A német autóipar első számú exportpiaca az Egyesült Államok volt az összes exportált új gépjárműn belüli 13,1 százalékos részesedéssel, megelőzve az Egyesült Királyságot (11,3 százalék) és Franciaországot (7,4 százalék). Azaz: az Egyesült Államok az ágazat legfőbb exportpiaca, amelynél egyetlen más ország sem vásárol több új autót Németországból. 

Az exportált mennyiség 25,9 százaléka tisztán elektromos meghajtású autó volt; a 881 ezres darabszám 11,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, azaz a teljes értékesítési darabszám 2,5 százalékos dinamikájánál jóval erőteljesebben emelkedett. A korábbi évekhez hasonlóan az exportált személygépkocsik több mint két ötöde, (42,0 százaléka, 1,4 millió autó), benzinmotoros volt, míg a hibrid járművek (584 ezer darab) 17,2, a dízelüzeműek (512 ezer) 15,0 százalékos részesedést értek el. 

Mindeközben a Németországba külföldről behozott új személygépkocsik darabszáma elérte az 1,8 millió, ami a behozott mennyiséget tekintve 11,5, az értékét tekintve pedig 12,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az exporthoz hasonlóan az importált járművek között is a benzinmotoros volt a leggyakoribb típus (40,3 százalék, 742 ezer darab), melyet a dízelmotoros járművek követtek, 24,4 százalékos részaránnyal. A hibrid járművek részaránya 22,0, a tisztán elektromos meghajtásúaké pedig 13,3 százalék volt; megjegyezve, hogy utóbbiak behozatala (244 ezer) 46,0 százalékkal elmaradt a 2023. évi 451 ezres darabszámtól.   

Egy, az EZ könyvvizsgáló és tanácsadó cég által készített, a világ 16 legjelentősebb autógyártójára kiterjedő elemzés március végén nyilvánosságra hozott eredményei szerint a német autógyártók számára a múlt év rosszabbul alakult, mint az számos versenytársuk esetében történt. 

Az eladások alakulását tekintve csak a Stellantis járt rosszabbul. Az Opel anyavállalata 17 százalékos visszaesést könyvelhetett el. A VW-cégcsoport 2024-ben még enyhe forgalomnövekedést produkált, míg a BMW és a Mercedes-Benz még az elviselhetőség határán lévő, 2-3 százalék körüli csökkenést volt kénytelen elszenvedni. A VW, a BMW és a Mercedes az üzemi eredmény tekintetében is jócskán elmaradt a versenytársaktól.

Constantin Gall, az EY szakértője szerint a német gyártók számára nem mennek jól a dolgok: „Az eladások gyengék, az elektromobilitásba való magas befektetések nem térülnek meg, mert a kereslet közel sem olyan erős, mint remélték”. Szerinte vannak házon belüli problémák is, mint például a magas költségkihatással járó szoftverhibák, átszervezési költségek és egyes járműgípusok sorozatos meghibásodásának veszélye miatti visszahívása. Gall kifejtette, hogy 2023-ban különösen a prémiumgyártók még mindig magas árakat tudtak érvényesíteni. A széljárás azonban megváltozott. A gazdasági helyzet és a globális konfliktusok miatt a kereslet jelentősen visszaesett. A verseny kimenetelét egyre inkább az árak határozzák meg, ráadásul különösen az ázsiai gyártók egyre nagyobb fejtörést okoznak a németeknek innovatív és ugyanakkor olcsó járműveikkel.

Az autóipar a gyenge gazdaság miatt és annak részeként válságba került, megszenvedve különösen az elektromos autók iránti kereslet csökkenését. Az elmúlt hónapokban már több gyártó és beszállító jelentett be költségcsökkentő programokat, amelyekhez létszámleépítés is társult. 

Gall nem számít pozitív fordulatra az idei évben - sem az eladások, sem a forgalom és a nyereség tekintetében: „Európában megbénult a gazdaság, az Egyesült Államokban most bejelentett vámok valószínűleg jelentős visszaesést eredményeznek az eladásokban, Kínában pedig ádáz verseny folyik, amelyet erősen az árral vívnak meg”.

