Novemberi lapszámunkban a minden ipari szereplőt leginkább foglalkoztató energiahatékonyság kérdését, és annak különböző területeit jártuk körül, a probléma feltárása mellett igyekezve lehetőségeket, megoldásokat és jó gyakorlatokat is bemutatni az ipar szereplői számára. 

A megszólaló szakemberek egyetértenek abban, hogy alapvetően kell átalakítanunk az energetikával kapcsolatos gondolkodásunkat, amely bizonyos pontokon – például az elsősorban az autóiparban jellemző just in time gyártással kapcsolatban – más szemléletet igényel. 

A versenyképességet és optimális energiagazdálkodást inkább a rendelkezésre álló olcsó energia köré érdemes majd a jövőben szervezni, ahogyan dr. Plesz Balázs, a BME VIK docense fogalmaz (24. oldal): „annak az energiagazdasági világnak, hogy olcsó energia akkor van, amikor nekünk szükségünk van rá, vége van. Vagyis, ha valaki továbbra is azt a szemléletet szeretné követni, hogy márpedig az energia akkor álljon rendelkezésre, amikor ő szeretné, az nagyon drága lesz”. Az energetikai szakemberek számára mindenesetre nagy kihívás, hogy soha korábban nem látott komplex és a gyártásszervezéssel szorosan együttműködő energetikai tervezésre van szükségük a vállalatoknak.

Megszólalóink arra is felhívják a figyelmet (20. oldal), hogy az energiahatékony működést nem feltétlenül napelemrendszerek telepítésével kell kezdeni, sőt még nem is a teljes eszközpark új, energiahatékonyabb eszközökre való cseréjével, sokkal inkább a gyártásban működő legrosszabb, legkevésbé hatékony pontok felderítésével, amit adatgyűjtéssel és -elemzéssel, monitorozó szoftverekkel lehet a leghatékonyabban megtenni. Persze hozzáteszik: adott esetben a kompresszorok optimális működtetése, a kazánok cseréje óriási energiamegtakarítás jelenthet (21. oldal). 

Ez összhangban áll az általunk megszólaltatott cégek lépéseivel is, amelyeket arról kérdeztünk, hogy milyen megoldásokkal igyekeznek az energiaválság hatásait tompítani (18. oldal). 

E havi lapszámunkban a legújabb ipari technológiai újdonságok mellett írunk a zöldhidrogén-fejlesztésekről (14. oldal), a napenergia hasznosításának technológiai irányairól, de az elérhető támogatási lehetőségekről is (22. oldal). 

Ha optimistán tekintünk a változásokra, azt látjuk, hogy napjainkban gazdasági hajtóerő is áll azok mögött a változások mögött, amelyeket a környezetvédelmi szempontok egyébként is szükségessé tettek már egy ideje. 

A magazint az alábbi hivatkozásra kattintva tekintheti meg.

Jó olvasást kívánunk!