Németországban az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési menetrendjével összhangban egy önálló, időközönként tovább fejlesztendő nemzeti fenntarthatósági stratégia került kidolgozásra. Arról, hogy Európa vezető gazdasági hatalma hol tart a fenntartható társadalom felé vezető úton, a Szövetségi Statisztikai Hivatal kétévente aktualizált „Fenntartható fejlődés Németországban” című jelentése nyújt tájékoztatást. A legutóbbi, a www.destatis.de honlapon elérhető, 17 önálló fejezetből álló jelentés 2021 márciusában jelent meg, míg a következő, az elmúlt két év fejlődését bemutató jelentés megjelenése a jövő év tavaszán várható.
A szövetségi kormányon belül a gazdasági és környezetvédelmi minisztérium (BMWK) elsősorban a „Megfizethető és tiszta energia” és a „Tisztességes munka és gazdasági növekedés” elnevezésű fejlesztési célok végrehajtásáért felelős; megjegyezve, hogy a tárca természetesen az összes többi fenntartható fejlődési cél iránt is elkötelezett, s számos konkrét hozzájárulást tesz azok megvalósításához.
A gazdasági kormányzat, meghatározva a fenntarthatóság irányában orientálódó gazdaságpolitika keretfeltételeit, támogatja – egyebek között – a bányászati térségek regionális fejlődését és strukturális változását, elősegíti az energetikai átmenetet, csökkenti a bürokratikus terheket, erősíti a kis- és középvállalkozásokat, elősegíti a szakképzett munkaerő biztonságát és fenntarthatóvá teszi a közbeszerzést.
Emellett – magától érthető módon – a fenntartható fejlődés útján a gazdaság szereplőinek is teljesíteniük kell a feladatok rájuk eső részét.
A fenntarthatóság jelentőségének növekedésével a közvélemény egyre nagyobb érdeklődést mutat a vállalati tevékenység társadalmi és ökológiai hatásai iránt, ahogyan maguk a vállalatok is egyre nagyobb társadalmi felelősséget vállalnak.
Sok vállalat ma már nyilvánosan dokumentálja, hogy a tevékenységei hogyan járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez. A fenntarthatósági jelentések az üzleti partnereket, a befektetőket és a nyilvánosságot a vállalati tevékenységeknek a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásairól tájékoztatják. Teszik ezt részben önkéntes alapon, részben pedig jogi kötelezettségeket teljesítve.
A fenntarthatóság növekvő jelentőségét az üzleti gyakorlatban a belső vállalati magatartási kódexek vagy a környezetközpontú irányítási rendszerekben – mint például az EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) – való önkéntes részvétel is tükrözi, amelyek ma már a modern vállalatirányítás szerves részét képezik. Ezek a vállalati társadalmi felelősségvállalási stratégia építőkövei lehetnek.
A vállalati kezdeményezések előmozdítása
A nagy német iparvállalatok ugyanúgy hozzájárulnak a fenntartható fejlődés sikeréhez, mint a számszerűleg túlsúlyban lévő kis- és középvállalkozások és vállalatok. A Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWK) számos módon támogatja a vállalati fenntarthatósági kezdeményezéseket, s ad ösztönzést a fenntarthatóság növeléséhez.
A német gazdaságban betöltött különleges jelentősége folytán az iparnak jelentős kihívást jelent, hogy megfeleljen az olyan globális kihívásoknak, mint például az éghajlatvédelem. A BMWK támogatja az ipari ágazatokat abban, hogy alkalmazkodjanak ezekhez a kihívásokhoz. Ezek közé tartozik – egyebek között – a „Steel Action Concept”, melynek célja, hogy Németországban hosszú távon erős, nemzetközileg versenyképes és klímasemleges acélgyártás valósuljon meg.
Az éghajlatvédelem megköveteli a kibocsátásmentes mobilitásra való áttérést. Ebben kiemelkedő szerep hárul a nagy átalakulás előtt álló járműiparra, melynél a töltőállomás-infrastruktúra bővítése az elektromobilitás térnyerésének elengedhetetlen előfeltétele. Emellett a BMWK elkötelezett a klímasemleges technológiák koncepcióinak kidolgozásáért mind a tengeri, mind a légi közlekedésben.
Az elektromos járművek fenntarthatóságának további növelése érdekében elengedhetetlen az akkumulátorok gyártási és ártalmatlanítási körülményeinek az ökológiai és szociális szempontok szerint történő fejlesztése. Az akkumulátorok fenntarthatóságának növelésénél a hangsúly az értékláncok ökológiai lábnyomára, valamint az akkumulátorok későbbi felhasználására és újrahasznosítására helyeződik.
A munkahelyek és a képzési helyek, valamint a vidéki területek fejlesztése szempontjából további fontos ágazat a turizmus. Emellett a városok és kisebb települések fenntartható fejlődése szempontjából szintén nagy jelentőségűek a kiskereskedelem, a demográfia és a fogyasztói magatartás változásai, valamint a technológiai megújulások és a digitalizáció területén végbe menő strukturális változások. Annak érdekében, hogy új perspektívákat mutasson fel ebben a strukturális változásban, a BMWK intézkedéseket dolgozott ki a belvárosok elnéptelenedése és a vidéki területek alulellátottsága ellen.
