Mik voltak a 2022. június 16-17-én már ötödjére megrendezett Innovációs Nap és az első alkalommal megrendezett Kompetenciavásár főbb tapasztalatai? 

Joó Attila: Az Innovációs Napunk hagyományosan nagy érdeklődésre tart számot, a korábban személyes, majd később online, idén pedig hibrid (személyes és online) formában megrendezett eseményünket több száz érdeklődő követte a helyszínen és online. Az idei eseménynek külön többletet adott a helyszín, mert nagy nyilvánosság előtt most mutatkozott be először a BME Balatonfüredi Tudáscentruma, a helyszínen lévő érdeklődők ezen új kutatási és oktatási infrastruktúránkat is megismerhették.

Milyen főbb előadásokat és gondolatokat emelne ki az idei programból?

 J.A.: Az egyetem vezetőinek bemutatkozása után Thierry Klein a Nokia Bell Labs vezetője tartott egy izgalmas bemutatást a fejlesztéseikről. Ezen előadások után bemutatásra került a Tudáscentrumunk, valamint a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) egyes területei és a ZalaZone tesztpályán végzett egyetemi kutatások. A teljes nap átfogó képet nyújtott az egyetemünkön folyó kutatásokról és ipar együttműködéseinkről, az egyetemi technológia és tudástranszfer tevékenységünkről. 

A legnagyobb újdonságnak a második napon bemutatott Kompetencia-térképszámít, amelyben kutatási témákra szűrve lehet kutatókat és kutatócsoportokat keresni, hogy ipari partnereink vagy a kutatási partnerség iránt érdeklődő európai egyetemek megtalálják a számukra érdekes kompetenciákat. A kompetencia-térképhez kapcsolódó egyetemi szintű kompetenciavásárt Magyarországon elsőként a BME rendezett.  A rendezvényen kerekasztal-beszélgetésen elemeztünk a kurrens kutatási trendeket és számos kutatócsoportunk mutatkozott be kutatói pitch formájában, ami szintén újdonság az aktív kutatói partnerkeresés világában. 
Az esemény teljes programja elérhető a BME FIEK honlapján és YouTube csatornáján.

Sokat hallani arról, hogy iparvállalatok különleges együttműködéseket, speciális laborokat, tanszékeket hoznak létre hazai egyetemeken (pl. ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék,  Schneider Electric együttműködés a BME-n, Siemens-labor a Debreceni Egyetemen) ezek mennyire jellemzőek ?

 J.A.: Mint a kérdés is mutatja, sok jó példa van Magyarországon. A BME-n is a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ pályázat keretében jött létre több laboratóriumunk (Mikro-CHP Laboratórium, Pharmatech Gyógyszertechnológiai Laboratórium, MVM Smart Power Laboratórium, Rolls-Royce Moduláris Hibrid Hajtásrendszer Laboratórium). 

Magyarországon, mennyire nehéz rávenni a cégeket, hogy támogassák az egyetemen folyó munkát? Milyen előnyökkel jár számukra egy ilyen együttműködés?  Mik a főbb nehézségek ezen a téren? 

J.A.: Egy ilyen együttműködés minkét fél számára előnyös, az egyetemi oldalról korszerű, a piaci igényeknek megfelelő, tudományos kutatásra is alkalmas laboratóriumok születnek, a cég számára pedig előny, hogy kialakul egy szoros kutatási-oktatási együttműködés az egyetemmel, hozzáférnek a legújabb kutatási eredményekhez és népszerűsíteni tudják a céget a hallgatóink körében. Nehézség talán csak annyi adódhat, hogy a cégeknek el kell jutnia arra a számszerűsíthető felismerésre, hogy milyen előnyökkel jár az egyetemi együttműködés és érdemes ebbe energiát, erőforrást invesztálniuk. Ha a közös szándék kialakul, megvan a közös kutatási téma, akkor közösen lehet rá külső forrást, pályázati támogatást találni.

