Kína a leszerelt szénerőművek atomerőművekké alakításába kezd, mivel az ország a világ egyik legnagyobb energiafogyasztója és szénfelhasználója. Az ország jelenleg több mint 1,19 terawatt szénerőművi kapacitással rendelkezik, ami önmagában elegendő lenne az Egyesült Államok teljes áramellátására. Mivel a szén még mindig az áramtermelés több mint felét adja, Kína számára a tiszta energiára való átállás óriási kihívást jelent. 

A „Coal to Nuclear” (C2N) elnevezésű stratégia lényege, hogy a leszerelés előtt álló szénerőművek meglévő infrastruktúráját – például az elektromos hálózati és vízellátási kapcsolataikat – hasznosítanák új típusú, kompakt és leolvadásbiztos reaktorok telepítésére. A terv mögött nemcsak a dekarbonizációs célok húzódnak meg, hanem a földhiány is. Kína sűrűn lakott keleti partvidékén rendkívül nehéz új telephelyeket találni nagyméretű energetikai beruházásokhoz.

A stratégia alapját negyedik generációs reaktorok adják, például a nagy hőmérsékletű, gázhűtéses reaktorok (HTGR) és a folyékony sóval működő tóriumreaktorok. Ezek forróbb gőzt állítanak elő, amely hatékonyan meghajthatja a meglévő szénerőművi turbinákat, miközben kisebb területet és kevesebb vizet igényelnek, mint a hagyományos reaktorok. Ráadásul biztonsági szempontból is előnyösek, például egy HTGR képes passzív módon, aktív hűtés nélkül is elkerülni a leolvadást.

A CEEC (China Energy Engineering Group) által felvetett koncepció egyedülálló lehetőséget kínál: egyszerre gyorsítja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, és megőrzi a meglévő ipari infrastruktúrát. A kutatók szerint Kína különleges helyzetben van, hiszen évente hét-nyolc új reaktort is képes építeni – ez jóval gyorsabb ütem, mint az Egyesült Államokban. A Góbi-sivatagban már működik egy kísérleti tóriumreaktor, a Shidao-öbölben pedig egy demonstrációs HTGR.

Ugyanakkor a beruházások költsége és a társadalmi elfogadottság továbbra is kihívást jelentenek. A közvélemény aggodalmai az atomenergia biztonságával kapcsolatban Kínában is közvetlenül befolyásolják a kormányzati döntéshozatalt. A szakértők szerint az átmenet felgyorsításához a piacot meg kell nyitni a hagyományos energiacégek előtt is, amelyek a szénben ma még erősek, de holnap a nukleáris energiában is szerepet kaphatnak.

Ha a C2N-stratégia beválik, Kína több évtizedes távlatban nemcsak a szénerőművek kivezetését oldhatja meg, hanem új lendületet adhat a globális tisztaenergia-átmenetnek is.

Forrás: Interesting Engineering

Bortókép forrása: New Security Beat