A könnyűszerkezetes építés olyan kulcsfontosságú technológia, amely számos ipari ágazatban ösztönzi az innovációt, s jelentősen hozzájárul az éghajlati és fenntarthatósági célok eléréséhez, egyben erősítve Németország mint gazdasági telephely innovációs erejét. A könnyűszerkezetes építési technológiák mindenekelőtt a mobilitási ágazat fenntartható átalakítása és a megújuló energiák elterjedése szempontjából kulcsfontosságúak, s ezt felismerve a BMWK már öt éve támogatja a könnyűszerkezetes építés elterjedését.
A biztonságos nyersanyagellátás alapvető fontosságú Németország mint technológiai telephely számára. Ez együtt jár azzal a felelősséggel, amit a nyersanyagok fenntartható és társadalmilag elfogadható kitermelése és gondos felhasználása jelent. Ez tükröződik vissza a szövetségi kormány nyersanyag-stratégiájában, amely 2020 elején került elfogadásra.
Innováció és digitalizáció
A szövetségi kormány szerint a digitalizáció nagy lehetőségeket kínál a fenntartható fejlődés számára. A digitális technológiák teszik lehetővé az energia- és közlekedési átállást: az energia- és erőforrás-takarékos termelési folyamatokat, segítenek a körforgásosabb gazdaság megszervezésében, nagyobb biztonságot nyújtanak, és lehetővé teszik az idősek számára, hogy hosszabb, önmaguk által meghatározott életet éljenek saját otthonukban. Az új technológiák hatásai azonban ambivalensek lehetnek, és olyan gazdasági, társadalmi és ökológiai következményekkel járhatnak, amelyek ellentmondanak a fenntarthatósági céloknak. A szövetségi kormány által összehívott csúcstalálkozó résztvevői ezért 2020-ban kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a digitalizáció hogyan válhat a fenntarthatóság motorjává.
A digitális technológiák a kkv-k gazdasági sikere szempontjából is egyre fontosabbá válnak. Ezért a BMWK számos finanszírozási és támogatási intézkedéssel támogatja a kkv-kat ebben a folyamatban, és különösen az induló és fiatal vállalkozásokat segíti széles körű információs és tanácsadói szolgáltatásokkal. Emellett a BMWK az önkormányzatoknak a jövő önkormányzatává, „intelligens” várossá vagy „intelligens” régióvá válásukhoz vezető úton való támogatása érdekében indította el a Stadt nevű kezdeményezést, mellyel támogatja a digitális stratégiák tervezését és végrehajtását.
Fenntarthatóság a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban
Az ENSZ fenntartható fejlődésre vonatkozó 17 globális céljának sikeres megvalósításához olyan külkereskedelmi kapcsolatrendszerre van szükség, amely igazodik a fenntarthatósági kritériumokhoz, s olyan szempontokat ötvöz, mint a környezetvédelem, a társadalmi igazságosság, az emberi jogok és a fenntartható fejlődés. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok keretében az e kapcsolatokban részt vevő vállalatoknak is nagy felelősségük van a fenntarthatósági és emberi jogi normák betartásában.
A 2021. februári új kereskedelmi stratégiával az Európai Bizottság – a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) korszerűsítése mellett – az ökológiai és digitális átalakulásra, valamint a felelős és fenntartható ellátási láncok előmozdítására is összpontosít. A BMWK ezt a maga kereskedelempolitikai természetű feladatai keretében aktívan támogatja.
A szövetségi kormány már 2016-ban egyértelmű elvárást fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok globális ellátási láncaik mentén teljesítsék emberi jogi kötelezettségeiket. A BMWK aktívan részt vesz a megfelelő nemzeti és európai szintű jogalkotási tevékenységekben azzal a céllal, hogy előmozdítsa a vállalatok emberi jogokkal kapcsolatos kellő gondosságának közös nemzetközi értelmezését, jogi egyértelműséget teremtsen a vállalatok számára, megerősítse az érintett felek jogait, valamint egyértelmű és megvalósítható szabályok révén egyenlő versenyfeltételeket teremtsen. 2021. március 3-án a német kormány ennek szellemében fogadta el a „Vállalati átvilágítás az ellátási láncokban” című törvény-előterjesztést.
A világ országaiban működő német ipari és kereskedelmi kamarai szervezetek aktívan támogatják a német vállalatok külpiaci tevékenységét a külföldi piacokon, ami különösen igaz a fenntarthatóság területén növekvő és új piacokra. A piacfejlesztési programmal (MEP) és az exportkezdeményezésekkel a BMWK különösen a kis- és középvállalkozásokat támogatja új piacok feltárásában és a már meglévő piacok biztosításában, valamint a fenntartható jelenlét és hálózatok kiépítésében.
Az exportkezdeményezések másik fő célkitűzése a fenntartható innovációk új piacokra és célrégiókba való eljuttatása. Az állami exporthitel-garanciákkal (ún. „Hermes-fedezet”) a szövetségi kormány támogatja a vállalatokat exportügyleteik finanszírozásában azáltal, hogy a gazdasági vagy politikai okokból bekövetkező fizetési késedelem kockázatát az exportőrről vagy a finanszírozó bankról a szövetségi kormányra hárítja át. A fenntarthatósági megfontolások már régóta fontos szerepet játszanak annak megítélésében, hogy egy-egy exportügylet érdemes-e támogatásra.
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin novemberi lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
