Jelentős korszerűsödés elé néz az amerikai lézer-interferométeres gravitációshullám-megfigyelő obszervatórium.

Az űrkutatás fejlődése az elmúlt 10 esztendőben sem szűkölködött mérföldkövekben. A rengeteg óriási jelentőségű felfedezés közé ráadásul hébe-hóba még olyan is becsúszott, amelyik konkrétan új fejezetet nyitott a tudomány történetében. Jelen cikkbenazt kívánjuk összefoglalni, hogy az újságunk születése óta elért vívmányok melyike járulhat leginkább hozzá az univerzum felderítéséhez.

Kínai kutatók egy új, "Tajcsi" (Taiji) nevű programot indítottak az összeolvadó bináris fekete lyukak gravitációs hullámai és égitestek tanulmányozására, miután az Egyesült Államokban a közelmúltban bejelentették a gravitációs hullámok felfedezését.

A jelenlegi két amerikai obszervatóriummal karöltve az új létesítmény már a téridő-fodrozódások kútfőjének pozicionálását is lehetővé teszi majd. 

Gravitációs hullámokat észleltek száz évvel Einstein előrejelzése után: a Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) összeütköző fekete lyukakból érkezett gravitációs hullámok észlelésével példa nélküli új ablakot nyitott a világegyetemre. A felfedezésben magyar kutatók, köztük Frei Zsolt, az ELTE Atomfizikai Tanszék tanszékvezető professzorának kutatócsoportja is részt vett.

Egyes híresztelések szerint a világ legnagyobb gravitációshullám-obszervatóriuma végre elcsíphette azt, amit évek óta keresett.