Mindent, ami mozog az automatizálás területén, KUKA robotnak kell mozgatnia – ez a németországi cég találó jelmondata és hangzatos célkitűzése. Sokan tartanak attól, hogy a gépek uralta munkafolyamatban az ember feleslegessé válik. Valóban mindenhol lehet robotokkal helyettesíteni a humán erőforrást?

A mi megközelítésünkben az ember-gép kapcsolat együttes munkát jelent, nem pedig helyettesítés kérdéseként gondolunk erre a viszonyra. Az automatizálásban jelentősen könnyebbé, precízebbé és jobbá teszik a munkát, de a szórakoztatóiparban is nagy szerepet kap ez a technológia. A mindennapi életben is egyre nagyobb teret kapnak az automatizált rendszerek; hamarosan a sci-fi világát idéző robotgépek végzik helyettünk a házimunkát is.

Van olyan terület, ahol nem lehet igénybe venni a robotok hatékony segítségét?

Mindenhol lehet robottechnológiát alkalmazni! Néhány évtizeddel ezelőtt csak olyan egyszerűbb gépeket használtak, amelyek apróbb kézi munkára voltak alkalmasak. Ma már eljutottunk oda, hogy a mérnökök azon fáradoznak, hogy az élet minden területén robotokat használjunk.

Elérhetőnek tartja ezt?

Három évtizede az otthonokban még alig volt számítógép, ma már szinte mindenkinek van laptopja. A robottechnológia is hasonló úton jár, így egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy eljön az az idő, amikor a háztartások zömében – mint ahogy korábban kérdezte – robotok is munkálkodnak majd.

A robotika felfelé ívelő jövőjében hogyan látja a KUKA következő évtizedeinek alakulását?

A cég technológiai megoldásai szinte minden területet lefednek a közlekedéstől az élelmiszeriparig. Az autóipar nagy része már automatizált, ahogy az iparra általában is ez a jellemző. Ennek ellenére vannak még „meghódításra” váró területek, ilyen például az egészségügy. Jelentős növekedési lehetőséget látunk az űriparban is. Már vannak olyan robotjaink, amelyeket kifejezetten ezen a területen hasznosítanak.

Gazdasági válság idején ritka az ilyen nagyszabású cél. Van mire alapozniuk?

Bár az idei évre stagnálást várunk, az elmúlt két évben extra növekedést produkáltunk. Nem válságként fogjuk fel a jelenlegi helyzetet sem, hanem lehetőségként folyamataink optimalizálására. Ezért nincs okunk az aggodalomra, és szövögethetjük tovább a terveinket.

Sok cégvezető elmondhatná: robotokat könnyebb irányítani, mint embereket. Sikeres vállaltvezetőként mit tart a legfontosabb tényezőnek?

Először csak néhány hónapos munkára érkeztem Magyarországra, de olyan kedvező tapasztalatokat szereztem a magyar kollégákkal együtt dolgozva, hogy az első adandó alkalommal visszatértem Taksonyba. Véleményem szerint ahhoz, hogy elsők legyünk és folyamatosan új ötletekkel rukkoljunk elő, motivált emberekkel kell dolgozni. A KUKA Robotics magyarországi leányvállalatánál ez adott. Ezzel a csapattal sikerült az elmúlt időszak nehéz gazdasági helyzetében is jelentős növekedést elérni.

