A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet röviddel a karácsonyi ünnepek előtt nyilvánosságra hozott, mintegy 9000 ipari, szolgáltató, kereskedelmi és építőipari vállalat megkérdezésén alapuló felmérése szerint 2021 második félévében Németországban folyamatosan romlott az üzleti légkör. 

Számokban kifejezve: az aktuális üzleti helyzetre vonatkozó konjunktúraindex a múlt év folyamán augusztusban volt a legmagasabb (101,6 pont), azóta folyamatosan csökkent, s a novemberi 99,0 pontról decemberre 96,9 pontra mérséklődött.

A következő félév üzleti várakozásaira vonatkozó mutató júniusban volt a legmagasabb (103,3 pont), ami novemberre 94,2, decemberre 92,6 pontra esett vissza.

Így az aktuális helyzet és a közeljövőre vonatkozó várakozások összegzése alapján számított, az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám, amely a nyáron még meghaladta a 100,0 pontot, (bár a júniusi 101,7-ről 100,8 pontra már júliusban is mérséklődött), novemberben már nem volt több 96,6, decemberben pedig 94,7 pontnál. 

A német gazdaság négy fő területéből a feldolgozóipar az egyetlen, amelyben a rendelésállomány erőteljes emelkedése hatására öt hónap romlása után, az aktuális helyzet megítélésének további romlása ellenére, az üzleti várakozások egyértelmű javulása hatására javult az üzleti légkör. Ezzel szemben mind a szolgáltatások területén, mind a kereskedelemben, mind pedig az építőiparban az aktuális helyzet és a féléves várakozások alapján számított, az üzleti légkört jellemző mutató egyaránt romlott.

A szolgáltató vállalatok hangulatára vonatkozó jelzőszám legutóbb 2020 áprilisában volt olyan kedvezőtlen, mint most, ami leginkább az idegenforgalomban és vendéglátóiparban tevékenykedők várakozásainak erőteljes romlásából adódik. A kereskedelmi vállalatok körében legutóbb 2021 elején voltak olyan rosszak a várakozások, mint az év végi felmérésnél; az építőiparban pedig az aktuális helyzetre jellemző „valamivel kevésbé jó” minősítés a következő hónapokra szóló borúlátás figyelemre méltó erősödésével párosult.

Gazdasági teljesítmény: érezhető fékeződés

Az Ifo intézet a röviddel az üzleti légkör alakulására vonatkozó decemberi adatok nyilvánosságra hozatala előtt, (bár vélhetően már azok ismeretében), 2021-re 2,5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsített, a 2022-re vonatkozó növekedési előrejelzését a fél évvel korábbi prognózishoz képest jelentősen, 1,4 százalékponttal, 3,7 százalékra mérsékelte, 2023-ra pedig 2,9 százalékos növekedést feltételez. 

A gazdaság „érezhetően fékeződik“, fogalmazott Timo Wollmershausen, az intézet illetékes kutatásvezetője utalva arra, hogy 2021 negyedik negyedévében az előzetes számítások szerint nem is növekedett, hanem a megelőző három havihoz képest fél százalékkal csökkent a bruttó hazai termék mennyisége.  

Kétségtelen, kezdetben nagyok voltak a koronaválság utáni fellendülésre vonatkozó remények, de ezek egyelőre nem teljesültek/nem teljesülnek. Ma már világosan látható, hogy a „járvány elhúzódása, de mindenek előtt a nemzetközi logisztikában jelentkező jelentős problémák miatt a fellendülés Németországban 2022-re tolódik“, írják az Ifo szakértői.

A járvány elhúzódása – mint ahogy az az üzleti légkör alakulására vonatkozó jelzőszámokban is megmutatkozik – sokat ront a vállalatok várakozásain. Timo Wollmershäuser a 2022. évi növekedési előrejelzés visszavételének okát elsődlegesen az úgynevezett „kapcsolatintenzív szolgáltatások“ élénkülésének elmaradásával indokolja.

Ugyanezen előrejelzés szerint a 2021-re valószínűsített 3,1 százalékos infláció az új esztendőben 3,3 százalékra emelkedik, melyben a szállítások szűk keresztmetszeteivel összefüggő költségek, valamint az energia- és nyersanyagárak emelkedése játszik meghatározó szerepet. Az infláció mértéke várhatóan csak 2023-ban csökkenhet 2 százalék alá.

