A leendő marslakó emberek indokoltan repeshetnek az örömtől a hírre.

A tavalyi esztendő korszakos tudományos meglepetésekkel örvendeztette meg az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal kutatóit.

Egyre futurisztikusabb és meghökkentőbb alakúak a déli kontinens kutatóközpontjai.

Húsz méterrel emelkedhetett a tengerek szintje öt-hárommillió évvel ezelőtt, amikor hasonló globális felmelegedés zajlott le, mint manapság: az akkori éghajlati viszonyok következtében nemcsak a Déli-sark nyugati vidékéről és Grönlandról tűnt el a jég nagy része, hanem megolvadt a kelet-antarktiszi jégtábla is egy brit tanulmány szerint, amely új bizonyítékokat tárt fel.

A Rarotonga-szigeten élő polinézek mítoszai szerint őseik már 650-ben felfedezték a „nagy fehér hegyekből álló titokzatos déli kontinenst”, amelyet Te-ivi-o-atea-nak hívtak.

Ranulph Fiennes, korunk egyik legsikeresebb kalandkeresője 68 évesen úgy döntött, gyalog átszeli az Antarktiszt, méghozzá télen.