Az erősen exportorientált német autóipar 2024/2025 fordulóján, (azaz három hónappal Donald Trumpnak az Egyesült Államokba irányuló áruszállítások jelentős vámmal terheléséről szóló bejelentése előtt) nyilvánosságra hozott várakozásai ellentmondásos képet festettek az ágazat helyzetmegítéléséről és idei kilátásairól. A kölni IW gazdaságkutató intézet által megkérdezett 49 különféle szakmai szervezet közül az autóipar nevében nyilatkozók szerint 

• a német gazdaság általános helyzete a 2023/2024 fordulóján tapasztaltnál rosszabb,
• az ágazat idei termelése, illetve forgalma kis mértékben meghaladhatja ugyan a múlt évit, de  
• az ágazat beruházásainak volumene elmarad az előző évitől és a 
• foglalkoztatottak létszáma is mérséklődik.   

A Német Autóipari Szövetség (VDA) első, április elején nyilvánosságra előzetes adatai szerint 2025 első negyedévében a németországi autógyárakban 1.084,5 ezer darab járművet állítottak elő, 5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban; ezen belül az exportra kerülő autóké – 822,4 ezer darab – szintén 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Figyelemre méltó, hogy márciusban mind a termelési, mind az export értékesítési darabszám 8 százalékkal bővült; azaz 5, illetve 3 százalékponttal meghaladta az első két havi 3, illetve 5 százalékos dinamikát. 

Mindeközben az elektromos meghajtású autók egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek: a 176,8 ezer darab forgalomba hozott jármű 40, ezen belül márciusban 46 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, a környezetvédelmi bónusz 2023 őszi megszüntetését követően kétségkívül alacsony bázist; a teljes értékesítésen belüli részarányuk pedig immár megközelíti a 27 százalékot. 

Ezen belül 

• a tisztán elektromos meghajtású autók értékesítése – 113,0 ezer darab – 39, 
• míg a plug-in-hibrid meghajtásúaké – 63,8 ezer darab – 42 százalékkal 

emelkedett. 

„Továbbra is erős nyomás nehezedik az újautó-piacra" – értékelte az első negyedévi mutatókat az EY ágazati szakértője. „A gazdaság továbbra is nagyon gyenge, a német gazdaságban rossz a hangulat, amihez megtakarítások és munkahelyek leépítése társul. Az amerikai vámpolitika most további bizonytalanságot okoz, aminek jelentős gazdasági következményei lehetnek.”

Az első negyedévben a Tesla eladásai a világ országaiban 13 százalékkal elmaradtak a múlt év első három havitól, melynek oka szakértői vélemények szerint elsődlegesen Elon Musk, a cégcsoport elnöke politikai elkötelezettségében, Donald Trump elnök melletti szerepvállalásában keresendő. Márciusban a Németországban újonnan regisztrált Tesla autók száma 41,5, míg az első negyedévben 62 százalékkal esett vissza. A nemzeti regisztrációs statisztikák szerint az amerikai elektromosautó-gyártó visszaesése egyes európai országokban még jelentősebb: márciusban Hollandiában 61, Svédországban 64, Dániában és Svájcban 66, míg Belgiumban 69 százalékkal csökkent a múlt év márciusihoz képest. 

Az Egyesült Államok, mint a német autóipar exportpiaca

Az Egyesült Államok fontos értékesítési piac a német autóipar számára: a wiesbadeni székhelyű Szövetségi Statisztikai Hivatal számítása szerint 2024-ben mintegy 35 milliárd euró értékű áruexport ment oda ebből az ágazatból. Alig 28 milliárd euróval a gépjárművek és motorok messze a legfontosabb tételek, a többit az egyéb autóalkatrészek teszik ki. Az autóipar így az Egyesült Államokba irányuló teljes német export közel 22 százalékát teszi ki.

Az importált gépkocsik aránya az Egyesült Államokban 2024-ben

Mint a Bloomberg által nyilvánosságra hozott és a Deutsche Welle által átvett ábrán látható, a Volkswagen esetében egészen drámai a washingtoni döntés, mert a cégcsoport minden öt, az Egyesült Államokban értékesített autójából négyet külföldön gyártottak. Ugyanez az arány valamivel alacsonyabb, (65, illetve 63 százalék) a Hyundai-Kia és a Mercedes Benz esetében, ámbátor a Renault/Nissan/Mitsubishi cégcsoport (53 százalék), a BMW (52 százalék) és a Toyota (51 százalék) esetében is a külföldről behozott járművek vannak enyhe többségben.  2024-ben a Porsche csaknem minden harmadik, a BMW minden hatodik autóját az Egyesült Államokban értékesítette, míg a Volkswagen, az Audi és a Mercedes esetében ez az arány a 12-15 százalék közötti tartományban mozgott. 