A munkanélküliségi ráta a múlt évre számított 5,7 százalékról az idén várhatóan 5,2, 2022-ben pedig 4,9 százalékra tovább csökken. A foglalkoztatottak száma - a múlt évi stagnálást követően – 2022-ben 409, 2023-ban pedig további 311 ezer fővel emelkedik. A rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma viszont – örvendetes módon - a 2021-re számított 1,7 millióról az idén 313, jövőre pedig 74 ezerre esik vissza.

Az állami költségvetés hiánya 2022-ben a múlt évre számított, a GDP 4,6 százalékának megfelelő 162 milliárd euró nagyjából felére, 80 milliárdra, a GDP 2,2 százalékára esik vissza, a jövő évre prognosztizált 21,2 milliárd eurós deficit pedig nem lenne több annak fél százalékánál.

Bundesbank: „a fellendülés időben hátrébb tolódik”

A Német Szövetségi Bank december közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése nemcsak a fejlődés iránya, hanem az egyes fontosabb jelzőszámok tekintetében is sokban hasonlít az Ifo prognózisára. „A fellendülés időben hátrább tolódik”, fogalmazott utolsó nyilvános fellépésekor Jens Weidmann, a banknak a hivatalából a múlt év végén távozott elnöke.

A német jegybank mind 2021-re, mind 2022-re a júniusi előrejelzésnél jóval szerényebb, 2,5, ugyanakkor a vezető gazdaságkutató intézeteknél, (köztük az Ifo-nál jóval magasabb), 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, 2023-ra pedig 3,2 százalékos növekedést valószínűsít.

Az infláció mértéke ugyanezen előrejelzés szerint 2021-ben 3,2, 2022-ben pedig 3,6 százalék – jóval magasabb mind a fél évvel korábban vártnál, s még a következő két évben is meg fogja haladni az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos célértéket. Az infláció tartóssá válásának oka a Bundesbank szakértői szerint többek között az emelkedő bérekben és az árak/bérek spirál ebből fakadó felgyorsulásában, továbbá a klímasemleges gazdaság irányában történő átalakítás költségeiben keresendő.   

A Bundesbank szakértői szerint a magánfogyasztás 2022 tavaszán új lendületet kap. „A fogyasztók a rendelkezésre álló jövedelmükből többet fognak elkölteni, mint még a járvány előtt”, mondta Weidmann, hozzátéve, hogy amennyiben 2022 végéig feloldódnak a szállítási láncok szűk kereszt-metszeteiből fakadó feszültségek, az export is új impulzusokat nyerhet. 

Az anyag- és alkatrészellátás zavarai fékezik a feldolgozóipari termelést

A Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWi) december közepén, röviddel az új, „közlekedésilámpa-koalíció”, illetve Robert Habeck alkancellár, a tárca új vezetője hivatalba lépése után nyilvánosságra hozott első  havi jelentése szerint „a német gazdaság kemény koronatélre készül”. Az ipari termelést – a rendelésállomány kedvező alakulása ellenére - nagyban fékezik az anyag- és alkatrész-ellátásban mutatkozó szűk keresztmetszetek és a beszerzési költségek magas szintje.  

A müncheni Ifo intézet közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt nyilvánosságra hozott felmérése szerint a vállalatok rekord nagyságú aránya, mintegy 82 százaléka panaszkodott a nyersanyagok és előgyártmányok beszerzéseknél felmerülő nehézségekre, ami jóval meghaladja a novemberben jelzett 74,4 százalékot. „Az iparban paradox a helyzet" - fogalmazott Klaus Wohlrabe, az intézet illetékes kutatásvezetője. „A vállalatok tele vannak rendelésekkel, de az anyaghiány nem teszi lehetővé, hogy ennek megfelelően növeljék a termelést."

A beszerzési problémákkal küzdő vállalatok aránya a villamosiparban a legmagasabb (94 százalék), amely megelőzi az autóipart (93 százalék), a gépek és berendezések (91 százalék), a nyomdatermékek, az adatfeldolgozó berendezések, (egyaránt 90,5 százalék), a papíripari termékek (89 százalék), a bútorok (csaknem 88 százalék) és a ruházati termékek gyártóit (87 százalék). A nemzetgazdaság szempontjából fontosabb ágazatok közül az átlaggal megegyezik a gumi- és műanyagipar (82 százalék), annál kedvezőbb a kohászati (76 százalék) és a vegyipar (73 százalék) helyzete.   

