Szerző: Rezi-Kató Eszter

Az autóipari ellátási láncokban a logisztika ma már nem pusztán végrehajtó szerepet tölt be: a gyártók egyre inkább gyors reakciót, kockázatkezelést és operatív döntési javaslatokat várnak partnereiktől. Szűcs Tünde, a DSV magyarországi értékesítési igazgatója az autopro.hu-nak adott interjúban arról beszélt, milyen szállítási igényekkel találkoznak a napi működésben, hogyan kezelik a váratlan fennakadásokat, és miért vált kulcstényezővé a rugalmasság az autóipari logisztikában.

- Egy komplex autóipari ügyfél kiszolgálása során milyen szállítási igények jelennek meg a leggyakrabban a napi működésben?

- Egy komplexebb autóipari ügyfél napi kiszolgálása során nagyon sokféle szállítási igény jelenik meg. A működésük általában a szigorú tervezettségükhöz kötődően főként előre ütemezett fuvarokból, valamint a váratlanul felmerülő, azonnali igények keverékéből áll, amelyeket főként a gyártás aktuális ritmusa és az aktuálisan elérhető készletszintek határoznak meg. A gyakorlatban szinte minden szállítási mód előfordul: közúti komplett és gyűjtőszállítás (FTL, LTL, GRP), szükség esetén légi, illetve akár tengeri fuvarok is, attól függően, honnan érkeznek az áruk az adott beszállítóktól.

Azon cégeknél, ahol van erre külön beszerzési osztály, általában a beszerzésért felelős kollégák beszállítói csoportokra bontva működnek: egy beszerző több beszállítót kezel, folyamatosan figyelik a készleteket, és ennek megfelelően indítják az utánpótlást. Ha a gyár magas kapacitáson termel, a fuvarok sűrűbbek és nagyobb volumenűek; ha lassul a termelés, akkor a szállítások is ritkábbak és kisebbek. Ugyanez igaz a göngyöleg-visszaforgatásra is, hiszen a csomagolóeszközök ugyanolyan ritmusban mozognak, mint az alkatrészek. A napi operációban a kommunikáció nagyon közvetlen és gyors - amint egy beszállítónál elkészül az áru, azonnal jelzik felénk, és mi általában még aznap vagy másnap megkezdjük a felvételt.

Konkrét példa: az egyik autóipari ügyfelünk egy román beszállítójánál, ahol rendszeresen előre meghatározott időpontra kell furgont kiállítani, az áru felrakását követően legfeljebb 3–4 órán belül a magyar telephelyre kell érkeznie. Itt semmilyen késlekedés nem fér bele, percre pontosan várják az árut, ez a gyártási tervük része, és így ez a gyorsaság a napi operáció szerves részeként működik.

- Miben különbözik egy autóipari megbízó logisztikai elvárásrendszere más iparágak ügyfeleihez képest a szállítmányozó szemszögéből?

- Az autóipari ügyfelek logisztikai elvárásai több szempontból is különböznek más iparágakétól. A legfontosabb sajátosság talán a rendkívül szoros határidők, az ütemezett és kötött gyártási folyamatok, valamint az a tény, hogy egy-egy késés vagy fennakadás óriási költséggel járhat. (sormegállás, gyármegállás, termeléskiesés stb.) Egy autóipari gyár leállása percek alatt több millió eurós kárt okozhat, ezért a szolgáltatónak minden esetben biztosítania kell a stabil és kiszámítható ellátást.

A szállítmányozó szempontjából ez azt jelenti, hogy nem elég „csak” elvinni az árut: nagyon fontos érteni a megbízó működését, a mögöttes folyamatokat, azt, hogy egy adott alkatrésznek hol, mikorra kell megérkeznie. Ha tisztában vagyunk részletes elvárásokkal, akkor ennek megfelelő szállítási módot választunk, és pontosabban tudunk teljesíteni.

Amit még kiemelnék, hogy az is jellemző az autóiparban, hogy a konkrét, specifikus elvárások már az együttműködést megelőzően megjelennek. Tehát akár már a szolgáltató kiválasztás (tender) során egy sokkal részletesebb átvilágítás történik. A konkrét SOP-k átnézése, ezek visszaigazoltatása, a business continuity plan-ek egyeztetése, működési stabilitás vizsgálata.

A szolgáltató kiválasztásánál ebben a szegmensben is az ár vált az egyik legfontosabb szemponttá. Önmagában már nem elég, hogy egy partnerrel hosszú távon kiszámíthatóan lehet együttműködni, és hogy rugalmas, pontos, folyamatosan megbízható szolgáltatást nyújt — ez ma már önmagában nem döntő tényező.

- Mennyire jellemző, hogy a gyártók a szállítmányozóktól nemcsak végrehajtást, hanem proaktív kockázatkezelési javaslatokat is elvárnak?

- Egyre jellemzőbb, de nem minden megbízó működik így. Sok olyan partnerrel találkozunk, aki előre nem feltétlenül igényli a formalizált dokumentációt, de amikor probléma adódik – például leáll egy jármű, útlezárás történik vagy késik egy beszállító – akkor azonnal elvárja, hogy a szállítmányozó már egy kész, működőképes megoldási javaslattal álljon elő.

- A mindennapi működésben milyen típusú zavarokkal kell leggyakrabban számolniuk, például útlezárások, határtorlódások vagy beszállítói késések esetén?

- A napi operációban nagyon gyakran találkozunk beszállítói késésekkel, útlezárásokkal, határtorlódásokkal, időszakos sztrájkokkal, országos blokádokkal stb. Ezek mind különböző módon érintik a szállítási láncot, de az közös bennük, hogy az ügyfelek mindig gyors, megoldásalapú reakciót várnak el.

A beszállítói késések például nem a szállítmányozó hibájából adódnak, mégis tőlünk várják el, hogy olyan alternatívákat adjunk, amelyekkel a lehetetlenhez közeli tranzitidőket is biztosítani tudjuk. Ilyenkor reálisan felvázoljuk, mi lehetséges, és ha nem tartható az eredeti határidő, akkor is pontosan megmondjuk, hogy milyen kompromisszummal, milyen gyorsítással lehet még időben beérni a sürgős áruval.

Útlezárásoknál és tervezett forgalomkorlátozásoknál előre dolgozunk: keresünk alternatív útvonalakat, és folyamatosan monitorozzuk a forgalmi információkat. A nem tervezhető események – például a nemrégiben Szerbiában vagy Franciaországban tapasztalt sztrájkok, illetve a balkáni teljes határzár – sokkal komolyabb kihívást jelentenek, mert bizonyos helyzetekben nincs ténylegesen járható kerülőút. Ilyenkor a folyamatos tájékoztatás és kommunikáció az egyetlen lehetőségünk közúton. Emellett szóba jöhet pl. légi szállítás mint alternatíva.

Az interjú teljes szövegét az autopro.hu-n olvashatják.