A következő másfél évtizedben egyre intelligensebbek lesznek a számítási műveleteket végző eszközök, okos robotok segédkeznek majd az élet szinte minden területén. Valódi és virtuális környezetünk is átalakul, egyre nehezebb lesz különbséget tenni a kettő között.

Barack Obama tavaly novemberben az USA legnagyobb civil kitüntetésével jutalmazta a szoftvert az űrkutatásba, egyben szoftver- és űrkutatás-történelmet író Margaret Hamilton MIT-s szoftvermérnököt. A szoftvermérnök kifejezés szintén Hamilton agyából pattant ki. 

A világ legfontosabb innovátorai között számon tartott Cynthia Breazeal csaknem három évtizede fejleszt robotokat. Nevét az MIT (Massachusetts Institute of Technology) híres robottorzójának, Kismet gyereknek hála ismerte meg a szakmán túli közvélemény. Jelenleg az MIT Médialaboratóriumának személyi robotok csoportját vezeti.

2016-ot a virtuális valóság éveként harangozták be, ám sokkal inkább a drónok éve lett. Berobbantak a köztudatba, technológiai kuriózumból mindennapos eszközökké váltak. De túl a tetszetős külszínen, a szerteágazó dróntechnológia jövője is elsősorban a látványosan okosodó szoftverektől, a mesterséges intelligenciától függ.

Az anyagtudományt, az anyagban rejlő lehetőségeket permanensen megújító Neri Oxman az egyik legeredetibb kortárs designer, a negyedik ipari forradalom, a „biológiai korszak” talán legautentikusabb előhírnöke.

Svájci kutatók tigrisről mintáztak prédáját becserkésző, megsemmisítő robotot. Az amerikai haditengerészet minimális emberi irányítással vagy anélkül működő gyilokgépeket tesztel. Rosszabbik esetben viszont terrorista szervezetek is hozzáférnek az MI-vel csúcsra futtatott szuperfegyverekhez.