A beszerzési oldal nehéz helyzete miatt az áremelések továbbra is napirenden vannak. "Legalább minden második vállalat tervezi, hogy a következő három hónapban emeli az árait" – tette hozzá a kutatási igazgató.

Vállalati várakozások: tele ellentmondással és bizonytalansággal

A munkaadókhoz közeli kölni IW gazdaságkutató intézet 2021 utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint „2022-re vonatkozóan széleskörű optimizmus tapasztalható”, miközben a Német Ipari Szövetség (BDI), de különösen a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) kockázatokkal terhelve tekint a jövőbe. A DIHK szerint a válság óriási mértékben hátráltatja a gazdasági fejlődést, az omikron vírusváltozat következményeit pedig rendkívül nehéz még felmérni.

A kamarai szövetség szerint a világjárvány 2020-ban és 2021-ben együttesen közel 400 milliárd euró veszteséget okozott Európa legnagyobb gazdaságának. "Sajnos jelenleg nem úgy tűnik, hogy ezt az új évben gyorsan be tudjuk pótolni" - mondta Peter Adrian, a szövetség elnöke a DPA hírügynökségnek. Hozzátette, hogy a megnövekedett infláció, az energia- és nyersanyagköltségek meredek emelkedése, valamint az ellátási láncok megszakadása pótlólagos aggodalomra adnak okot.

A Német Iparszövetség (BDI) is számos kockázatot lát a gazdaság számára. „Nem tudjuk, hogy a belső konjunktúra szempontjából milyen korlátozásokkal kell együtt élnünk”, fogalmazott Siegfried Russwurm, a BDI elnöke. Ha Németország magas oltási arányt ér el, akkor a koronavírus ügye a nyáron remélhetően háttérbe kerül. „Nagy azonban annak kockázata, hogy a következő hetekben a negyedik hullám tovább szélesedik és húsvét környékén egy ötödik hullám fog eluralkodni a világban. Mivel a világ nagy részében túlságosan alacsony a beoltottak aránya.”

Kétségtelen: „turbulens és nehéz időszak áll a német gazdaság mögött: a világjárvány a második évben is egyértelmű nyomokat hagyott maga után. Sok fontos alkatrész, például chipek és félvezetők hiánycikknek számítanak, pótolhatatlan nyersanyagok hónapokig váratnak magukra”, mondta az intézet 48 különböző ágazatra kiterjedő szokásos konjunktúra-felmérése eredményeinek nyilvánosságra hozatala kapcsán Michael Hüther, az IW elnöke. „Az omikron hatásai azonban jelenleg még nem egyértelműek, az általa már érintett országokból származó információk pedig ellentmondásosak" – tette hozzá, feltételezve azonban, hogy „a normalizálódás és a felzárkózás gazdasági tendenciái a magas rendelésállományok miatt fenn fognak maradni".

Üzleti esélyek, beruházási tervek, foglalkoztatási kilátások

A 2021 novemberében és decemberében készített, az IW hagyományos, 48 ágazati szövetség megkérdezésén alapuló év végi felmérése szerint 25 ágazat (köztük a vas- és acélkohászat, a vegyipar, a gép- és berendezésgyártás, a repüléstechnika, a fa- és műanyagfeldolgozás, a nyomdaipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a hulladékgazdálkodás, valamint mind a nagy- és kül-, mind pedig a kiskereskedelem) aktuális üzleti hangulata jobb az egy évvel korábbinál, 17 ágazaté (köztük a gyógyszeripar, a fémfeldolgozás, az autóipar, a villamosipar, valamint a finommechanika és optika) megegyezik azzal, s mindössze 6 szakmai szervezet (köztük a gumifeldolgozás, a hajóépítés, a papírfeldolgozás és a bőripar) panaszkodott az adott ágazat egy évvel korábbinál rosszabb üzleti hangulatára.  

Biztató jel, hogy a felmérés során 2022-re a megkérdezett ágazati szövetségek egyike sem számít termelése, illetve tevékenysége csökkenésére. 39 szövetség magasabb termeléssel számol, kilenc ágazat teljesítménye pedig várhatóan a múlt évi szinten marad, ami Dr. Michael Grömling, az IW kutatásvezetője szerint „rendkívül optimista várakozásokat mutat a német gazdaság szempontjából”.