A nagy német autómárkák értékesítése adatai, ezen belül az Egyesült Államokban gyártott autók aránya 2024-ben

Az ARD közszolgálati tévécsatorna március 28-i hírműsorában bemutatott grafikon szerint 2024-ben a nagy német autómárkák közül 

• a Volkswagen az Egyesült Államokban értékesített 655 ezer darab autója egy ötödét, 
• a BMW a 398 ezer értékesített autó csaknem felét, míg
• a Mercedes a 325 ezres értékesítési darabszám 35 százalékát 

helyben, azaz az Egyesült Államokban működő üzemeiben állította elő. 

Új időszámítás az Egyesült Államokba exportálók számára

Április 2., a „nem az Egyesült Államokban gyártott személygépkocsik és könnyű haszonjárművek behozatalát terhelő vámok elnöki bejelentésének napja, Trump szóhasználatával a „Liberation Day" valójában „fekete nap” az oda exportáló németországi és más országokban működő autógyárak számára.

E sorok írásakor még nem világos, hogyan érintik/terhelik a nemzetközi, s ezen belül a német autóipar helyzetét a Donald Trump által bejelentett vámemelések. Az egészen egyértelmű, hogy a Trump bejelentett büntetővámok, ahol alkalmazzák őket, felfelé hajtják az árakat. A washingtoni vezetés a vámok alkalmazásával arra kívánja rászorítani a külföldi iparvállalatokat, hogy termelési tevékenységük minél nagyobb részét helyezzék át az Egyesült Államokba, teremtsenek ott munkahelyeket, csökkenjen az ország más országokkal szembeni kereskedelmimérleg-hiánya és – nem utolsósorban – a vámbevételeken keresztül serkentse az állami bevételeket. 

Trump elnök bejelentése, az európai járműipar exportjának 25 százalékos behozatali vámmal való terhelése nagyon kellemetlen az amerikai piacra szállító német autógyárak és beszállítóik számára, mivel Kína után az Egyesült Államok a legfontosabb autópiac a Volkswagen, a Mercedes, a BMW és a Porsche számára. A washingtoni kereskedelmi minisztérium adatai szerint az Egyesült Államok 2024-ben közel 25 milliárd dollár értékben importált autókat Németországból. A büntetővámok bevezetése azzal fenyeget, hogy jelentősen csökken a Volkswagen, a BMW és társaik profitja az amerikai piacon; ráadásul a magas vámok a nagy autógyártók mellett olyan beszállítókat is érzékenyen érinthetnek, mint a Bosch és a Continental. 

A Bloomberg számítása szerint a Trump által bejelentett vámterhek a Porsche és a Mercedes 2026-ra prognosztizált üzemi nyereségének mintegy negyedét semmisíthetik meg. A sportautókat gyártó Porsche, amely Kínában is csökkenő eladásokkal küzd, különösen nagy csapást szenvedhet. Mivel az Egyesült Államokban elért értékesítési darabszám az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan emelkedett, az amerikai piac Kínát megelőzve a márka legfőbb exportpiacává vált, ugyanakkor a helyzetet rontja, hogy a Porsche-kereskedők az Egyesült Államokban teljes mértékben az importtól függenek, mivel a sváb vállalatnak ott nincs termelő üzeme.

Az amerikai vámemelések németországi visszhangja 

„Az, hogy a washingtoni kormányzat büntetővámot vet ki a nem hazai gyártású autókra és járműalkatrészekre, keményen sújtja a globális autóipart: az autóipari részvények máris mindenütt estek a tőzsdéken.” Jürgen Matthes, a kölni IW gazdaságkutató intézet szakértője március utolsó napjaiban megjelent elemzése szerint „a német autóipart is sújtó vámok különösen rosszul érintik az ágazatot”, ugyanakkor az elemzés címében úgy fogalmaz, hogy „az amerikai vámok felrázzák az autóipart”.

„Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke <Amerika felszabadításának napjáról> beszél. Számára ez magas büntetővámokat jelent a világ számára. … Az EU nem hagyhatja annyiban a dolgot: „Fájdalmas ellenintézkedéseket kell a kirakatba tennie, hogy Trump tárgyalásokba bocsátkozzon” – írta a kölni gazdaságkutató intézet szakértője.

Hildegard Müller, a VDA elnöke szerint „a Donald Trump amerikai elnök által április 2-án bejelentett, különböző országokat/országcsoportokat különböző mértékben érintő vámok alapvető változást jelentenek a kereskedelempolitikában. „Ez nem Amerika first, hanem Amerika alone”, fogalmazott a német autóipar vezető reprezentánsa.

