Újra visszaesőben van a csődök száma Magyarországon, miközben a felszámolások száma meredeken emelkedik. A kormány furcsa módon kezeli a stratégiailag kiemelt cégek kérdését, a csődtörvény pedig nem tudja hatékonyan gátolni az eleve bedöntésre szánt, károkat okozó vállalkozások alapítóinak ténykedését - derült ki a Napi Gazdaság szerdai követeléskezelés-konferenciáján.

Minden bizonnyal az elkövetkező időszakban is marad a küszködés a magyar gazdaságban, és nem várható a fizetésképtelenségi eljárások számában radikális változás.

Nem mutatott drámai romlást az építőiparban a felszámolások alakulása februárban, de a végelszámolások száma soha nem látott szintre ugrott, és az ágazatban kifejezetten magas azoknak a végelszámolásoknak az aránya, amelyek később felszámolásba fordulnak. Az összesített fizetésképtelenségi adatok és a 12 hónapra kumulált mutatók az ágazat válságának mélyülését mutatják – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból.

Tavaly egész évben 20 300 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon, ez 16,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és jóval több mint duplája annak, amit a válság előtti utolsó békeévben, 2007-ben jegyeztek fel a statisztikák. A végelszámolások bődületes ütemben növekedtek, mára ez az eljárástípus döntően a fizetésképtelenségi eljárások előrejelzőjévé vált.

A Malév igazgatósága a kár minimalizálása érdekében elrendelte a magyar nemzeti légitársaság üzemszerű működésének beszüntetését.

A vagyontalan és alkalmazottak nélküli cégek csődeljárás nélkül, kényszertörléssel legyenek kivezethetők a piacról, a reorganizációt célzó csődeljárás kerüljön előtérbe a felszámolással szemben - egyebek mellett ezeket tartalmazzák a csőd- és felszámolási eljárásokról szóló törvény január 1-től hatályos módosításai.