A nemzetközi egészségügyi szervezetek és dolgozók részvételével megtartott nyilvános konzultáció eredményei alapján a legnehezebb feladat a személyiségi jogok védelme és azok titkosítása, kezelése, a felelősségi körök és szabályok pontos meghatározása, valamint az általános bizalom felépítése lesz az mHealth (mobilegészségügy) tömegpiaci bevezetése során. „Az mHealth egy éppen robbanás előtt álló piac, nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a gyártók érdekei mellett a személyes adatok fokozott védelmét sem” - hívja fel a figyelmet Torsten Braner, a Taylor Wessing e|n|w|c ügyvédi iroda jogásza.

Adatvédelem, személyiségi jogok

Az egészségügyi ellátás rendszerének Európa-szerte új kihívásokra kell felkészülni a fokozódó költségvetési nyomás és a népesség elöregedése miatt. Az erősödő problémák megoldásának egyik kulcsa lehet a mobilegészségügy fejlesztése, amely a betegségek korai felismerésének lehetővé tételével, és az ellátó rendszer hatékonyságának növelésével akár 99 milliárd eurós megtakarítást is eredményezhet az Európai Bizottság számításai szerint. Az EB ugyanakkor úgy látja, hogy a gyorsan fejlődő szektorban aggályokat vethet fel a gyűjtött adatok biztonságos tárolása és kezelése, amelyeket olykor akár egy unión kívüli, harmadik országban is feldolgozhatnak a szolgáltatók. Az aggodalmakat a most közzétett kutatás is igazolta: a válaszadók több mint fele szerint a személyiségi jogok védelmének biztonságos rendszere elengedhetetlen az mHealth tömeges elterjedéséhez. A kutatás kérdéseire 71%-ban szervezetek, 29%-ban magánszemélyek válaszoltak. Az egészségügyi dolgozók mellett non-profit szervezetek, betegszövetségek, és egyéb iparági szereplők véleményét gyűjtötték össze. „Az egészségügyi alkalmazásoknál megadott adatok sok esetben annyira személyesek, hogy azokon keresztül egyértelműen beazonosíthatóak az egyes emberek és egészségi állapotuk” – figyelmeztet Torsten Braner. “Ráadásul ezen információk a magyar szabályozás értelmében különleges adatnak minősülnek, amelyeket csak előzetes írásbeli engedély birtokában lehet kezelni. Ugyanakkor ez nem tűnik teljesíthető feltételnek a mobilalkalmazások területén”– teszi hozzá a Taylor Wessing szakértője.

Akár 60%-kal csökkenhet a kórházi éjszakák száma

Az Európai Bizottság kutatása során a válaszadók általános véleménye szerint ugyanakkor a mobileszközök költséghatékonyabbá és gyorsabbá tehetik az egészségügy működését. Az eredmények megerősítették, hogy a nemzeti és európai uniós források miatt Európa az mHealth legnagyobb piacává válhat, ez akár már 2018-ra is bekövetkezhet. Az észak-európai országok között elvégzett tanulmány például arra is rámutatott, hogy az mHealth innovációs megoldásai akár 50-60%-kal is csökkenthetik a kórházi éjszakák számát, jelentősen segítik például a krónikus légúti megbetegedések kezelési folyamatát. Ugyanezen tanulmány szerint az új rendszer elterjedése akár 25%-kal is csökkentheti az idős emberek egészségügyi ráfordításait.

A piaci robbanás akadálya lehet azonban a túlzott állami szabályozás: az internetes vállalkozások szerint amennyiben a működési keretrendszert, valamint az elvárt minőségi kritériumokat nem egységesítik, elmaradhat a várt nagy áttörés. „A megoldás érdekében konzultációt, az egészségügy kulcsszereplőinek bevonását javasolták a programba, melynek egyik sarokpontja az uniós és nemzeti intézkedések közötti rugalmas átjárhatóság lesz, illetve a technikai feltételek „puhább” szabályozása, az egészségügyi alkalmazáspiac nyílttá tétele. A bizottság még ebben az évben megvitatja az érdekeltekkel a szakpolitikai intézkedéseket” – összegez Torsten Braner.

Mobileszközök és appok

Olyan orvosi és közegészségügyi gyakorlat, amely mobil eszközök – például mobiltelefonok, betegfigyelő készülékek, digitális személyi asszisztens és más vezeték nélküli eszközök – támogatásával valósul meg. Ide tartoznak az életmód- és egészségtámogató alkalmazások („appok”), amelyek orvostechnikai eszközökhöz vagy érzékelőkhöz (például karkötőhöz vagy karórához) kapcsolódhatnak, továbbá a személyre szabott tanácsadást nyújtó rendszerek.