A „mezőben programozható robothajtogató lemez” névre keresztelt innováció vékony, hajlékony polimer rétegből áll, amelyet sűrűn elhelyezett fémes ellenállások hálózata sző át. Ezek az ellenállások kettős szerepet töltenek be: fűtőelemként és érzékelőként is működnek. A rendszer működése lenyűgözően egyszerű és elegáns: melegítés hatására az anyag hajlik, majd hűlés után visszatér eredeti formájába. Ez lehetővé teszi, hogy a lemez külső szenzorok nélkül is képes legyen hajtogatni és korrigálni saját mozgását.
A rendszer egyik legnagyobb előnye a valós idejű szoftveres újraprogramozhatóság. A felhasználók egyszerű interfészen keresztül adhatnak új hajtogatási parancsokat, amelyeket a lemez önállóan végrehajt, miközben valós idejű hőmérsékleti visszacsatolást használ a pontosság biztosításához.
A fejlesztők egy 40 cm²-es prototípust mutattak be, amely 308 ellenállásegységet tartalmaz. Ez a modell képes volt járni, kúszni, sőt olyan tárgyakat is megragadni, mint például egy Petri-csésze vagy egy fa pálca. Az anyag hajlítási szöge -87° és 109° között mozgott, miközben akár 170°C-os hőmérsékleten is működőképes maradt.
A hajtogatási viselkedést mesterséges intelligencia is vezérli. Genetikus algoritmusok és mély neurális hálózatok segítik az adaptív döntéshozatalt, míg a zárt hurkú szabályozás korrigálja a környezeti változásokból eredő eltéréseket. Ez az úgynevezett morfológiai intelligencia – amikor a robot alakja maga is az intelligencia részévé válik.
A Koreai Nemzeti Kutatási Alapítvány támogatta a kutatást a Tudomány és Informatikai Minisztérium égisze alatt. A kutatók célja a lemez teherbírásának növelése, a hűlési idő csökkentése, valamint integrált elektródák fejlesztése kábelezés nélkül. Hosszabb távon a technológia katasztrófa-elhárító robotok, személyre szabott orvosi eszközök és űrkutatási alkalmazások alapját képezheti.
Forrás: Interesting Engineering
Borítókép forrása: Freepik/DC Studio
