Ha kifejlesztenének egy olyan komputert, amely 100 billió hálózati kapcsolatot tudna létesíteni, megalkotnák a személyiségünket adó nyomtatott áramkört.

A Stanford Egyetem tudósai vízzel és mágnessel működő számítógépet fejlesztenek. Ez azért érdekes, mert a víz és mágnes köztudottan végzetes hatást gyakorolhat a komputerekre. 

Nemsokára a kisestélyinket, illetve zakónkat tapogatva léphetünk kapcsolatba a környezetünkben fellelhető számítógépes eszközökkel. Még jobban behálóz minket az internet?

Ada Lovelace tudományos eredményei 1852-ben bekövetkezett halála óta szinte feledésbe merültek. Pedig bár életében a viktoriánus kori Anglia inkább életvitelén és családján köszörülte a nyelvét, mégis őt tekinthetjük a programozás úttörőjének. 

A 15-59 éves korosztály mintegy 78 százaléka használja már legalább heti rendszerességgel az internetet. Bár a fejlődés ezen a téren már nem túlságosan dinamikus, a GfK internetezési szokásokat vizsgáló Digital Connected Consumer felméréséből kiderül egyebek mellett, hogy az internethasználat egyre nagyobb arányban mobil eszközökön zajlik.

Tudományos kutatásoknál, de iparvállalatoknál is számos olyan feladat merül fel, amelyek megoldásához rendkívül nagy mennyiségű számítást kell elvégezni. Ilyenkor jellemzően vagy hatalmas teljesítményű szerverszámítógépeket kell beszerezni, vagy a grid technikát felhasználó, elosztott rendszereket kell létrehozni, bérelni.

Egy 1992-es március napon 100 akkori amerikai internetes "geek" - számítógépes megszállott - meglehetősen bizarr e-mailt talált a postaládájában.

Egy versenyre beküldött ötlet díjazása fontos elismerés, a mérnök boldogságához azonban még kevés – állítja egybehangzóan Burcs Tamás és Kárpinszky András. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak pedig van okuk az örömre: nemrég harmadik helyezést értek el a Flextronics fiatal mérnököknek kiírt tehetségkutatóján.