A szintetikus embriók őssejtekből készülnek laboratóriumi körülmények között egér és majomsejtekből. A kutatók szerint vizsgálatuk az emberi fejlődés kritikus korai szakaszába nyújt bepillantást, és segíthet a különböző genetikai betegségek megértésében. 

A londoni Francis Crick Intézet azonban most először állított elő emberi őssejtekből embriókat. Munkájukat megkönnyítette, hogy Nagy-Britanniában nincs szabályozva a szintetikus emberi embriókkal való kutatás (a természetes úton tenyésztett emberi embriókat csak 14 napig lehet kutatásra használni).

A kutatás eredményét nem publikálták lektorált folyóiratban, ehelyett Magdalena Żernicka-Goetz professzor, a Kaliforniai Technológiai Intézet és a Cambridge-i Egyetem munkatársa mutatta be a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság e hónapban Bostonban tartott éves konferenciáján tartott előadásában.

A szintetikus embrió egyfajta kezdeti fejlődési állapotban van. Még nincs dobogó szíve, belei, agya, de különálló sejtvonalakat alkot, és kialakítja a test alapvető tengelyeit. Ugyanakkor elméletileg képes élőlényé fejlődni. Az egérsejtekből növesztett szintetikus embriók a jelentések szerint szinte teljesen azonosnak tűntek a természetes embriókkal. Amikor azonban nőstény egerek méhébe ültették őket, nem fejlődtek élő állattá. 

Áprilisban kínai kutatók majomsejtekből szintetikus embriókat hoztak létre, és felnőtt majmok méhébe ültették be őket, amelyek közül néhányan a terhesség kezdeti jeleit mutatták, de egyikük sem fejlődött tovább néhány napon túl. A tudósok szerint nem világos, hogy a fejlettebb fejlődés akadálya pusztán technikai jellegű, vagy alapvető biológiai oka van.

Forrás: The Guardian

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock