Az emberiség megnövekedett élelmiszerigénye világszerte új élelmezési trendeket inspirált. A Food Tech egy olyan új élelmiszeripari ökoszisztéma, amely a hiedelmekkel ellentétben nem azt jelenti, hogy az áruházak polcain hamarosan bogarak közül kell válogatniuk a fogyasztóknak.
Az ebben az iparágban tevékenykedő startupvállalkozások innovációi elsősorban a gazdaságok robotizációját jelentik, a drónok és szoftveres technológiák bevonását a mezőgazdasági termelésbe, illetve a mesterséges intelligencia felhasználását a gazdasági döntéshozásban és adatelemzésben. A Food Tech-szféra szereplői a technológiai innovációk mellett az állatok takarmányozásában és a növénytermesztéshez használt egészségügyi rendszerekben is új megoldásokat alkalmaznak. Az állatok ellátásához például rovarokat, illetve az élelmiszerek előállításához alternatív fehérjéket használnak fel – írja a Digital Food Lab piacelemző és tanácsadó cég.
Bár a Food Tech friss ágazatnak számít, és 2023-ban kezdett rohamosan bővülni az iparág szereplőinek csoportja, már mostanra kialakult egy innovációs rangsor. A Startup Blink 2025. februári adatai szerint a legtöbb Food Techhel foglalkozó kezdő vállalkozás az Egyesült Államokban van, amelyet Szingapúr, az Egyesült Királyság, Izrael és Kanada követ. Ugyanakkor az Európai Unió tagállamai lemaradnak a versenyben, és csupán a hatodik helyen áll Spanyolország, majd Svájc, Ausztria, Franciaország és Németország követi a sorban.
Az ágazat európai uniós lemaradása nem meglepő tendencia, ugyanis 2021-ben hirtelen megugrott a Food Tech-szférában működő startupok száma a kontinensen, amit 57 százalékos visszaesés követett 2024-ig – írja a Digital Food Lab. Ugyanakkor a piacelemző cég adatai szerint a globális Food Tech-beruházások ebben az időszakban 72 százalékkal zuhantak be. Az új iparág kialakulásával járó gazdasági egyenlőtlenségekkel párhuzamosan a Food Tech ágazatában megatrendek is megjelentek. A Digital Food Lab mérései szerint a legfontosabb fejlesztési kategória Európában a rugalmas gazdaság, a fenntartható alapanyagok, az étel mint gyógyszer, az intelligens ellátási lánc, a digitális kiskereskedelem és az élelmiszeripari automatizálás lett.
Egyre elfogadóbb a közönség a nyomtatott steakkel szemben
Az egyik legismertebb innováció a 3D-nyomatott hús, amelyet négy évvel ezelőtt egy spanyol startup is elkészített. A pamplonai Cocuus olyan 3D-nyomatókat fejlesztett ki, amelyek képesek húsok és halak ízét, illetve textúráját is leutánozni. A technológia lényege, hogy a szakemberek húsok szöveteinek, zsír és csont sejtjeinek elhelyezkedését röntgen- és metszeti vizsgálatokkal feltérképezik, ezeket számszerű adatokká alakítják, majd egy 3D-nyomtatóba táplálják. A cég által gyártott steak az állati eredetű marhahúsnak azt a zsíros részét hasznosítja, amelyet a hagyományos feldolgozási eljáráskor kidobnak, vagy macskaeledelként használnak fel. Ráadásul a Food Tech-cég „hús”-termékei a növényi keverékből készült zsírréteg miatt jóval kevesebb telített zsírt tartalmaznak, mint eredeti társaik.
A fejlett spanyol Food Tech-ágazat mellett a német startupok termékei is kezdenek széles körben ismertté és elfogadottá válni. Az iparág kialakulásának kezdetén a német lakosság még bizalmatlan volt a 3D-nyomatott húsokkal és a mesterségesen gyártott élelmiszerekkel szemben. A Bitkom Research 1004 német bevonásával készült kutatása szerint azonban ez változott. A felméréshez 16 évesnél idősebb embereket kérdeztek meg 2025 márciusa és áprilisa között arról, hogy fogyasztanának-e 3D-nyomtatott húsokat. Az 2019-ben mért 13 százalékkal szemben idén a válaszadó németek 24 százaléka kóstolta volna meg a Food Tech-cégek ételeit – számolt be a Green Queen. Ugyanakkor a kisüzemi termelés miatt a 3D-nyomtatott ételek egyelőre drágábbak a hagyományos módon előállított élelmiszereknél, ami miatt a német kutatásban részt vevők közül minden hatodik válaszadó luxusterméknek tekintette ezeket a termékeket.
