A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) fizikusai által vezetett egyik nemzetközi kutatócsoport olyan molekulákat fejlesztett ki, amelyek feszültség rákapcsolásával strukturális állapotba rendezhetők. A szilíciumalapú komponensek nyugdíjazásával ilyen nanokapcsolókra épülhet az elektronikus eszközök következő generációja.

A müncheni csapat először kidolgozott egy metódust, amellyel erős optikai terekben elektromos kapcsolatot tudtak teremteni az egyes molekulákkal, hogy aztán feszültség felhasználásával ellenőrzés alatt tarthassák őket. 1 voltos potenciálkülönbségnél a molekulák struktúrája megváltozott – a részecskék laposak és vezetőképesek lettek, továbbá „fényszórásba kezdtek”.

A kutatók egy üvegdarab egyik fémborítású sarkával vették fel a kapcsolatot a szintén fémfelületen pihenő részecskékkel. A fémborítás egyszerre elektromos érintkezőként, fényforrásként és fénykollektorként vett részt az akcióban. A szakemberek az alkalmazott feszültséggel szinkronban módosuló spektroszkopikus fényjelek megvizsgálásához az üvegfragmentummal lézerfényt irányítottak a molekulára.

Az egyes molekulákkal való elektromos kapcsolatfelvétel technikai szempontból rendkívül nagy kihívást jelent, a tudósoknak most mégis sikerült felülkerekedni a nehézségen. A molekuláris elektronika egyik fontos célja olyan új eszközök kifejlesztése, amelyekben a hagyományos szilíciumalapú komponenseket integrált és közvetlenül irányítható molekulákkal helyettesíthetik. A németországi tudósok most e cél irányába tettek öles lépést a kísérleteikkel.