Napjaink gazdasági kényszerein túl az ipar 4.0 és a „jövő gyára” követelményei között is kiemelt helyen szerepel a fenntarthatóság és az energiatakarékos működés. Ezek az elvárások a teljes termelési és ellátórendszerre érvényesek, ezen belül természetesen a pneumatikus berendezések költséghatékony üzemeltetésére is.

Az ipari automatizálási megoldások összehasonlításakor gyakran elhangzó vélemény az, hogy a pneumatikus rendszerek költségei kiemelkedően nagyok a sűrített levegő magas ára miatt. Ha azonban közelebbről is megvizsgáljuk a működő pneumatikus hálózatokat és berendezéseket, a fenti általános állításnál sokkal árnyaltabb képet kapunk.

A legutóbbi évtizedekig a szivárgás ellenőrzésének elengedhetetlen eleme volt az emberi tényező. A számítástechnikai eszközök térnyerése ezt a folyamatot is gyökeresen megváltoztatta, és a megfigyelésből kiiktatta a szubjektív tényezőt.