A felmérésben érintett ágazatok többsége (35) 2022-re mérsékelt növekedést vár, beleértve a koronavírus-járvány miatti korlátozások által különösen érzékenyen érintett vendéglátóipart, az idegenforgalmat és a kiskereskedelmet is. A gép-, valamint az acél- és fémfeldolgozóipar ugyanakkor különösen bizakodó. A gép- és berendezésgyártók a közelmúltban - tekintettel a rendelésállományuk kedvező alakulására – 7 százalékra meg is emelték a termelés növekedésére vonatkozó előrejelzésüket. A lízingszövetség és a digitalizáció nyomán mutatkozó keresletből sokat profitáló információs ipar szintén sokkal jobb üzletmenetre számít a múlt évinél.

Az építőipar pedig különösen kedvező üzleti kilátásoknak örvendhet, mivel a december elején hivatalba lépett piros-sárga-zöld kormánykoalíció évi 400 ezer új lakást kíván építeni; igaz, mindeközben továbbra is több ezer szakmunkás hiányzik az ágazatból. 

A 2021. évivel azonos forgalomra, illetve üzleti eredményre a 48-ból 9 ágazat számít. Ezek közé tartozik a bányászat, a hajógyártás, a papírgyárak és a bőripar, továbbá a pénzügyi szektor (bankok, takarékpénztárak). A 2020. évet nagyon megszenvedő vásár- és rendezvényszervezők még mindig nem látják, mikor normalizálódik a helyzet.

A felmérés során megkérdezett ágazati szövetségek fele a 2021. évinél magasabb beruházási volumenre, 18 szervezet annak szinten tartására, 6 pedig a csökkenésére számít: Beruházásai növelésével számol – többek között – az energetika és vízgazdálkodás, a kőolajfeldolgozás, a gép- és berendezésgyártás, a villamosipar, továbbá az üveggyártás, a nyomdaipar, az építőipar, a hulladékgazdálkodás és a nagy- és külkereskedelem, szinten tartást vár a vas- és acélgyártás, a vegyipar, a gyógyszeripar, a fémmegmunkálók, a közútijármű-gyártók, a repüléstechnikai, a finommechanikai és optikai vállalatok, a fa-, a műanyag-, papír- és bőrfeldolgozók, valamint az élelmiszeripar és a kiskereskedelem, csökkenést vár – többek között - a bányászat, a gumiipar, a hajógyártás, valamint a mezőgazdasági üzemek. 

A foglalkoztatási kilátásoknál árnyaltabb a kép, bár a létszámnövelést tervező ágazatok száma (21) jóval meghaladja azokét (8), amelyekben létszámcsökkentés várható:  létszámbővítésre számítanak az energetikai és a gyógyszeripari vállalatok, az acél- és fémfeldolgozók, a gép- és berendezésgyártók, a repüléstechnikai, villamosipari, finommechanikai és optikai, az élelmiszeripari, az építőipari, kézműipari, nagy- és külkereskedelmi vállalatok, a szállítmányozók, valamint a vendéglátóipari és az informatikai vállalkozások, a vas- és acélgyártók, a vegyipar, a közútijárműgyártás, valamint a fa-, műanyag- és papírfeldolgozás változatlan létszámot jeleztek, míg a bányászat, a gumipar, a hajóépítés, a nyomdaipar, a mezőgazdaság és a pénzügyi szektor – utóbbi az ügyfelek magatartásának megváltozása, azaz az online szolgáltatások térnyerése és a személyes találkozások csökkenése folytán – a foglalkoztatottak létszámának csökkenését valószínűsíti.  

Mindent egybe vetve az IW – az összes többi kutatói műhellyel és gazdasági szervezettel egyetértésben - úgy látja, hogy az új esztendőben a német gazdaság teljesítménye meg fogja haladni a koronaválság előtti szintet; különbségek inkább a bizonytalanságok mértékének eltérő megítélésében mutatkoznak.

A kölni intézet munkatársai az ipar általánosan jó termelési kilátásait részben a világszerte növekvő beruházásoknak tulajdonítják, amelyekből különösen a beruházási javak német gyártói igazán sokat profitálhatnak. „A legtöbb ágazat abból indul ki, hogy a következő évben az ellátási láncok feszültségei enyhülnek" – mondta az intézet elnöke.

A foglalkoztatási feszültségek enyhítések továbbképzésre és célzott bevándorlásra van szükség

A szakképzett munkaerő hiánya egyre több gondot okoz a német gazdaság szereplői számára, amit szakértői vélemények szerint részint az embereknek a munka világában tartásával, részint külföldi munkaerő célzott keresésével és alkalmazásával lehet feloldani.

