Cikkünk első részében a Titanic testvérhajójának, a kalandos sorsú Olympicnak a megszületéséről, illetve az első világháború előtti baleseteiről volt szó. Most a háborús eseményekről, illetve a hajó szolgálatának későbbi éveiről számolunk be. 

A világ leghíresebb hajókatasztrófáját, a Titanic 1912-es elsüllyedésének körülményeit mindenki ismeri. Cikkünkben most a híres óceánjáró testvérhajójával, a jóval hosszabb (és szerencsésebb) pályafutást megélt RMS Olympic kevésbé ismert szerencsétlenségeivel foglalkozunk.

1912. április 15-én hajnali 2 óra 20 perckor (magyar idő szerint reggel 7 óra 20 perckor) az Atlanti-óceánon, a kanadai Új-Fundland partjaitól 600 km-re elsüllyedt a világ legnagyobb hajója, az RMS Titanic. Összeszedtük a katasztrófával kapcsolatos legizgalmasabb tévhiteket. 

A New York–Havanna vonalon közlekedő óceánjáró a szesztilalom éveiben nagyon népszerű kikapcsolódás volt az amerikaiak számára, akik többnyire lerészegedni mentek az egyhetes utakra.Egy szerencsétlenség azonban nemcsak a hajó pályafutásának vetett véget, hanem a tengerhajózás későbbi időszakaira is hatással volt.

A kivándorlók szállítása óriási hasznot hozó üzlet volt a múlt század elején. Magyarországról is tömegesen érkeztek a boldogságot, jobb sorsot keresők az Amerikai Egyesült Államokba.

Magyarország legnagyobb vízi balesetéről évtizedekig nem beszéltek, és a kapitány is csak egy véletlennek köszönhette, hogy végül nem tudták megtenni bűnbaknak a mintegy kéttucatnyi utas halálát okozó tragédiáért.