Minden gyógyszeráremelésnél felmerül a kérdés, hogyan juthatnak hozzá az emberek a szükséges piruláikhoz anélkül, hogy sokkal szélesebbre kellene tárniuk a pénztárcáikat. Ilyenkor az újságok rendre arról cikkeznek, érdemes-e generikus gyógyszereket vásárolni. Sokan azonban nem tudják, utóbbiak miben különböznek az eredetitől, illetve a hamisítványoktól. Amit pedig még kevésbé tudnak: a szóban forgó körülmények hatására hogyan változik a gyógyszergyártás?
A gyógyszergyártás globális méretűvé nőtte ki magát. A gyártási folyamat legnagyobb része az utóbbi években Kínába és Indiába helyeződött át. A gyakorlat pedig egyre inkább az, hogy a folyamat későbbi fázisaira tolódik a testre szabás, egyre általánosabb, hogy kisebb mennyiségek gyártására szerződnek, illetve manapság a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a ritka betegségek kezelésére alkalmas gyógyszerek előállítására.
Mindezt nemcsak a generikus gyógyszerek, hanem a hamisítványok megjelenése is befolyásolja. Előbbiek az eredeti – laboratóriumokban hosszú évek alatt kikísérletezett –, szabadalmi védelem alatt már nem álló gyógyszerek utángyártott másolatai. Hatóanyaguk megegyezik az originális termékével, igaz a segédanyagokban lehetnek minimális, a gyógyszer hatását jelentősen nem befolyásoló különbségek. A hamisítványok ezzel szemben veszélyesek: vagy semmiféle hatóanyagot nem tartalmaznak, vagy a kívánatostól eltérő mennyiségű és minőségű összetevőkből állnak.
Az efféle veszélyes hamisítványokba mennyire könnyű belefutni?
Sajnos a gyógyszerhamisítás egyre gyakoribb jelenség, és a feltételezésekkel ellentétben korántsem csak a fejlődő országokat érinti. Az Egészségügyi Világszervezet 2008-as jelentése szerint a világhálón vásárolt szereknek mintegy fele hamisítvány. Ráadásul a nyilvánvalóan hatóanyag nélküli, vagy nem a megfelelő összetevőkből kevert gyógyszerek mellett hamisítványokként üldözendők a nem megfelelő szállítási gyakorlattal a rendeltetési helyükre juttatott szerek, illetve az átcímkézett lejárt termékek is.
Az évek óta tartó gazdasági válság miatt már nemcsak a fejlődő országokban okozhat gondot a drágább termékek megvásárlása. A recessziónak volt hatása az egészségügyi intézmények biztonságos gyógyszerellátására?
Azokban az országokban, ahol a lakosságnak nincs elég pénze a gyógyszerekre, a forgalomban lévő szereknek akár a 40 százaléka is hamis lehet. A rossz minőségű, kifogásolható összetételű, átcímkézett gyógyszerek mára már világszerte egyre növekvő veszélyt jelentenek. Sok helyen a szervezett bűnözés is kiveszi a részét az álpirulák terítéséből.
Milyen újításokkal tudna a gyógyszeripar gátat szabni a hamisítók tevékenységének?
Mindenekelőtt a biztonsági intézkedéseket kell szigorítani. Érdemes növelni a készítmények nyomon követhetőségét, valamint szorosabban ellenőrizni a sorozatgyártás folyamatát. Mindent meg kell tenni a gyártás során a hatékonyság, a megfelelő tisztaság, és a termékbiztonsági előírások betartása érdekében. Hatósági szinten ugyancsak lehet tenni az ügy érdekében: épp ezekben a hónapokban vizsgálják felül az Európai Unió 1994-es, a gyógyszertermékek helyes forgalmazási gyakorlatával foglalkozó irányelvét. Az új szabályozás várhatóan jövő nyártól lép majd hatályba.
Magyarországnak milyen szerepe lehet az európai gyógyszerellátási lánc tisztán tartásában?
A kelet-európai gyógyszeripari ellátási láncban Magyarország fontos stratégiai szerepet tölt be. Nemcsak a hosszú idő óta zökkenőmentesen működő gyógyszeripari szereplők, például a Richter Gedeon, vagy az Egis gyárak okán, hanem azért is, mert a rendkívül népszerű lejáró szabadalmú készítmények kapcsán az ellenőrzött generikus szerek készítésére specializálódó gyártók is igyekeznek megtalálni a helyüket a térség piacában.
A gyógyszerhamisítások növekvő aránya miatt a gyártás és a forgalmazás terén várhatók-e további változások a jövőben?
Várhatóan bekövetkezik a patikahálózatok erőteljesebb konszolidációja. A korábban megszokott nagykereskedői modell helyett valószínűleg a szolgáltatás alapú díjazásra térnek át a megbízók. Mivel a gyártók szeretnék csökkenteni a logisztikai költségeiket, feltehetően erősödni fog a tendencia, hogy egyre gyakrabban szállítanak a gyógyszertáraknak, netán közvetlenül a betegeknek. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyógyszerbiztonság, például olyan innovatív megoldások formájában, mint a kétdimenziós bárkód-rendszer, illetve a sorozatszámozás.