Detlef Scheele, a nürnbergi székhelyű Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) elnöke egy, a DPA hírügynökségnek december végén adott interjúban úgy fogalmazott: a jövőben ugyanannyi új munkahely jön létre, mint amennyi az automatizálás és az átalakítási folyamatok révén megszűnik, ugyanakkor a követelményprofil jelentősen megváltozik.

Scheele szerint nem szabad megengedni, hogy azok az emberek, akiket az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek megszűnése miatt munkanélküliség fenyeget, kikerüljenek a munkaerőpiacról, hanem továbbképzésben kell részesíteni őket. A hivatal kasszájában 2022-re mintegy 900 millió euró áll rendelkezésre a munkavállalók továbbképzésének támogatására. „Ezt a forrást azért kell felhasználni, mert a strukturális változások, az átalakulás kezelését és az emberek munkában tartását szolgálják" – mondta a BA elnöke, aki szerint Németországban a társadalombiztosítási járulékfizetésre kötelezett foglalkoztatottak száma rekordmagasságot ölt, eléri 34,3 milliót. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség ugyanakkor feltételezi, hogy 2035-re – ha csak nem történnek megfelelő ellenintézkedések - mintegy hétmillió munkavállaló hiányozni fog a német munkaerőpiacról. Ezért szükség van arra, hogy külföldről, azaz az EU-n belülről és kívülről, (például ápolási tevékenység végzésére Kolumbiából, Mexikóból vagy Indonéziából) szakképzett munkaerőt hozzanak Németországba. Ha nem jönnének megfelelő számban, Európa vezető gazdasági hatalma súlyos növekedési problémával szembesülne, azaz a bevándorlás hiánya maga is a növekedés fékjévé válhat.

Daniel Terzenbach, a BA igazgatótanácsának tagja egy, a Die Zeit online kiadásának adott (és a DPA által idézett) interjúban úgy fogalmazott, hogy „Németország hatalmas versenyben van az angolszász országokkal, de olyan nemzetekkel is, mint Japán, amelyek a világ minden tájáról vonzzák a munkavállalókat”. Ráadásul az elmúlt időszakban egyre több olyan munkavállaló tért haza többek között Lengyelországba, akik egy ideig Németországban dolgoztak. Az Európai Unió új tagországai sorában vannak olyanok - Lengyelország, Románia vagy Bulgária – amelyek célzott kampányokat szerveznek külföldön dolgozó állampolgáraik hazahívására.

Németországnak pedig „célzott bevándorlási politikára van szüksége, ezért világszerte kell keresnie", mondta Terzenbach. A hazai potenciál nem elég – mondta, elismerve, hogy minden erőfeszítés ellenére az egymillió németországi tartós munkanélkülit nem sikerült teljes mértékben visszavezetni a munkaerőpiacra.

Közép- és kisvállalatok: jobb a hangulat, mint egy évvel ezelőtt

Egy további, az EY tanácsadói szolgálat által novemberben és decemberben kereken 800 közép- és kisvállalat körében végzett reprezentatív felmérés karácsonykor nyilvánosságra hozott adatai szerint a felmérésben részt vevő vállalatokat kevésbé aggasztja a koronajárvány, s annak következményei, mint a szakképzett munkaerő hiánya. Ez utóbbit a felmérésben részt vevő vállalatok 67 százaléka nevezte fenyegető veszélynek, ami 13 százalékponttal magasabb, mint az egy évvel ezelőtti hasonló felmérés során volt. A felmérés szerint a magas nyersanyagárak, az esetleges hackertámadások veszélye és az energiahordozók magas árszintje is különösen aggodalmat keltő, csak ezeket követi a koronavírus-járvány súlyosbodásától való félelem.

Michael Marlber, az EY partnere a felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatalakor a német vállalati-vállalkozói szervezetek vezető tisztségviselőivel egyetértésben arra figyelmeztetett, hogy keresleti oldalról ugyan érezhetővé váltak a fellendülés jelei, a világjárványnak azonban „még mindig tartogat kellemetlen meglepetéseket”.                         

A német gazdaság hangulata és fejlődési kilátásai 2021/2022 fordulóján a kölni IW gazdaságkutató intézet ágazati felmérése tükrében

Forrás: Az Institut der deutschen Wirtschaft (IW) „Klare Signale für Wachstum-Ergebnisse der IW-Verbandsumfrage 2021” című kiadványa. Szerző: Prof. Dr. Michael Grömling. Köln, 2021. december 27.