Egyenes út a sikerig

Több mint száz éve tart a KUKA Robotics lendülete, amelyből Magyarország egyedülálló módon két telephellyel is kiveszi a részét. Az iparirobot-gyártásban jeleskedő németországi vállalat forradalmasította az automatizálást.   A XIX. század végi ipari forradalom éveiben számos mérnök állt elő úttörőnek számító megoldásokkal. Hans Keller és Jakob Kappich sem voltak kivételek: az 1898-ban, a németországi Augsburgban alapított cégükkel először az acetilénes fényszóróval, majd a ponthegesztési technológiával vetették észre magukat. Ezek voltak a KUKA Robotics ma is íródó sikertörténetének első fejezetei.    Üzleti nyelvérzék   A cég alapítóinak kezdőbetűiből és az augsburgi telephely nevéből képzett KUKA mozaikszó az innovatív megoldásokkal forrt össze. A történelem viharaiban – alkalmazkodva a két világháborúban adódó lehetőségekhez –, az akkori piaci rést próbálták megtalálni az alapítók, akik termékpalettájukat biztonsági hajtókar, valamint író- és varrógépgyártással bővítették.     A KUKA első igazi nagy dobása 1927-re datálódik: ekkor jelentek meg azok a szemétszállító autók, amelyeknek belső szerkezete felaprította a szemetet. Az első forgódobos szemeteskocsi nemcsak a szemétszállításban és -feldolgozásban hozott újat, hanem a magyar nyelvet is gazdagította, a KUKA feliratú járművek ugyanis Magyarország utcáin megjelenve olyan népszerűek lettek, hogy a köznyelvben közszóként honosodott meg a márkanév.    Született robotok   Csak ötven évvel az autók megjelenése után vált világossá, hogy a KUKA az ipari robottechnológia világviszonylatban is vezető cégévé válik. 1973-ban dobta piacra a cég a világ első, Famulus névre keresztelt hattengelyes robotját, amely új korszakot nyitott a robotikában. Első volt a PC-alapú robotvezérlésben is 1996-ban, majd 2003-ban megalkotta az első személyszállító robotot, a RoboCoastert, amely a szórakoztatóiparban futott be nagy karriert.  A kórházi betegek mozgatására is alkalmas kooperáló robotok is a KUKA nevéhez fűződnek, ahogy az a SafeRobot is, amely a munkahelyi biztonság megteremtésében jelentett előrelépést. 2006-ban a német űrközpont együttműködésével fejlesztették ki azt a könnyűszerkezetes robotot, amely képes a 14 kilogrammos önsúlyával megegyező tömeget felemelni.   A KUKA egy Guinness-rekordot is magáénak tudhat: a 2007-ben bemutatott nagy teljesítményű Titan névvel fémjelzett gépezet ezer kilogramm terhet bírt el, és ez akkor egyedülállónak számított. A cég egy teljesen új termékgenerációval valósította meg az automatizálás egyszerűbbé tételét:  a QUANTEC robotcsaláddal, a KR C4 vezérlőrendszerrel, a KUKA smartPAD-del és a KUKA WorkVisual univerzális fejlesztési környezettel.   Augsburg, Taksony, Füzesgyarmat   Akár váratlannak is nevezhetjük a német anyavállalat több mint húsz évvel ezelőtti döntését, hogy egy, a demokráciát és a piacgazdaságot még csak tanuló országban nyitott telephelyet – ráadásul kettőt. A rendszerváltás első éveit megélő Magyarországon 1991-ben kezdődött meg a munka a KUKA Robotics Hungária taksonyi gyártósorain.   A Pest megyei település nemcsak az adminisztratív terület székhelyét jelenti, hanem fontos termelési központ is: itt folyik a KRC szekrények tesztelése, az egyedi vevőigények szerinti szekrények kábelezése, valamint a kisrobotok tesztelése. Itt zajlik a mechanikai gyártmányok, kábelek és tesztelt komponensek egész egységgé integrálása is.   Füzesgyarmat is jelentős helyet foglal el a KUKA térképén. A több mint 800 munkatársat foglalkoztató telephelyen gyártják a kapcsolószekrényeket és az azokhoz szükséges lemezalkatrészeket, melyhez átfogó és modern géppark áll rendelkezésre. Ezen a telephelyen készülnek a vezérlőszekrények korpuszai, valamint itt gyártják a vezérlésbe beépülő kábelkötegeket és opciókat is. A vezérlőszekrények kábelezése szintén a Békés megyei telephelyen történik.    Noha a KUKA Robotics mintegy negyven országban van jelen, gyára Németországon kívül csak Magyarországon van. Idén épül meg a kínai telephely is, ahol a magyarországihoz hasonlóan vezérlőszekrények előállítása zajlik majd.