illetve New Yorkot Moszkvával összekötő, a levegő nyomáskülönbségének elvét felhasználó hipervasút, lényegében egy zárt alagútrendszerben közlekedő speciálisan kialakított kapszula-rendszer, amely leginkább a csőpostára hasonlít. A Hyperloopra keresztelt új típusú közlekedési jármű a két amerikai város közötti közel 600 kilométeres távot 35 perc alatt tenné meg, amely „lineáris motorjának” köszönhetően óránkénti 1220-6500 kilométeres sebességgel közlekedne.

A milliárdos szerint közlekedési eszköze egy Concord, egy léghokiasztal és egy Railgun (elektromágneses fegyver) keverékeként jellemezhető leginkább, amely a közúti, vasúti, vízi-, és légi közlekedés után az ötödik önálló közlekedési rendszer lenne. A tervezett költségek 6 és 7,5 milliárd dollár között mozognak, attól függően, hogy teherszállításra is igénybe vennék-e a Hyperloopot.

A pálya két párhuzamosan futó csőből állna, amelyekben saját erőforrás segítségével haladnának a kapszulák. A légellenállás csökkentése érdekében a csőben alacsonyan tartanák a nyomást is. (Ebből a hatalmas környezeti ráhatásból a leendő utasok állítólag fizikailag semmit sem éreznének meg.) Az ötméteres kapszulákat 28 fősre tervezték és akár 30 másodpercenként követhetnék egymást a pályaudvarokról. Musk szerint az utasonként számított útiköltség leszorítható lenne akár 20 dollárig is.

A projekt természetesen még messze áll a megvalósíthatóságtól. Technikailag és politikailag is akad még tennivaló, ám a Tesla és a SpaceX szakemberei szerint a projekt első tesztmodellje 3-4 éven belül már elkészülhet, hiszen a milliárdos állítása szerint a száguldó kapszula a szupervonatok költségeinek és üzemben tartásainak egytizedéért építhető fel. (Elég itt csak arra gondolni, hogy az amerikai Amtrak nagysebességű járat maximális sebesség bizonyos szakaszokon csupán 240 kilométer/óra, a francia TGV pedig csak 300-360 km/ó sebességgel tud közlekedni az arra alkalmas pályákon.)

A milliárdos egyelőre azért mondott le a vasút kivitelezésről és tette terveit közkinccsé, hogy más cégek is továbbfejleszthessék elképzelését, és megépíthessék a Hyperloop vasutat. Oroszország szinte azonnal lecsapott a projektre. Ilja Volkov közgazdász vélekedése szerint az új típusú közlekedési jármű versenyképessége vitathatatlan. „Számításaim szerint a New York-Moszkva közötti transzkontinentális utat 90 perc alatt gyorsan, egyszerűen, olcsón és megbízhatóan tenné meg a vasút. A Hyperloopnak minimális az energiaráfordítása, környezetbarát a projekt, nagyon gyors az eljutás, és viszonylag olcsó lenne a menetjegy. Mindez együttesen nagyon komoly érv a fantasztikus projekt megvalósítása mellett.

Ám a kérdés nem ennyire egyszerű, hiszen, hogyan lehetne az óceánok alatt és a hegyeken át sok kilométer hosszú csőszerű alagutat létrehozni, mennyire lennének ezek biztonságosak? Hol és hogyan rakják le ezeket az alagutakat? Mindenesetre, ha a terv megvalósítása szabad utat kap, akkor – ismerve Elon Musk korábbi projektjeit –, nem kell kételkednünk: technikai, üzembiztonsági és nyereségességi szempontból sem lesznek aggályok. Így talán már nem is olyan sokat kell várni arra, hogy 6 óra alatt körbeutazzuk a Földet.