Kollaboratív és mobil robotok szerepe az élelmiszeriparban

A beszélgetés rögtön rámutatott: bár az élelmiszeripar technológiai érettsége heterogén, a megoldások mára adottak. Liszkai Máté, a Bosch Rexroth Kft. projektértékesítési csoportvezetője képszerűen úgy írta le az iparági terjedést, mint amikor követ dobunk a vízbe. Az autóipar volt az első „kő”, amely hullámokat vetett, majd ezek a megoldások fokozatosan eljutottak minden más szektorba. Az élelmiszeriparban már 15–20 éve léteznek a könnyen adaptálható robotikai alkalmazások, és mára gyakorlatilag a teljes feladatkör automatizálható. A szektor sajátossága azonban a rendkívül gyors termék- és csomagolásváltás, amely rugalmas technológiákat és gyors átállást kíván. A munkaerőhiány ezt csak tovább erősíti. Rumpler Ádám, a KUKA Robotics Hungary értékesítési vezetője szerint a piac kettős képet mutat: van, ahol már magas a robotizáltság, és van, ahol még bőven van tennivaló. Magyarország többsége ez utóbbi csoportba tartozik, ám ez inkább lehetőség, mint hátrány. A technológiai megoldásszállítók és integrátorok eszköztára ma már olyan széles, hogy az élelmiszeripar teljes vertikumát ki tudja szolgálni. Két terület különösen fontos: egyrészt az élelmiszerrel érintkező, speciális minősítésű robotok köre, másrészt a csomagolás és anyagmozgatás, ahol a gépi látás és az AI-alapú döntéstámogatás egyre meghatározóbb szerepet kap. 

Lőrincz Gergely, a Robot-X Hungary Kft. alapító- társtulajdonosa arról beszélt, hogy az egyik legnagyobb kihívás a digitális érettség hiánya. Sok vállalatnál nincsenek adatok a ciklusidőkről, a gépteljesítményről vagy a valós folyamatokról, ami megnehezíti a döntéselőkészítést és a szimulációkat. A Robot-X piaci átrendeződést is érzékel: míg két éve a bevételük 80%-a autóiparból származott, mára ez megfordult, és elsősorban élelmiszeripari projekteken dolgoznak. Ez ugyanakkor rávilágít a különbségekre is: míg a multinacionális szereplők sokkal fejlettebbek, a hazai KKV-knál gyakran még alapvető szemléletváltásra is szükség van. Az intralogisztika automatizálása a következő nagy ugrás. A Nemzetközi Robotikai Szövetség szerint 2030-ig több mint 700 ezer AMR üzembe helyezése várható világszerte – ez az élelmiszeriparban is robbanásszerű növekedést indít el. A mobil robotok már ma is képesek kiváltani a kézi anyagmozgatást, akár 24/7 üzemben, webes vezérlőrendszerekre kötve. 

Nagyszeghi András, a Kifli.hu operációs és FC2 projekt vezetője a végfelhasználói oldal tapasztalataival egészítette ki a beszélgetést. Szerinte a robotizáció sok esetben nem fejlesztési extra, hanem „menekülőút”: a nagy mennyiségű, sebességkritikus és monoton feladatok emberi munkaerővel gyakorlatilag már nem tarthatók fenn. A Kifli minden projektet üzleti megközelítésből indít, nem „robotot akar venni”, hanem megoldást keres. A beszállítókat jelenleg is versenyeztetik, mert a cél nem a technológia, hanem a fenntartható működés biztosítása egy hypergyors sebességen pörgő iparágban.

Mérnökök és adatok nélkül nincs siker

A résztvevők szerint az élelmiszeripar legnagyobb akadálya nem a technológia elérhetősége, hanem a mérnöki kapacitás hiánya. Sok üzemben nincs meg az a szakember, aki átlátja a teljes folyamatot, képes adatot gyűjteni, projektet vezetni, és összekötni a robotikát, az IT-t és az üzleti működést. A KKV-k körében ez különösen éles, sokan még ipar 3.0 szinten állnak, és gyakran félreértik az ipar 4.0 fogalmát is. A Kifli.hu tapasztalatai szerint a mérnöki szemlélet hiánya lassítja a beruházásokat, mert ritka az olyan projektgazda, aki rendszerben gondolkodik. A technológiai szereplők ugyanakkor lehetőségként tekintenek erre: ahol sikerül megerősíteni a mérnöki kompetenciákat és adatot gyűjteni a folyamatokról, ott az automatizáció gyorsan és látványosan térül meg, és magával hozza a további fejlesztések igényét.

Evés közben jön meg az étvágy

A beszélgetésből egyértelműen kiderült, hogy az élelmiszeripar más tempóban és más logika szerint működik, mint az autóipar, ugyanakkor a robotika és az automatizáció már jelen van a gyárkapukon belül. A legfőbb hajtóerőt továbbra is a munkaerőhiány és a rugalmassági kényszer adja. A mobilrobotok (AMR-ek) és a kollaboratív rendszerek piaca rendkívül gyorsan bővül: a Nemzetközi Robotikai Szövetség szerint 2030-ra világszerte több mint 700 ezer új AMR üzembe helyezésével lehet számolni – ez a trend az élelmiszeripart is fokozottan érinti majd. A szakértők úgy látják, hogy a következő ugrást a szenzorika, a gépi látás és az AI hozza el, hiszen a heterogén termékstruktúra és a folyamatos változás különösen igényli az intelligens, alkalmazkodó technológiákat. A hazai vállalatoknál ugyanakkor sokszor a digitalizáltság szintje jelent akadályt: az adat hiánya az egyik legnagyobb gátja a fejlesztéseknek. A kerekasztal központi témái – a csomagolástechnológia, az AMR-ek, a konkrét ipari use case-ek és a raktárautomatizálás – jól mutatták, mekkora növekedési potenciál rejlik az élelmiszeriparban. A résztvevők egyhangú véleménye szerint nem az a kérdés, hogy megjelenik-e az automatizáció, hanem az, hogy ki milyen gyorsan és milyen stratégiai szemlélettel lép be ebbe a térbe. A tapasztalatok alapján, ha egy vállalat elindul az innováció útján és látja a gyorsan jelentkező megtérülést, akkor megjön az étvágya: a további fejlesztések iránti igény ugrásszerűen nő.

Borítókép: GyártásTrend / Szántó Gréti /Adobe Stock