Két oka lehet egy cégnek arra, hogy az energiahatékonysággal foglalkozzon: az egyik a saját belső működésében kereshető, a másik a cég termékét vásárlók változó igényéből fakad. Utóbbi egyre erősebben érvényesül.

Népszerű mondás, hogy a piacon (és a fogyasztóinál) az a cég tesz szert versenyelőnyre, ahol az energiahatékonysággal, a fenntarthatósággal és a megújuló energiákkal ténylegesen foglalkoznak. Ifj. Chikán Attila szerint azonban ez a tétel ma már kezd másképp hangozni. Az energiatermelést, -kereskedelmet és -szolgáltatást komplex csomagban is értékesítő Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója szerint a súlypont került máshová, mert úgy szól, hogy versenyhátrányba kerül az, akinek nincsen válasza ezekre a kérdésekre. Hátrányba kerül a saját iparágában, de a saját vállalatára vonatkozó stratégiájában is, mert a legtöbb iparágban ma már elvárják a fogyasztók, hogy a megvásárolt termékek valamilyen módon pozitív felhanggal kapcsolódjanak a fenntartható fejlődés eszmeiségéhez. „Tudomásul kell venni, sőt, reagálni kell arra, hogy a fogyasztóknak kérdéseik kezdenek lenni: mennyire bio, mennyire zöld, mennyi a környezetterhelése, hány gramm szén-dioxidot bocsát ki 100 km-en, hogyan váltja ki a nejlonzacskót? – és így tovább” – magyarázta a vezérigazgató. Az elvárás mindenhol megjelenik, efféle kérdéseket az Alteo ügyfelei is feltesznek, mert az árakon túl tudni akarják, hogy a megvásárolt energia, az általuk igénybe vett szolgáltatás az előállítása során mennyire felelt meg a fenntarthatósági kritériumoknak.

Egyelőre visszafogottak az elképzelések

A vezérigazgató azt tartja alapvető kritériumnak, hogy a fenntartható fejlődést-működést szolgáló céges befektetéseknek csak a profitábilis üzleti megoldásokkal együtt, egyszerre van értelmük. Ha például egy elektromos járműveket értékesítő és szervizelő szalon azzal akar a potenciális vevői felé „bizonyítani”, hogy csak tisztán zöldenergiából szeretné fedezni az energiaszükségletét (a világításon, a fűtés-hűtésen túl a szalon előtti töltőoszlopról a maga által megtermelt áramot szolgáltatná az ügyfeleinek, és csak megújuló energiát használna még a szerviz működtetésére is), akkor a szalon tetejére szerelt napelempanelek ehhez biztosan nem lesznek elegendőek. „Egy-egy merészebb vízió tervezése könnyen fordulhat horrorba árban is, ellátásbiztonságban is. Jól hangzik ugyan, hogy a cég csak megújuló energiát használ, de a működése fenntartása érdekében ehhez azt is ki kell találni, hogyan lehet ezt megoldani. Az Alteo ebben tud segíteni” – állította ifj. Chikán Attila.

A legtöbb magyarországi vállalat még messze nem ennyire törekvő. Általánosan a cégek arra törekednek, hogy valamilyen módon a saját zöldenergia-használatukat és elkötelezettségüket a világ felé közvetíteni tudják. A partnereinek jellemzően teljes körű energiaellátást nyújtó Alteo tapasztalatai ritkán mutatnak az energiafogyasztás 20-30 százalékánál merészebb vállalást a zöldenergia részarányára. A közelmúltban azonban olyan szerződést sikerült tető alá hozni, ahol a szerződő az Alteo egyik szélerőművét vette örökbe. Már abban az értelemben, hogy a megrendelő a szélerőmű által megtermelt összes energiamennyiséget saját éves energiamérlegébe kérte beszámolni.

Csak a nagyoknál van gazdája a területnek

A komplex költségcsökkentő megoldásokat kínáló Cyeb Energetikai Megoldások Kft. ügyfélköri tapasztalata hasonló. Kovács Zsolt, a cég projektvezetője szerint a 2007 után az energiahatékonyságra való törekvés első jeleiből mára visszavonhatatlan változásokig jutott el a rendszer. Van még hova fejlődni, de kétségkívül pozitív hatással volt a folyamatra, hogy a közepes (és nagyobb) méretű cégeknél évek óta kötelező alkalmazni energetikai szakreferenst, ugyanakkor komoly indikátorhatása van a humánerőforrás-költségek jelentős emelkedésének is. „Elmúlt az az időszak, amikor pusztán az anyag- és a bérköltségek szigorú kontrolljából megoldhatónak tűnt a piaci kihívás, de már a villamos energiára, a földgázra – és úgy általában: az energiaszolgáltatásra – ugyanúgy, a rezsiköltséget alapvetően meghatározó kiadásként tekintenek a cégek. Ráadásul nagy részük azzal szembesül, hogy az energetikában még nagy mozgástér van a hatékonyság növeléséhez” – mondta a Cyeb projektvezetője.

A multinacionális vállalatoknál e szemlélet adottsággá alakult át, Kovács Zsolt szerint az is elképzelhetetlen, hogy e témakört ne külön, erre dedikált egységbe szervezzék. A nagyvállalatok számára általános, hogy a kibocsátási szintek minimalizálását célzó, illetve a belső folyamatok optimalizálásáról szóló fenntarthatósági jelentéseket készítenek, és szervezeti szinten is dolgoznak azon, hogy mindezt hogyan lehet a vállalati profilba szervesen beépíteni. A kérdéskör ilyen szintű jelenléte azonban egyáltalán nem általános a közepes méretű kkv-k életében. Két oka lehet a kivételnek: ha ez a téma a cégvezető számára fontos, és ha az adott vállalkozás valamely nagyobb üzem, gyár beszállítója. Utóbbi jellemzően az autó-, illetve gépipari beszállítókra igaz; a jelentős fenntarthatósági vállalásokat tett multicégek igényként mindezt a beszállítóik felé is megfogalmazzák.