A laboratóriumi halak miatt pánikolnak a halászok
A német Food Tech országos térnyerése mellett az ipar globálisan is terjeszkedik: egy hamburgi Food Tech-cég laboratóriumban előállított kaviárt tervez Szingapúrba exportálni hónapokon belül – írja az Euractiv. A hal előállításához több millió állati sejtet kevernek össze növényi alapú összetevőkkel, de nem egész halfiléket „növesztenek”. A német Bluu startup marketingigazgatója kiemelte, hogy „a sejteknek úgy kell érezniük, mintha például az atlanti lazac testében lennének, és akkor elkezdenek osztódni”. Ráadásul a halételek mesterséges előállítása jóval kevesebb energiát vesz igénybe, mint az emlőshúsok sejtjeinek manipulációja. „Az emlőssejtekből származó húst testhőmérsékleten, nagyjából 37 fokon kell tenyészteni, tehát a bioreaktorokat is fel kell fűteni erre a hőmérsékletre, ami sok energiát igényel” – mondta Annelies Bogaerts, a belgiumi Fishway Food Tech-cég vezérigazgatója. Ezzel szemben a halsejtek akár szobahőmérsékleten is képesek megfelelően osztódni.
A hagyományos halgazdálkodás szereplőiben az innováció megjelenése ellenállást váltott ki. Szerintük ugyanis a mesterségesen előállított termékek egyszerűbb gyártási folyamataik miatt torzító hatással lesznek a halpiacra. Ugyanakkor az Europeche (a halászati vállalkozások nemzeti szervezeteinek szövetsége az EU-ban) igazgatója, Daniel Voces szerint a mesterségesen készített hal „legfeljebb kiegészítő forrássá válhat, hasonlóan az akvakultúrához, hogy kielégítse a növekvő globális igényt a tengeri élelmiszerek iránt”. Az Európai Unión belül azonban még korai ez a diskurzus: az Európai Parlament október elején szavazta meg, hogy a növényi alapú ételeket fel kell címkézniük a gyártóknak, ami azt jelenti, hogy többé a növényi alapú hamburgerhús vagy kolbász hivatalosan nem nevezhető hamburgerhúsnak vagy kolbásznak.
Folyékony kenyérből készítenének táskát?
A húsételek mesterséges előállítása mellett a Food Tech-szektor a korábban kidobásra szánt melléktermékeket is elkezdte újrahasznosítani. Startupvállalkozások a sörfőzés egyik hulladékanyagából, a sörtörkölyből ételekhez hasznosítható szénhidrátokat kezdtek el előállítani. Ez azért fontos fejlesztés, mert eddig a gyártók az anyag 70 százalékát állati takarmányozásra és 10 százalékát biogáz-előállításra használták fel, azonban a maradék 20 százalék lerakókba került, ahonnan metánt bocsátott a légkörbe. Bár a sörfőzdék eddig is készítettek vegán árpatejet a sörtörkölyből, a svájci Upgrain nevű startup olyan technológiát alakított ki, amely a mellékterméket fehérjévé és rosttá alakítja – számolt be a BBC.
William Beiskjaer, az Upgrain társalapítója szerint „egyre nagyobb az igény arra, hogy az ételeinket tápanyagdúsabbá tegyük, különösen több fehérjével és rosttal”. A sörtörkölyből kivont összetevőket süteményekhez, pizzákhoz, granolákhoz és chipsekhez is használják már élelmiszeripari cégek. Bár észszerűnek tűnik a sörtörköly újrahasznosítása, a gyakorlati megvalósítás jóval bonyolultabb. A fehérjék és rostok ugyanis magas nedvességtartalmuk miatt nagyon hamar megromlanak, ezért fennáll a penészesedés és a mikrobiális fertőzések lehetősége.
A Food Tech-iparág szereplői a sörtörkölyt nemcsak fenntartható élelmiszer-előállításra, hanem az állati bőr helyettesítésére is alkalmazzák. A londoni Arda Biomaterials startup a sör melléktermékéből állati bőrhöz hasonló, erős és rugalmas vegán bőrhelyettesítőt fejlesztett szupramolekuláris kémia (ebben a folyamatban a molekulák önszerveződően hoznak létre komplex szerkezetet) alkalmazásával, amelynek színe a felhasznált sörtől függ. A cég laboratóriumi körülmények között már tesztelte a technikát táskákon és kártyatartókon. A vállalkozás 2025-ben Londonban nyit pilotüzemet, amely évente 1500 m² anyagot képes előállítani, míg egy nagy sörfőzde teljes sörtörkölytermelésével 5-10 millió m² középkategóriás műbőr is készülhetne. Ugyanakkor az eljárás nagyon energiaigényes és drága, ezért a kutatók jelenleg is dolgoznak olyan fenntartható módszereken, mint például a fermentációval vagy mikrohullámokkal történő fehérjekinyerés.
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin szeptemberi lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.
