Egyre élénkebb az érdeklődés mind az akadémiai szektor, mind az ipar részéről az egyenáramú (DC) átviteli és elosztóhálózatok iránt, elsősorban a teljesítményelektronikán keresztül hálózatra kapcsolódó fogyasztói és termelői eszközök növekvő aránya miatt. A REPowerEU csomag céljaként Európa megújuló energiaforrásokra alapozott villamosenergia-termelő kapacitása el fogja érni a 1236 GW-ot, és jelentős része az említett technológiai csoportba tartozik majd.
A HYNET Horizon Europe projekt azzal számol, hogy a villamosenergia-hálózatot a többterminálos, több-beszállítós DC-alapú megoldások növekvő szerepe fogja jellemezni a jelenlegi, váltakozó áramú hálózatokon belül mind szárazföldi, mind offshore rendszerek esetén. A HYNET ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni azzal, hogy interoperábilis modelleket és szimulációs megoldásokat fejleszt, valamint megvalósítja ezek együttes használatát egy platformon keresztül.
Tudományos szempontból - a legkorszerűbb módszertanokon, vezérlési sémákon és szimulációs tanulmányokon túlmenően - a projekt négy területen gyakorolhat közvetlen hatást:
- Több energiaformát hasznosító rendszerek hosszú távú tervezése;
- Új módszerek szerinti megbízhatósági számítások fejlesztése;
- Proof-of-concept mélységű tanulmányok készítése a hálózatképző inverterek és a szintetikus inercia témakörében;
- Közép- és kisfeszültségű hibrid AC/DC rendszerek és mikrogridek valós idejű szimulációja.
A közel 6 millió euró támogatású HYNET projekt indító megbeszélését október 10-11.-én tartotta a konzorcium Brüsszelben. A 9 országot képviselő 16 partner között a BME-t a VIK Villamos Energetika Tanszéke képviseli, Vokony István és Hartmann Bálint vezetésével.
„A HYNET projektben a BME elsődleges feladata a kifejlesztett eszközök felskálázhatóságának és kiterjeszthetőségének vizsgálata. Az ehhez szükséges módszertan kidolgozása mellett ez a négy demonstrációs helyszín (Franciaország, Montenegró, Norvégia, Ciprus) részletes elemzését is magában foglalja. A projekt továbbá vállalta, hogy két jövőbeli beruházás megvalósíthatóságát is vizsgálja. Ezek egyike az Égei-tengeren települő szélerőműveket kívánja összekötni Görögország szárazföldi területeivel, míg a másik egy több mint 8 milliárd euróból Görögországban megvalósuló nagyfeszültségű egyenáramú hálózat” – mondta Vokony István, a BME VIK Villamos Energetika Tanszék egyetemi docense.
A horizontális tevékenységekben való részvétel előnyeit emelte ki Hartmann Bálint, a tanszék tudományos főmunkatársa is:
„Három év alatt mintegy 238 ezer euró támogatás áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy Európa élvonalbeli ipari kutatóintézeteivel (Circe, InescTec, EdF, SuperGrid Institute) dolgozhassunk együtt – ez inspiráló a csapatunk számára. A projekt teljes futamideje alatt folyamatos kapcsolatban leszünk a négy demonstrációval, szakmailag értékeljük őket, és mi is törekszünk az ő tudásuk és tapasztalatuk mentén továbbfejlődni. Célunk, hogy ez a kölcsönös munka a Faster Record kutatócsoport szakterületi tudását is erősítse.”
„Az EU Horizon kutatási programjai, mint például a HYNET, kiemelt szerepet játszanak az innováció és a szabványosítás előmozdításában, különösen az energiaiparban. A HYNET célja a hibrid AC-DC hálózatok interoperabilitásának fejlesztése, ami kulcsfontosságú az európai energiarendszerek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tételében. A szabványosítás ezen a területen nemcsak technikai szinten biztosítja a kompatibilitást, hanem a jogszabályi kereteket is segíti harmonizálni, így támogatva az iparági és kormányzati elfogadást. Ezen projektek nélkülözhetetlenek az innovációk gyakorlati megvalósításában és széleskörű elterjedésében” – tette hozzá Németh Bálint, a tanszék docense.
Forrás: BME
Cover: Adobe Stock
