Mind ez idáig nem volt bizonyított, hogy a ma pestisként ismert valaha volt leghalálosabb járvány kórokozója ugyanaz a Yersinia pestis baktérium volt-e, ami manapság is kiváltója a pestisnek. Most sikerült kétséget kizáróan azonosítani a középkori kórokozót.

Noha középkori csontmintákból már korábban kimutatták a Y. pestis jelenlétét, a méréseket sokan nem fogadták el, mert a minták szennyezettek voltak, ezért a DNS-analízis nem volt egyértelmű, de legfőképpen azért kételkedtek, mert manapság a Y. pestis okozta pestisjárvány jóval lassabban terjed, mint a középkori és sokkal kevésbé halálos.

A Johannes Krause, a Tübingeni Egyetem munkatársa által vezetett német-kanadai kutatócsoportnak a londoni pestistemető csontmaradványaiból nyert tiszta minták első mérésekkor már sikerült azonosítaniuk a pPCP1-plazmidot, amely a Y. pestis baktériumának genomjában nagy számban van jelen és a járvány fertőzőképességét befolyásolja.

A kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben közzétett tanulmányokban igazolták, hogy a középkorban a Y. pestis fertőzött, aminek a genomja az elmúlt 600 évben alig változott. - Semmi kétség sem maradt afelől, hogy a ma Y. pestisként ismert baktérium okozta a középkorban a halálos járványt - nyilatkozta Krause.

A madárcsőrős ruhát Charles Delorme talált ki a 17. században. Mivel nem tudták, miként terjed a járvány, leginkább fertőzött levegőre gyanakodtak, ezért igyekeztek megszűrni azt. Afféle mai gázálarcként használták és a hosszú csőrbe illatszereket, gyógynövényeket, tömítőanyagot tettek, hogy megszűrjék a levegőt. Amúgy állítólag elég hatékony volt, elterjedt egész Nyugat-Európában, és még a 18. században is viselték. Magyarországon nem használták.