A LiDAR, vagyis a fényérzékelés és távolságmérés úgy működik, hogy azt az időt méri, amely alatt egy lézerimpulzus eljut egy tárgyig és vissza. Az időmérés ebben az esetben megmutatja a távolságot, és egy területet letapogatva 3D-s képet hoz létre. A technológia komoly előrelépést jelenthet a biztonság, a megfigyelés és a távérzékelés területén.

A brit tudósok berendezése egy szupravezető, nanodrótos, egyfoton-detektort (SNSPD) használ, amit az MIT és a NASA Jet Propulsion Laboratory fejlesztett ki. Ez a hiperérzékeny detektor képes akár egyetlen foton regisztrálására, ami lehetővé teszi a kis teljesítményű, szemkímélő lézerek használatát a gyors, nagy távolságra történő mérésekhez. 

A kutatók szerint az eszközük körülbelül kétszer olyan hatékony, mint a más kutatócsoportok által bejelentett, hasonló LiDAR-rendszerekben alkalmazott detektorok, és a rendszer időzítési felbontása legalább tízszer jobb. A berendezés példátlanul részletes mélységképet tud készíteni a füstön vagy ködön keresztül, illetve elmosódott, távollévő tárgyakról, személyekről. Emellett lehetővé teszi a különböző környezetben lévő tárgyak távoli azonosítását, valamint az épületek vagy sziklafalak mozgását, süllyedését.

A tesztek során a rendszer 1 milliméteres mélységgel rekonstruálta oldotta a 325 méterre lévő, emberi arcot. Ez azt jelenti, hogy a szemet nem veszélyeztető, 3,5 milliwatos lézerrel pixelenként mindössze 1 másodperc alatt rögzítették egy emberi arc 3D-s képét ilyen távolságból. Mindez tízszeres javulását jelenti a korábbi LiDAR-os kísérletekhez képest.

Forrás: Interesting Engineering

Borítókép:  EurekAlert / Aongus McCarthy, Heriot-Watt University /Adobe Stock