Húszmilliós csúcson tetőzik az eurózóna munkanélküliségi rátája jövő év végén, a befektetések aránya pedig egészen 2014-ig nem nő majd. Mindezek ellenére 2013-ban már kevésbé komorak a valutaunió kilátásai mint egy évvel korábban - közölte kedden az Ernst&Young a legfrissebb Eurózóna Előrejelzése eredményeit, amely szerint a magyar gazdaság is javuló tendenciát mutat a jövő évtől.

Keleti irányban érdemes a magyar vállalkozásoknak felmérni a lehetőséget az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb jelentése szerint, mert az eurózóna és a tőle függő kelet-európai uniós gazdaságok még évekig gyengélkedhetnek az adósságválság miatt.

Az EU-s országok költségversenyében a német ipar pozíciója egyre romlik, miután a november közepén napvilágot látott jelentés szerint 2012 második negyedévében Németországban a munkaerőköltségek 8,5 százalékkal magasabbak voltak, mint négy évvel korábban, azaz a világméretű pénzügyi válság kirobbanását közvetlenül megelőző időszakban.

Magyarország európai uniós tagsága a sok kritika ellenére is bizonyosan pozitív szaldót jelent a magyar nemzetgazdaság szempontjából, a közös európai pénz, az euró bevezetésével kapcsolatban azonban már korántsem ennyire egyértelmű a helyzet. Annyi azért leszögezhető, hogy a forinttól egyelőre nem kell és nem is érdemes búcsúznunk.

Hiába a frissen bejelentet spanyol bankmentő csomag, a jelek szerint az eurózóna léte továbbra is a mélyebb integráción áll vagy bukik. Egységes fizetési övezet és stabil pénzügyi rendszer a közgazdászok szerint nem működhet bankunió nélkül, melynek megalkotását a várakozások szerint már a június végi EU-csúcson megkezdhetik Európa vezetői. A vállalkozás ugyanakkor komoly aggodalmakat vet fel, melyek könnyen lehet, hogy ezúttal is a "haladás" útjába állnak.

A megkérdezett elemzők szerint a GDP elmúlt év utolsó negyedévi, és egész évi adatai is jobbak lettek, mint amit a piac várt.