Az index a digitalizáció vállalaton belüli és vállalaton kívüli mutatóit méri. A belső mutatókat öt kategóriába sorolják. A vállalaton belüli kategóriák: a folyamatok, termékek, üzleti modellek, kutatási és innovációs tevékenységek, kompetenciák. A külső mutatók: a társadalom, technikai infrastruktúra, innovációs környezet, humán tőke, adminisztratív jogi keret. A 2020. évi digitalizációs indexet 100-nak véve ez 2024-ben jó öt ponttal, 113,6 pontra emelkedett az előző évihez képest. 

A belső vállalati kategóriák körében az egyébként is magas bázisról tovább, 136,5 pontra emelkedett a folyamatok alakulására vonatkozó mutató, s a termékek mutatója is emelkedett. Szerényebb az üzleti modellekre és – a 2020. évi alatt maradt – a képzettségre/kompetenciákra vonatkozó jelzőszám, míg az innovációs környezet megítélése némileg romlott. 

A vállalatokon kívüli kategóriák esetében a társadalom és a technikai infrastruktúra jelzőszáma 2024-ben tovább emelkedett, a humán tőke szintén úgy, hogy a 2020. évi szint fölé került. Ezzel szemben az innovációs környezet mutatója csökkent, az adminisztratív-jogi keretfeltételeké pedig 2024-ben tovább süllyedt. Ennek egyik oka, hogy a vállalatok kevesebb kutatás-fejlesztési együttműködést kötnek, a közigazgatás pedig az online szolgáltatások terén alig halad előre.

Az eredmények jobb megértéséhez hasznos a más országok digitalizációjával való összehasonlítás. A lausanne-i/svájci Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet (IMD) által készített rangsor nem állít ki jó bizonyítványt Németországnak, amely – mint az alábbi grafikonból kitűnik – az Egyesült Államok 2023. évi mutatóját 100-nak véve 80,9 ponttal csupán 23. helyen áll úgy, hogy – természetesen a teljesség igénye nélkül – az Egyesült Arab Emirátusok, Izland és Észtország is megelőzi. 

A tendencia Németországra nézve egészen aggasztó, ugyanis 2019 óta, amikor még a 17. helyen állt, szinte folyamatosan veszített versenyképességéből a digitális szektorban.

A digitalizációs projektek gátja

Ez a gyenge teljesítmény elsősorban a technológiai kategóriában jelentkezik. A kommunikációs technológia minőségét tekintve Németország üzleti szempontból csak az 54. helyen áll, miközben a szabályozási keretfeltételek (vállalkozásindítás és a szakképzett munkaerő bevándorlása) alig kedvezőbbek. 

Az IMD szerint Németországban a fő hiányosság a digitális infrastruktúra minőségében keresendő, valamint abban, hogy a digitalizáció által kínált számos lehetőség kihasználatlanul marad. Ezek sorába tartozik, hogy a közigazgatás nem eléggé digitalizált, és a vállalatok sem használják ki a rendelkezésre álló lehetőségeket. Christian Baecker, az Alsó-Bajorországban, a Landshuthoz közeli Kumhausenben működő, üzleti, ezen belül stratégiai menedzsment-tanácsadást végző, a vállalati értékesítés, szolgáltatás és marketing digitális átalakításával, valamint folyamatok és eljárások optimalizálásával foglalkozó Proven-Impact GmbH ügyvezetője egy, a közelmúltban a Focus hírmagazinnak adott átfogó interjúban hét pontban összegezte azon kérdésre adott válaszát, hogy mi okozza a vállalatok digitalizációs projektjeinek gyakran előforduló kudarcát. Ezek között szerepel a célkitűzések és elvárások nem egyértelmű meghatározása; az erőforrások és kompetenciák hiánya; a vállalati igények elemzésének hiánya; a hiányos kommunikáció; a folyamatok és technológiák elavultsága; a változásokkal szembeni ellenállás, valamint a hibák beismerésétől való vonakodás.  

Önálló digitális minisztérium és AI hotspottá válás

A február 23-án megtartott szövetségi parlamenti választások után Németországban megkezdődtek a leendő, a CDU/CDU és az SPD alkotta koalíciós kormány megalakítását szolgáló tárgyalások. Friedrich Merz, a szövetségi köztársaság történetének 10. kancellárja a húsvéti ünnepeket jelölte meg az új kormány megalakulása és hivatalba lépése időpontjaként.

A választásokat követően a nagy német gazdasági szervezetek, mint az ipari szövetség és annak szakmai alapon szervezett tagszervezetei, az ipari és kereskedelmi kamarák és a kézműves szövetség újult erővel szállnak síkra a német gazdaság versenyképessége növelését szolgáló gazdaságpolitikai keretfeltételek javításáért, a német gazdaság nemzetközi versenyképessége erősítését és teljesítőképessége növelését szolgáló változtatásokért. 

