A felmérésben résztvevő vállalatok 77 százaléka 250 főnél alacsonyabb, 9 százaléka 250-500 közötti, 5 százaléka 500-1.000 közötti, 8 százaléka pedig 1.000 főnél magasabb létszámot foglalkoztat. A válaszadók 55 százaléka ipari, 16 százaléka kereskedelmi, 13 százaléka szolgáltatói, 3 százaléka építőipari, a maradék 16 százalék egyéb tevékenységet végez. A főbb tevékenységek közül exporttevékenységet a válaszadók 84 százaléka folytat, 32 százaléka rendelkezik külföldi leányvállalattal vagy képviselettel, 27 százaléka importtevékenységet végez, külföldön működő képviseleti irodával 17, míg vegyes vállalattal 9 százalék rendelkezik. 

A felmérés legfőbb következtetése, hogy – bár az elmúlt időszakban némileg mérséklődött a német gazdaság szereplői körében tevékenységük külföldi feltételeivel kapcsolatos pesszimizmus – a szabad kereskedelemnek továbbra is komoly akadályai vannak. Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy a felmérés 2026 február első felében, az Egyesült Államok és Izrael az Iráni Iszlám Köztársaság elleni fegyveres támadása és a közel-keleti konfliktus ebből fakadó eszkalálódása, a nemzetközi árumozgásban, többek között az energiahordozók és egyéb javak szállítását nagymértékben sújtó akadályok megjelenése előtt készült. Nem hagyható figyelmen kívül Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ügyvezető igazgatójának figyelmeztetése, mely szerint „ha holnap véget is ér a háború, annak következményei még sokáig érezhetők lesznek”. Birol az „évtizedek óta legsúlyosabb energiaválságról” beszélt, ami „két olajválságot és egy gázösszeomlást foglal magában”. 

A háború németországi hatásait illetően jelzés értékű Katherina Reiche (CDU) szövetségi gazdasági és energetikai miniszter azon március utolsó napjaiban elhangzott figyelmeztetése, mely szerint a benzin és a dízel közelgő hiánya fenyeget, minthogy az Irán elleni háború veszélyezteti a készleteket. „Egyelőre nem látunk mennyiségi hiányt, de ha a konfliktus nem ér véget, április végére vagy májusra az várhatóan bekövetkezik” – idézte a minisztert az AFP hírügynökség. Aki egy, a texasi Houstonban megrendezett energia-konferencián a gazdaságkutató intézetek becsléseire hivatkozva elmondta, hogy a tartósan magas költségek mintegy 40 milliárd eurós kárt okozhatnak a német gazdaságnak úgy, hogy a gazdasági növekedés fékezése mellett felhajthatják az inflációt. „A német gazdaság szerény mértékű, törékeny fellendülése jelenleg nyomás alatt áll” – fogalmazott Katherina Reiche.   

A kamarai felmérésben részt vevő német exportőrök üzleti kilátásai – tehát február első felében - kevésbé voltak pesszimisták, mint az elmúlt két évben, a kereskedelmi korlátozások növekedése azonban már akkor is komoly akadályokat jelentett a külföldi üzleti tevékenységek számára, megnehezítve a globális kereskedelem alakulását. Összességében tehát az üzleti kilátások továbbra is negatívak maradnak, írják a felmérés eredményeit összegző kamarai szakértők. S bár reményt keltenek az indiai és latin-amerikai üzleti tevékenységekkel kapcsolatos pozitív várakozások, azokat nagyban beárnyékolja az amerikai piacra jutás feltételeinek nagyfokú megnehezülése és a továbbra is túlzott mértékű európai szabályozás.

A német vállalatok külföldi üzleti tevékenységeit érintő globális kereskedelmi akadályok elérték a csúcsot (69 százalék, szemben 2024. évi 61 és múlt évi 58 százalékkal). A geopolitikai feszültségek és számos állam növekvő protekcionizmusa negatív változásokat idéz elő a világkereskedelmi rendszerben. A szabad világkereskedelemtől való egyre növekvő elfordulás különösen súlyosan érinti az exportorientált német gazdaságot, s azon belül a kis- és középvállalkozásokat.