Aki szerint „ez a protekcionizmus csak veszteseket fog termelni. Különösen az amerikai fogyasztókat fogja sújtani, mivel a vámok hatása közvetlenül érezhető lesz az infláció emelkedése és a termékválaszték csökkenése formájában. Az ilyen jellegű vámok az amerikai vállalatokra nehezedő innovációs nyomást is mérséklik, s így középtávon gyengítik nemzetközi versenyképességüket. 

A bejelentett intézkedések hatalmas terhet és kihívást jelentenek mind a vállalatok, mind az autóipar globális ellátási láncai számára. A személygépkocsikra, könnyű haszongépjárművekre és egyes autóalkatrészekre kivetett vámok következményeit ma még nehéz felmérni. Az viszont nyilvánvaló, hogy a Donald Trump által kirobbantott, majd egyes termékcsoportok esetében 90 napra mérsékelt vámterhek világszerte negatív hatással lesznek a gazdasági teljesítmény és a munkahelyek számának alakulására.

„Tény, hogy különösen a német autóipar, amely több mint 2000 telephellyel rendelkezik az USA-ban, és mintegy 138 000 embert foglalkoztat, a legjobb példa a helyi termelésre, amely évtizedek óta jelen van az USA-ban, és mélyen összefonódik az amerikai értékteremtő hálózatokkal.”

Hildegard Müller szerint „az EU-nak most egységes és erős frontot kell képviselnie, miközben továbbra is jelzi tárgyalási hajlandóságát. Az EU magabiztosan tud és kell cselekednie, s minden lehetőséget az asztalra kell tennie.

A jelenlegi helyzet iránymutatást ad abban a tekintetben, hogy az EU-nak más viszonylatokban mit kell majd tennie. Például fel kell gyorsítani a szabadkereskedelmi megállapodások megkötésének ütemét. Az EU-nak most a szabad és tisztességes globális kereskedelem szószólójává kell válnia. Németország és Európa gazdaságának erős szövetségekre és rugalmas hálózatokra van szüksége.

Az EU-nak most lehetősége van arra, hogy megbízható partnerként pozícionálja magát. Ezért pragmatizmust várunk az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól a szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások során. Az új német kormánynak itt is vezető szerepet kell játszania. Ugyanakkor az amerikai elnök bejelentései növelik a nyomást a berlini és brüsszeli politikusokra, hogy tegyenek meg mindent Németország, mint üzleti telephely nemzetközi versenyképességének helyreállítása érdekében. 

A VDA szerint prioritásként kell kezelni a bürokrácia csökkentését! 

Az Egyesült Államokba irányuló kivitel piacra jutási feltételeinek megnehezülése még indokoltabbá teszi a VDA azon, más gazdasági szervezetekével megegyező követelését, mely szerint a közeljövőben hivatalba lépő új szövetségi kormánynak prioritásként kell kezelnie a versenyképesség javítását szolgáló intézkedések meghozatalát, a gazdaság szereplői életét, tevékenységét nagyban megnehezítő bürokrácia csökkentését.

Egy február második felében 150 autóipari beszállító, továbbá közepes méretű pótkocsi-, karosszéria- és buszgyártó körében készült, a VDA által reprezentatívnak tekintett felmérés eredményei egyértelműen igazolják a befektetői aktivitásnak az üzleti várakozások gyöngesége miatti németországi csökkenését. 

A felmérés során az abban részt vevő vállalatok 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elhalasztja, áthelyezi vagy teljesen lemondja tervezett németországi beruházását. Az előző, októberi hasonló felmérésben ez az arány még csak 69 százalék volt. Szintén növekszik a beruházások külföldre telepítése: ilyet az új felmérés szerint a válaszadók 29 százaléka tervez, szemben az októberi 23 százalékkal. További 14 százalék tervezi korábban tervezett beruházása törlését… ezzel szemben a válaszadók egyetlen százaléka, (azaz mindössze egy vagy legfeljebb két vállalat) nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi helyzet alapján növelni kívánja németországi beruházásait. 

Amelyet nagyban befolyásol a munkavégzéssel összefügő költségek magas szintje (58 százalék), továbbá a német és az európai autópiac kedvezőtlen értékesítési kilátásai (56 százalék). 