A vállalati együttműködések mennyire alakítják az egyetemek képzési rendszerét, mennyire hatnak a képzések rendszerére, a kutatások irányára? Milyen konkrét előnyökkel jár mindez az egyetem és a hallgatók számára? 

J.A.: A fent említett laboratóriumokban zajlik oktatási tevékenység is, hiszen kutatóegyetemként az a feladatunk, hogy a legkorszerűbb technológiai tudást adjuk át a hallgatóinknak, így a legújabb tudományos eredmények és a céges együttműködések révén létrejövő laboratóriumok beépülnek a képzéseinkbe és komoly színteret adnak a doktoranduszi kutatásokhoz is. 

Milyen, jelenleg az egyetem falain belül működő világszínvonalú együttműködésre, inkubátorprogramra, kutatásra a legbüszkébb? Hogyan segítik, ösztönzik ezek létrejöttét? Vannak már mérhető eredmények ezen a téren?

J.A.: A BME FIEK keretén belül működik a Z10 startup támogató inkubációs terünk, a Z épület 10. emeletén (innen a név) mintegy 1000 négyzetméteren. Az egyetemi Hungarian Startup University Program (HSUP) keretén belül minden félévben 50-100-as hallgatói ötletet véleményezünk, felmérve azt, hogy melyikben rejlik üzleti lehetőség. Számukra felkészítő és képzési programokat tartunk, hogy első, majd második körös befektetéseket kapjanak és üzletileg sikeresen tudjanak működni hosszú távon. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a támogatott csapataink már több mint másfél milliárdos második körös befektetésen vannak túl és olyan tevékenységeket végeznek, amelyek hozzájárulnak a környezetünk védelméhez, az energiahatékonysághoz, a fenntarthatósághoz. Ilyen startupjaink például az újratölthető dezodorokat fejlesztő csapatunk, az energiatárolásra hatékony megoldást kínáló vállalkozásunk, vagy a vízminőséget vizsgáló robotjaink. 

A technológiai képzéseknél elsődleges fontosságú a naprakész gyakorlati tudás, a legújabb technológiák ismerete, ezek mennyire szerezhetőek meg a mai egyetemi képzés keretei között? Hogy látja, milyen készségekre, tudásra van szüksége egy ma a munkaerőpiacra kikerülő mérnöknek? 

J.A.: Ahogy említettem, kutatóegyetemként számos területen a világ tudományos újdonságait kutató, hazai és nemzetközi együttműködésekben részt vevő oktató-kutató csapattal rendelkezünk. Ők jelentik a garanciát arra, hogy mindig naprakész tudást adunk át hallgatóinknak. Fontos azt is elmondani, hogy az új tudományos eredmények mindig szilárd elméleti tudásbázison alapulnak, az egyetem feladata, hogy a hallgató kezébe adja ezt az elméleti tudást, hogy a későbbi munkavégzéskor ezen elméleti tudásra építkezve tudják kifejleszteni az adott cégben az akkor éppen adott technológiához szükséges eljárásokat, módszertanokat, hiszen nem tudjuk előre, hogy milyen technológiai fejlesztések lesznek akár csak 10-20 év múlva. 

A Műegyetem hosszú idő óta számít magas presztízsű képzőhelynek nemcsak Magyarországon, a végzett hallgatók mennyire könnyen tudnak érvényesülni diplomájukkal, mi ennek a kulcsa? 

J.A.: Magam is oktatok, így személyes tapasztalatom hallgatói körben, de ez az általános egyetemi tapasztalati is, hogy a nálunk szerzett diplomával a világon bárhol megállják a helyüket hallgatóink. A kulcs a már említett magas színvonalú elméleti felkészültség és az új tudományos eredményeket az oktatásba integráló szemlélet. Az elméleti tudás akár műszaki, akár gazdasági, akár természettudományi területen a világ minden pontján ugyanazokon a törvényszerűségeken alapul, így a magas szintű műegyetemi felkészítéssel a hallgatóink megállják a helyüket a világ minden pontján.

Szerző: Myat Kornél