Akár vezetéken, akár akkumulátoron keresztül történik, a víz alatti kamerák áramellátása költséges folyamat. Míg az első esetben a nyílt vízen veszteglő kutatóhajókra van szükség, a második módszer rendszeres elemcserélő expedíciókat igényel.

Saját elmondásuk szerint az MIT kutatói nemrég létrehoztak egy olyan víz alatti kamerát, amely nem elég, hogy kábel és akkumulátor nélkül működik, de a hozzá hasonló célú eszközöknél 100 000-szer energiahatékonyabban üzemel.

„Miközben különböző klímamodelleket építünk, az óceánok több mint 95 százalékából nem rendelkezünk semmilyen adattal – nyilatkozta  Fadel Adib, az MIT elektrotechnikai és számítástechnikai tanszékének docense, illetve a rendszert bemutató tanulmány vezető szerzője. – Ez a technológia segíthet abban, hogy pontosabb éghajlati modelleket alkothassunk, és hogy jobban megértsük, az éghajlatváltozás miként hat a víz alatti világra" – fűzte hozzá a szakember.

A feladat világos volt: ahhoz hogy az új kamera hosszú ideig autonóm módon dolgozzon, egy olyan rendszert kellett kifejleszteni, amely a tengerfenéken a környezetéből tudja valamilyen módon kisajtolni az energiát, és nagyon alacsony az áramigénye.

Az MIT mindezt a képalkotó eszköz külső felületére applikált, piezoelektromos anyagokból készült transzduktorok alkalmazásával tudta elérni. 

A piezoelektromos anyagok arról híresek, hogy mechanikus erő hatására áramot termelnek.

Az új készülék energiaforrásaként a vízfelszínen elvonuló hajók vagy a tenger alatti létformák által kibocsátott hanghullámok szolgálnak. Amikor ezek a jelek beérkeznek, megrezegtetik a transzduktorokat, és a ketyerék ezt a mechanikus energiát alakítják át elektromossággá.

A kamera egészen addig halmozza a betakarított energiát, amíg elegendő erőt nem gyűjt a fotózgatáshoz és az adattovábbításhoz.

(Forrás: MIT)