A Mercedes-Benz új stratégiai döntése nyomán Kecskemét vált a vállalat elektromos jövőképének egyik kulcspontjává. A német sajtóban is vitákat kiváltó fejlesztés értelmében a következő három évben akár 100 ezerrel is csökkenhet a Németországban gyártott autók száma (februárban a FAZ cikke még 300 ezres csökkentésről szólt) , miközben ugyanennyivel nőhet a kecskeméti volumen, amely így elérheti az évi 200 ezret – számolt be róla a baon.hu.
A beruházás több mint egymilliárd eurót tesz ki, és mintegy 3000 új munkahelyet teremt, miközben a gyártási terület is csaknem kétszeresére nő. Jens Bühler, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak adott interjúban megerősítette, hogy az új gyáregység 2026 közepén indulhat el, ami technológiai korszakváltást is jelent.
A kecskeméti gyártósorok a jövőben hagyományos, hibrid és tisztán elektromos hajtású járműveket is képesek lesznek előállítani, beleértve az MB.EA és MMA platformokat. Ez a gyártási rugalmasság lehetővé teszi, hogy a termelés a piaci igényekhez igazodva dinamikusan változzon.
A német kritikák nem a magyar fejlesztést, hanem a gyártási kapacitás keletre helyezését nehezményezik, mivel ez politikai és munkaerőpiaci következményekkel járhat Németország számára. Bühler ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Kecskemét mára nemcsak követi, hanem formálja is a Mercedes gyártási know-how-ját: ennek látványos példája az Apollo humanoid robot, amelynek tesztelését először itt végezték el.
A kecskeméti üzem ugyanakkor nemcsak a volumen, hanem a fenntarthatóság tekintetében is előrelép: már jelenleg is mérleg szerint szén-dioxid-semleges, az új egység pedig megújuló energiaforrásokra, elektromos hőtermelésre és víztakarékos technológiákra épül. A Mercedes célja, hogy 2039-re a teljes termékéletciklus szén-dioxid-mentes legyen – és ebben Kecskemétnek meghatározó szerepet szánnak a beszámoló szerint.
Forrás: Baon / Világgazdaság
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
