Bár az önjáró autók többé-kevésbé fel tudják mérni az őket körülölelő világot, az akadályok mögé még mindig nem igazán tudnak bepillantani.

Nem könnyű detektálniuk például a házak sarkán túl tartózkodó autókat. Lehet, hogy mi észrevesszük a kiszögellés mögötti járművek reflektorából elővilágló fények kezdeményeit, de mindez az önjáró autóknak esetlegesen nehezére eshet.

Lehet, hogy az MIT CSAIL nevű kutatóintézete most megoldást talált a problémára.

A csapat kifejlesztett egy olyan kameratechnológiát, amely a talaj fényviszonyainak apró változásai alapján ki tudja következtetni, hogy mi rejtőzik az akadályok mögött. Amint a sarkon túli objektumok egy kis fényt kibocsátanak magukból, egy kisebb „árnyékot” hoznak létre, és a talaj menti színek változásáról készített videóval az MIT módszere képet tud alkotni az eltakart entitásról.

A rendszer meglepően rugalmas: bel- és kültéren, a legkülönbözőbb fényviszonyok között és a legrosszabb időben (pl. eső) is működőképes. Ami még fontosabb, nem igényel lézert vagy más drága technológiát, amelyet egyébként is meg lehet zavarni egyes környezeti tényezők manipulálásával. 

A találmányt könnyedén és viszonylag olcsón fel lehet installálni a járművekre.

Kisebb gubanc, hogy az MIT jelenlegi rendszere nem működik, ha a rejtett vagy látható területeken gyakorlatilag nincs fény.

 A csapat azt reméli, hogy nem sokára túllendülnek a nehézségeken, és kisvártatva egy kerekesszéken ki is próbálják a rendszert. Ugyan az autonóm kocsik jelentik a végső célt, a metódus a manuális vezérlésű kocsikban is komoly segítséget nyújthat a sofőröknek, amikor a semmiből egy másik objektum bevág eléjük.

Kis finomhangolással a technológia hamarosan talán a piacon is megjelenik majd.