Ezek szerint a közepes méretű autóipari cégek többsége már február második felében negatívan ítélte meg a 2025. évi kilátásokat. Míg az előző, tavaly októberi felmérésben a megkérdezett cégek 17 százaléka feltételezte, hogy 2025-ben javulni fog üzleti tevékenysége az előző évhez képest, addig február második felére ez arány 13 százalékra mérséklődött. Mindeközben 43 százalék feltételezte azt, hogy az idén romlik a maga üzleti tevékenysége, míg 45 százalék a helyzet nagyjából a tavalyihoz hasonló szinten maradását valószínűsítette. 

A túlzott bürokrácia az elsőszámú kihívás – és egyben a befektetések akadálya is. A közepes méretű autóipari vállalatok 90 százaléka állítja azt, hogy számára erősen vagy nagyon erősen megterhelő a bürokrácia; ami alapján érthető, hogy a válaszadók 93 százaléka szerint a következő szövetségi kormánynak a bürokrácia csökkentését kell a középpontba helyeznie. 

Hildegard Müller, a VDA elnöke szerint a bürokrácia már rég túllépte a beszállítói ipar és különösen a német autóipar számos középvállalata tehervállalási és fájdalomküszöbét. A dolgok így nem folytatódhatnak, ezért a bürokrácia valódi, következetes csökkentésének az új szövetségi kormány napirendje élén kell állnia. Fontos, hogy a bürokrácia csökkentését célzó intézkedések kidolgozása és végrehajtása során a korábbinál sokkal jobban figyelembe kell venniük az ipar gerincét képező középvállalkozásokat. Ha a viszont a leendő szövetségi kormány nem tesz intézkedéseket a bürokrácia csökkentése érdekében, tovább nő a veszélye annak, hogy a közepes méretű autóipari vállalatok elfordulnak Németországtól, mint termelési telephelytől, ami súlyos következményekkel jár a növekedésre, a jólétre és a foglalkoztatásra egyaránt. 

A magas energiaárak továbbra is jelentős telephelyi hátrányt jelentenek: a cégek 61 százalékát erősen vagy akár nagyon erősen terheli az áram, 50 százalékát pedig a gázárak magas szintje. Ennek megfelelően tíz vállalatból nyolc (79 százalék) politikai prioritásként támogatja az energiaköltségek csökkentését. 

A felmérés során a cégek 75 százaléka úgy nyilatkozott, hogy erősen vagy nagyon erősen terhelik őket adók és illetékek. A cégek 78 százaléka támogatja az adatszolgáltatási kötelezettségek és a statisztikák enyhítését, 69 százaléka a munkaerőköltségek csökkentését, 65 százaléka pedig az adók és illetékek mérséklését. „Mivel a telephelyekért folyó nemzetközi verseny egyre intenzívebbé válik és a geopolitikai nyomás tovább növekszik, a német telep-hely versenyképessége erodálódik – ami különösen a közepes vállalkozásokat érinti”, olvasható a felmérés eredményeinek összefoglalójában. 

A közeljövőben megalakuló új szövetségi kormány programjában „a termelési telephely vonzerejének és versenyképességének ambiciózus programjára van szükség, konkrét reformokkal. Tekintettel a gyorsan változó világhelyzetre és a sokféle globális kihívásra, a berlini politikusoknak mindenre kell összpontosítaniuk, ami növekedést eredményez. Mert a gazdasági erő az alapja a sokrétű globális kihívások leküzdésének és a hosszú távú túlélésnek” – hangsúlyozta a VDA elnöke. 

Emellett az érintett cégek egy negyede tart az ellátási láncok és beszállítói hálózatok megszakadásától. A felmérés eredményei egyébként egyértelműen megerősítik, hogy az amerikai vámpolitika nyomán bekövetkező bizonytalanság érezhető hatással van a vállalatok stratégiai tervezésére és kockázatkezelésére. 

A felmérés során a cégek 41 százaléka panaszkodott a szakképzett munkaerő hiányára, ami 4 százalékpontos növekedés az októberi felméréshez képest, de – különösen a 2023 tavaszi 85 százalékkal összehasonlítva – aránylag alacsonynak mondható. Ennek ellenére a felmérés adatai újabb vészjelzést jelentenek, mivel az általános gazdasági fejlődés gyöngesége, s különösen az ipari tevékenység stagnálása, egyes ágazatok esetében visszaesése, egyre inkább visszatükröződik a munkaerőpiacon. A felmérés során több mint minden második megkérdezett vállalat (56 százalék) nyilatkozott úgy, hogy csökkenti a Németországban foglalkoztatott munkatársai létszámát, (szemben az októberi 54 százalékkal), míg létszámbővítést a válaszadók csupán 11 százalék tervez.