A kkv-k még lemaradásban vannak

Az energiahatékonyságot, fenntarthatóságot, környezetkímélő működést célzó beruházások megvalósításában azonban teljesen külön úton járnak a nagyvállalatok és a kkv-k. A Cyeb a saját szemszögéből úgy látja ezt, hogy míg a multicégek a döntéshozatal után az üzleti tervek szerint dolgoznak (egy-egy ilyen beruházáshoz a szükséges költségeket, időt és szükséges szaktudást allokálják: megfelelő mélységben piackutatást végeznek, kiválasztják a beszállítót, a beruházást kivitelezőt stb.), addig a kkv-k esetében a tervezés a legtöbb esetben nem túl alapos. „A megoldásokat elsősorban finanszírozási oldalról közelítik meg, ami nem pusztán azt jelenti, hogy minél olcsóbban szeretnének túl lenni az egészen, hanem azt is, hogy jellemzően ők azok, akik többnyire pályázatokra, uniós forrásokra várnak a teljes körű, saját erős finanszírozás helyett” – magyarázta Kovács Zsolt.

Az eddigi tapasztalatok szerint a kkv-szektorban nagyon kevesen használnak energiafelügyeleti rendszert, pedig azt, hogy milyen irányú fejlesztésekben érdemes e cégeknek gondolkodni, egyszerű mérésekkel és példákkal is meg lehet mutatni. A világítási rendszerek energiahatékonyságának kulcsa a fényhasznosítás mértéke (lm/W). Ez az üzemeltetési költség úgy csökkenthető, ha a szükséges megvilágítást a lehető legkevesebb villamos energia felhasználásával biztosítják. A Cyeb számára feladatként ez azt jelenti, hogy a helyszíni felmérés után fénytechnikai tervet készítenek, amelyhez esetenként felhasználják az egyetemi partnerük fénytechnikai laboratóriumában végzett mérési eredményeket is. Ennek eredményeként „olyan, mérésekkel alátámasztott energiahatékonysági megoldásokat ajánlunk, amelyek ténylegesen biztosítják a teljes élettartamra vetített energiafelhasználás csökkentését” – fogalmazott Kovács Zsolt. Hozzátéve: a módszerükkel minden esetben megtalálható a vállalkozás számára is üdvös megoldás; legyen szó akár új rendszerek kulcsrakész létesítéséről, akár csoportos lámpacseréről vagy retrofit megoldásról.

Az ipari, termelő cégek esetében hasonló kimenetelű energetikai ráncfelvarrást jelenthet a jobb hulladékhő-hasznosítás, a kompresszorok, illetve transzformátorok működtetésének felülvizsgálata is. A Cyeb megoldásaira az jellemző, hogy miközben a technológiai folyamatokban és a már meglévő energiatermelő egységek, berendezések működésében nem okoznak interferenciát, egyszerűek és nagy hatékonyságúak is.

Összességében a piac élénkül

„A jól menő cégeknél van keret a beruházásra, de az is igaz, hogy leginkább mégis a céges policy dönti el, hogy a beruházást, amelyre aztán rendszerint az üzemeltetés, illetve a szolgáltatási csomag is épül, végül ki finanszírozza” – magyarázta a csak nagyvállalati ügyfélkörrel dolgozó Alteo vezetője. A piac élénkülése jelentős még akkor is, ha mindez ma is csak néhány száz céget jelent, mivel évente több mint duplázódik a résztvevők száma, és olyan iparágak és tevékenységi profilú cégek első képviselői is érdeklődni kezdtek, melyeknek az energiafelhasználás nem a működésük központi költségtétele.

Ami a jó példát illeti: a Cyeb működése visszatükrözi a tevékenységét is. A szentendrei irodaház nagyfokú energiahatékonyságra hangszerelt munkahely, ahol a dolgozók energiatudatosságának fejlesztése állandóan napirenden van. Az ugyan e misszió könnyítését jelenti, hogy a cég profiljából eredően képes jelentős mértékben a saját informatikai tudására támaszkodni, de „amit árulunk, azt magunkra nézve is kötelező érvényűnek tartjuk” – árulta el a cégvezető. Az Alteónál szintén hasonló a helyzet, de ifj. Chikán Attila ezt is más oldalról világította meg, mondván: „a mi fogyasztóink is úgy vannak vele, hogy ha nem lennénk hitelesek, nem hozzánk jönnének”. Ennek is köszönhetően készült el nyár elejére Magyarországon is az első integrált jelentésük, amely a legújabb európai uniós sztenderdek szerint a fenntarthatósági riportjukat és az éves jelentést egyben tette elérhetővé. A vezérigazgató szerint könnyű helyzetben voltak, mivel náluk minden hatékonyságnövelő és zöldberuházás nem csak „zöld gondolat”. Hozzátette: „Mi ezzel valójában pénzt keresünk, mert a hatékonyabb, kevesebb káros anyagot kibocsátó, megújuló energiát használó erőműveink így még több energiát termelnek, még kevesebbet fogyasztanak, és ez végeredményben a mi gazdasági teljesítményünket erősíti”.

(A cikk eredetileg a GyártásTrend magazin július-augusztusi számában jelent meg.)