Dr. Ralf Wintergerst, az információ- és kommunikációtechnikai szövetség (Bitkom) elnöke február utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott nyilatkozata szerint a leendő szövetségi kormánynak prioritásként kell kezelnie a digitális politikát. Mint fogalmazott, „a következő négy év kulcsfontosságú Németország jövője szempontjából”. Meg kell vizsgálni, hogy mennyire kész és mennyire képes a kihívások és problémák felismerésére és megoldására, különösen a digitális területen. 

„A digitalizációnak a következő törvénykezési időszakban súlyponttá kell válnia a gazdaság újbóli lendületbe hozatala, a társadalmi összetartás erősítése, a kiberbiztonság javítása, az állam modernizálása és Németország versenyképessé és digitálisan szuverén országgá tétele érdekében.” Ennek érdekében „egy olyan igazi digitális minisztériumra van szükség, amely összeköti a digitálpolitikai kompetenciákat, s ezáltal hatékonyan előre viszi a digitális politikát. Ennek a minisztériumnak a központi feladatokra kell összpontosítania, és nem lehet egy másik tárca szervezeti egysége. Ezt az emberek is így látják Németországban: egy, a Bitkom által végzett felmérés során az önálló digitális minisztériumot követelők aránya elérte a 71 százalékot”.

A Bitkom egy olyan digitális programot állított össze, amely kiterjed az adminisztratív követelmények eltörlésére. Emellett „elsőrendű közérdeknek” kell tekinteni az optikai szálak hálózata és a mobilkommunikáció kiépítésének befejezését, napirendre kell tűzni Németország európai mesterséges intelligencia hotspottá válását. A leírási előírások reformjával és a digitális beruházásoknak egy transzformációs program keretében nyújtott támogatásával lendületet kell adni a vállalatok digitális versenyképességének, s létre kell hozni egy szövetségi digitális képzési központo a társadalom digitális kompetenciájának erősítése érdekében. A dezinformációk veszélyének növekedése idején ugyanis szükség van a médiakészségek átfogó megerősítésére úgy, hogy annak már az iskolában meg kell kezdődnie, és idős korban sem szabad abbahagyni, olvasható a Bitkom által összeállított programban. 

Legyen Németország innovációs és digitalizációs telephely

A választásokon győztes CDU/CSU programja szerint „Németországot alkalmassá kell tenni az innovációra, a digitalizációra és az induló vállalkozásokra”, tekintettel arra, hogy „a kutatás, az innováció, a technológia és a transzfer a jól fizető munkahelyeket biztosító versenyképes gazdaság alapja”. A program szerint „digitalizációval, valamint a szuverén mesterséges intelligenciával és felhőalkalmazással törekszenek az ország újraiparosítására. A jövőbeni technológiáknak szabad mozgástérre, az államnak pedig világos hatáskörökre van szüksége; ezt szolgálja a szövetségi digitális minisztérium létrehozatalának terve és majdani működtetése. 

Németország leendő vezető kormánypártja ígéretet tett arra, hogy az állam 2030-ban a bruttó hazai termék 3,5 százalékát kutatásra és fejlesztésre fordítja. Kidolgoznak egy high-tech agendát, azaz csúcstechnológiai menetrendet, biztosítandó, hogy Németország a jövőbeni technológiák és az innováció telephelyévé váljon – a légi és űrutazástól a kvantumszámítógépekig. „Új, ambiciózus űrstratégiát fogunk folytatni”, olvasható a programban. 

Kedvet akarnak csinálni a vállalkozási tevékenységhez, meg akarják szabadítani azt a bürokratikus előírásoktól. „Az adatvédelmi politikáról valódi, az adatokhoz való esélyt biztosító politikára kell átállni, kihasználva a big datában az innovációk és a növekedés számára kínálkozó esélyeket” – olvasható a CDU/CSU választási programjában.

Március 8-án a CDU, a bajor CSU és az SPD vezető tisztségviselői lezárták és nyilvánosságra hozták az első, ún. „szondázó tárgyalásokról” szóló dokumentumot, amely alapul szolgál a szakértői szinten megfogalmazásra kerülő koalíciós megállapodás kidolgozásához. A dokumentum szerint a koalíciós partnerek elő kívánják mozdítani a digitalizációt, ezzel hatékonyabbá, átláthatóbbá és polgárbarátabbá téve a közigazgatást.

Borítókép forrása: Freepik/artbutenkov