A külpiaci tevékenységüket érintő akadályok súlyosbodását érzékelő vállalatok aránya a német ipari és kereskedelmi kamarák 2026 év eleji felmérésében

A német vállalatok külföldi üzleti tevékenységeit terhelő nehézségek a világ régiói szerint jelentősen eltérnek. Azon vállalatok közel két harmadát, melyek kereskedelmi akadályok növekedésével szembesülnek, különösen érzékenyen érinti az amerikai üzleti tevékenységük során jelentkező vámterhek emelkedése. Emellett a vállalatok nagy száma észlel nem-tarifális kereskedelmi akadályokat a helyi tanúsítási előírások és a szigorított biztonsági követelmények formájában (51, illetve 37 százalék). Az exportellenőrzések szintén kihívást jelentenek a vállalatok több mint egyharmadának (35 százalék), elsősorban az Egyesült Államokkal (41 százalék) és Kínával (29 százalék) folytatott üzleti tevékenységeik során.

A felmérésben részt vevő vállalatok 83 százaléka tekinti kihívásnak a nemzetközi üzleti tevékenységet érintő hazai és európai belső akadályokat. Az EU belső piacán érvényes szabályozás, illetve a német előírások sok vállalat számára fékező tényezőként hatnak. Erre példák a beszállítói láncokban érvényes gondossági és jelentéstételi kötelezettségek, a csomagolási irányelv előírásai vagy az EU CO2-határkiegyenlítési mechanizmusa (CBAM). A hazai kihívásokra panaszkodó vállalatok 42 százaléka tapasztal problémákat olyan procedúrák esetében, mint a Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal (BAFA) hosszú engedélyezési eljárási ideje vagy a vámkezelés bonyolult eljárásai. 

Mindent egybe vetve a nemzetközi kapcsolatokban érdekelt német vállalatok üzleti helyzete nem javult. A világgazdasági környezet továbbra is kihívásokkal teli. A világkereskedelem a nyitott piacoktól és a szabad kereskedelemtől egyre inkább az állami beavatkozás, a protekcionizmus és a piacra jutást gátló akadályok felé mozdul el. A növekvő kereskedelmi korlátok, az amerikai piacon jelentkező üzleti tevékenység jelentős visszaesése, valamint a terhet jelentő európai szabályozás árnyékot vet a nemzetközi üzleti tevékenységet. 

A globális környezet továbbra is instabil. A német vállalatok ezért továbbra is rossznak értékelik üzleti helyzetüket a nemzetközi piacokon és a következő hónapokra vonatkozó kilátások is összességében pesszimisták maradnak. 

A külpiaci tevékenységet folytató német vállalatok várakozásai a külföldi üzleti tevékenység folyó évi alakulását illetően ugyan javultak, de összességében továbbra is negatívak. A vállalatok valamivel több mint egyötöde (21 százalék) rosszabb üzleti eredményekre számít a folyó évben, 16 százalékuk pedig javulást vár. A vállalatok közel kétharmada (63 százalék) a kétoldalú üzleti kapcsolataik feltételrendszere változatlanságával számol. A jobb és rosszabb értékelésekből adódó egyenlege így mínusz 8-ról mínusz 5 pontra emelkedett.

Az üzleti helyzet értékeléséhez hasonlóan az üzleti kilátások megítélése kedvezőbb a nagyvállalatok, mint a kis- és középvállalkozások esetében; előbbiek esetében a külpiaci tevékenységük romlását váró vállalatok aránya 3, míg utóbbiak esetében 6 százalékponttal meghaladja a javulásra számítókét. Ezen belül kis reménysugarat jelentenek az indiai, valamint a közép- és dél-amerikai viszonylatokban mutatkozó pozitív várakozások, ugyanakkor a kereskedelempolitikai feltételekben a válságok nyomán jelentkező hatalmas ellenállás nagyban megnehezíti a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat. 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock