A Dunai Vasmű Magyarország legnagyobb kohászati-gépészeti komplexuma, Dunaújváros legnagyobb munkaadója. A térségben már a 19. században felvetődött egy kohászati üzem létesítésének gondolata, de Széchenyi István gróf ötlete a közeli vasérc hiánya miatt meghiúsult. Legközelebb az első világháborút és a nagy gazdasági világválságot követő stabilizációs időszakban merült fel ismét egy Duna mentén telepítendő gyár kérdése. Az 1940-es évek első felében Győr mellett döntöttek, de a második világháború közbeszólt.
A háború után Mohácson kezdődtek meg az előmunkálatok, de a határ közelsége miatt végül Dunapentelét választotta a kormányzat. Az építést 1950. május 2-án kezdték meg, az új város neve a következő évben Sztálinvárosra, a vállalat neve pedig Sztálin Vasműre változott (a vasmű neve 1956 végén lett ismét Dunai Vasmű, a város neve pedig 1961-ben Dunaújváros). A gyárral együtt a város is felépült. Az első nagyolvasztó 1954. február 28-ra készült el, az acélműben pedig ugyanezen év augusztusában 20-án történt meg az első csapolás.
1957. október 19-én készült el a Dunai Vasmű II. számú nagyolvasztója, amivel a vasmű az ország legnagyobb nyersanyaggyártó üzemévé fejlődött. Két kohójának kapacitása optimális esetben egyenként havi 57-58 ezer tonna. 1960. július 17–én átadták a meleghengerművet, majd 1965-ben a hideghengerművet. A gyár fejlesztése során 1982. július 7-én helyezték üzembe a konverteres acélművet. Az acélgyártásban a konverteres technológia csaknem tízszer termelékenyebb a hagyományosnál, nagyrészt automatizált, a kohászokat megkíméli a nehéz fizikai munkától.
A 9,4 milliárd forintos költséggel épült beruházás 1981 augusztusában adott először acélt. A gyárban 1983-tól évente csaknem 1 milliárd tonna acélt gyártanak. A cég vezetése 1983-ban a Dunai Vasmű név megtartása mellett bevezette a DUNAFERR márkanevet és logót, 1992-ben pedig a vállalat részvénytársasággá alakult. 2003-ban tárgyalások kezdődtek a cég privatizációjáról, melynek eredményeként 2004. február 25-én aláírták a Dunaferr privatizációs szerződését, amelynek alapján az ukrán Donbass Ipari Szövetség (ISD) a korábbi állami tulajdonrész megvásárlását követően vált a Dunaferr Zrt. meghatározó befolyású tulajdonosává.
2007-ben a Dunaferr vállalatcsoport nevét ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.-re változtatták, mert az acélipari fúziók során kialakult gyakorlat szerint az egyesülő vállalatok a többségi tulajdonos nevét veszik fel. A csaknem 1 milliárd euró konszolidált árbevételű, mintegy 7500 munkavállalót foglalkoztató dunaújvárosi központú ISD Dunaferr csoport a magyar ipar egyik legnagyobb termelővállalat együttese. Az ISD Dunaferr évente mintegy 1,3-1,4 millió tonna nyersvasat, 1,6-1,7 millió tonna LD-acélt állít elő, késztermék-kibocsátása megközelíti a 2 millió tonnát. A gyár működése mintegy 100 ezer fős körzet életét befolyásolja meghatározóan, a város területének mintegy harmada az ISD Dunaferr területe.
2014-ben megkezdődött az I-es számú kohó mintegy 10 millió eurós (hárommilliárd forintos) felújítása. A kohó belső hűtőrendszerének szerelése és a medence tűzálló karbonbélésének kialakítása mellett a külső acélszerkezetek és pódiumok cseréjét is elvégzik. Kicserélik a léghevítők vízzel hűtött szerelvényeit, valamint elvégzik a tűzálló falazat szükség szerinti javítását. Az I-es számú kohót 2014. augusztus 20-án adják át.
